Gyakorlatilag percről percre lehet követni az orosz–ukrán háború fejleményeit a közösségi média felületein. A világtörténelem legszélesebb körben dokumentált katonai konfliktusa kapcsán temérdek propagandaanyag, álhír és dezinformáció jelent meg a nyilvános térben. A jelenségről Hubbes László Attilát, a Sapientia csíkszeredai kara társadalomtudományi tanszékének adjunktusát kérdeztük. Emberek milliói láttak félrevezető, manipulált vagy hamis információkat a közösségimédia-felületeken az elmúlt napokban az ukrajnai orosz invázióról készült riasztó képek között. Hubbes László Attila, a Sapientia-egyetem csíkszeredai kara társadalomtudományi tanszékének adjunktusa szerint a látványelemek, képek, videók meggyőző és figyelemfelkeltő természetük miatt különösen jó választások azok számára, akiknek a félrevezetés a cél. Ezeket a felvételeket előszeretettel használják mindkét oldal szimpatizánsai, politikai vezetői, hogy saját narratívájukat építsék. – Nagyon elővigyázatosan kell kezelnünk bármilyen információt. Mindkét fél érdekelt abban, hogy a saját nézőpontját közölje. Ebben a hatalmas infódömpingben – függetlenül attól, hogy televízióból, közösségimédia-felületekről vagy más sajtóorgánumból tájékozódunk – a telefonnal készített videókról vagy bejegyzésekről nehéz megállapítani, hogy valósak-e. Még ha kiderül, hogy valódi is, meg kell vizsgálni, milyen mértékben ragadták ki a kontextusból, mennyire hitelesen tükrözi a valós helyzetet – hangsúlyozta az oktató. Párhuzam a járvány és a háború között A szakértő továbbá elmondta, hogy ez a propagandaháború súlyos következménnyel is járhat. Elsősorban a két ország szimpatizánsai között még nagyobb lesz a szakadék, még nehezebben jutnak közös nevezőre, és egyre jobban elutasítják a másik fél álláspontját. Hubbes László Attila beszámolt arról is, hogy szakértő társai figyelemre méltó egybeesést látnak a járványhelyzet és az orosz–ukrán konfliktus között. – Munkatársaim érdekes jelenséget figyeltek meg, és írtak is róla: párhuzamot vontak a két tábor között, miszerint a vírus- és oltástagadók többnyire az orosz nézeteket osztják, ezzel ellentétben a nyugati, liberális média fogyasztói, akik a járvány ideje alatt minden intézkedést, szabályt betartottak, Ukrajna mögött állnak – számolt be az adjunktus. Propaganda vagy szólásszabadság A továbbiakban az oktató kitért arra is, hogy miért érdeke a vezetőknek, hogy tömegeket befolyásoljanak saját médiatermékeikkel. – Mindkét oldal vezetőinek fontos, hogy saját propagandájuk minél szélesebb körben eljusson az emberekhez. A tömegek befolyásolása mindig nagy jelentőséggel bírt. Nagyon sok nyugati ország letiltotta Putyin és Oroszország hivatalos állami médiacsatornáit, mondván, hogy propaganda. Ez részben sérti a szólásszabadság esélyét. Természetesen az egyértelmű propagálