Augusztus elseje volt az anyatejes táplálás világnapja, a hónap első hetében pedig a szoptatás világhetét tartják, azzal a céllal, hogy minél nagyobb figyelem vetüljön a szoptatásra. Bár sok szó esik arról, hogy mennyire fontos és milyen egészséges az anyatej és az anyatejes táplálás, a statisztikák szerint Romániában csak közel 13 százalék a fél évesen kizárólagosan szoptatott kisbabák aránya – tudtuk meg dr. Füstös Annamáriától, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyászati osztályának vezetőjétől. [caption id="attachment_92781" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: R. Kiss Edit[/caption] – Milyen nemzetközi ajánlások vannak a szoptatásra vonatkozóan? – Augusztus első hetében immár 27 éve ünnepeljük a szoptatás világhetét, amely az anyatejes táplálás fontosságára hívja fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF ajánlásai szerint az első hat hónapban kizárólagos anyatejes táplálás, illetve a hozzátáplálás megkezdése után a kétéves korig való szoptatás lenne az ideális a babák számára. Az anyatejes táplálás természetes, ösztönös, számos előnnyel jár a baba, az anya és az egész család testi-lelki egészségére nézve, rövid és hosszú távon egyaránt. Az anyatej nemcsak táplálja, gyarapítja a kisbabát, hanem védi a fertőző betegségektől, a különböző érzékenységek és allergiák kialakulását védi ki, a gyorsan fejlődő idegrendszer és kiegyensúlyozott, biztonságosan kötődő személyiség kialakításában játszik szerepet. Mégis az hivatalos statisztikák szerint 2016-ban Romániában a kizárólag szoptatott kisbabák aránya csupán 12,6%-os volt féléves korban. – Hogyan „működik” az anyatej, mit tartalmaz? – Az emberi utódok természetes és teljes értékű tápláléka az anyatej. Legnagyobb részben vízből áll, cukrokat, fehérjéket és zsírokat tartalmaz, emellett pedig számos egyéb, nem táplálékértékű anyagot. Ezek elsősorban a baba immunvédelméért felelősek, akár passzívan (az anya immunsejtjei és immunoglobulinjai átjutva a tejbe a babáját is védik), akár aktívan, elősegítve a baba immunrendszerének fejlődését. Emellett hormonokat, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a baba fejlődéséhez. Az anyatej a tápszerekkel ellentétben egy élő biológiai anyag. A tápanyagok mellett élő sejteket, a baba emésztőrendszerének benépesítéséhez hozzájáruló „jó” baktériumokat tartalmaz, ezért is kiemelten fontos az újszülött anyatejes táplálása, illetve bármilyen antibiotikum-kezelés során és után az anyatej probiotikus hatása. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a manapság elérhető csecsemőtápszerek nem rosszabbak, csupán szegényebbek az anyatejnél: a gyarapodáshoz, növekedéshez, fejlődéshez szükséges tápanyagokat mind tartalmazzák, egyre inkább próbálnak az anyatej összetételéhez hasonlítani, ám éppen az előbb említett „élet” hiányzik belőlük. – Az anyatej összetétele változik is a baba életkorának megfelelően… – Sok kismama aggódik, hogy vajon nem túl híg, vajon nem túl zsíros-e a teje. Nem, az anyatej pontosan ideális összetételű a babája számára. Minden cseppje aranyat ér. Nagyszerűen működik az optimalizálás, ugyanis a szoptató anya szervezete a babája igényeihez igazítja az anyatej összetéte­lét. Kutatások során megfigyelték, hogy például a koraszülött babás anyák tejének kissé más az összetétele, mint az érett kisbabát szoptató anyáké: több fehérjét, több cukrot és sokkal több védő szereppel rendelkező immunsejtet, immunanyagot tartalmaz. Emellett az anyatej összetétele dinamikusan változik a szoptatás során, az első hetekben más, mint mondjuk az első életév végén, hiszen a baba igényei is mások a különböző életszakaszokban. Ezek az összetételbeli különbségek ugyan hajszálnyiak, ám a finomhangolás annyira tökéletesen működik, hogy igény szerint két különböző korú babát is lehet úgymond tandem-szoptatni (a kisbaba mellett a nagyobb testvér is szopik még, bár a korkülönbség miatt ilyenkor a nagy inkább már csak komfort-szopizik, hiszen a tápláléka nagy részét más ételek teszik ki). Ilyenkor az anyatej összetétele a kicsi igényeihez igazodik. – A csíkszeredai kórház új­szü­löttgyógyászati osztályán hogyan segítik a szoptatást? – Mint mindenben, a szoptatás sikerének érdekében is fontos a jó start. Intézményünkben fontosnak tartjuk, hogy a megszületéstől a hazamenetelig lehetőleg minél kevesebb időt töltsenek külön a babák és az édesanyák, hiszen a kötődés kialakulása, az anyaság élményének megélése és a testi-lelki változások minél természetesebb lefolyása érdekében fontos az együttlét. A szülőszobán figyelünk arra, hogy a megszületés után a babák még a köldökzsinór elvágása előtt az anya hasára kerüljenek, és az anya szülés utáni ellátása alatt is végig ott maradjanak. Nagyszerű látni, ahogyan a baba felsír, megpihen majd ösztönösen szopni készül. Császármetszéssel történő szülés esetén is, amennyiben a baba és az anya állapota megengedi, a babák a műtét végéig bőr-bőr kontaktusban az anya mellkasán pihennek. Öröm azt is látni, amikor a születést követő első két órában az anya–apa–baba trió együtt örülnek a nagy eseménynek! Ezalatt a babák már mellre kerülnek, ez nagyban hozzájárul a későbbiekben a szoptatás sikerességéhez. A szülés és az azt követő néhány nap a szülészeten különösen kimozdítja a kismamákat a komfortzónájukból, ez a periódus egy fizikai és lelki hullámvasúthoz hasonlítható. A fizikai diszkomfort, a fáradtság, az idegen környezet, első baba esetén a tapasztalatok hiánya nehezítheti az ösztönös, türelmes, nyugodt szoptatást. Minden kismamának elmondjuk, hogy teljesen természetes, hogy az első napokban a tej mennyisége kevés, de az előtej nagyon gazdag kalóriában, a baba gyomra is kicsi, nem gond az, ha gyakran kér enni a baba, hiszen épp a gyakori, igény szerinti szoptatás segíti elő a leginkább a tejmennyiség növekedését. Emellett a türelem, a nyugalom, a pihenés a legfontosabb az első napokban. És az önbizalom, a hit abban, hogy menni fog. – Említette korábban, hogy tapasztalataik szerint a kórházból való távozást követően, otthon gyakran szükségük lenne szakavatott segítőkre a kismamáknak. – Régen a szülést követően hosszabb időt töltöttek a kismamák a szülészeten, általában egy hetet (császármetszés esetén akár tíz napot is, a szálak kiszedéséig), így a szoptatás tekintetében kritikus első napokban állandó figyelemre és tapasztalt segítségre volt lehetőség. Ennyi idő alatt már kialakulhatott a tapasztalat, a rutin. Ma már a szövődménymentes szülést követő harmadik-negyedik napon hazamennek, épp abban a periódusban, amikor megtörténik a tejbelövellés, még érzékeny vagy kisebesedett a mellbimbó, lustább vagy épp mohó, türelmetlen a baba. Emellett még fáradt, kialvatlan a kismama is, sokan elbizonytalanodnak ilyenkor. Ekkor van szükség leginkább a hozzáértő szakember segítségére, aki tisztában van a szoptatás élettani dinamikájával, el tudja magyarázni a kismamának, hogy mi miért és hogyan történik, felismeri az esetleges problémákat és érdemben tud segíteni megoldani azokat. Ezért is nagyon örülök a védőnői hálózat újjászervezésére irányuló törekvéseknek, hiszen nagy segítség lesz ez mind a szülőknek, mind nekünk, akik a szoptatás sikerességéért tevékenykedünk a kórházban és az alapellátásban egyaránt. Emellett örömmel tapasztalom, hogy régiónkban is egyre több a képzett szoptatási tanácsadó, akik komoly elméleti és nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az édesanyáknak azt tudom tanácsolni, hogy elsősorban bízzanak magukban és a babájukban, ne adják fel a kezdeti nehézségek miatt, a szoptatás örömforrás lesz! R. Kiss Edit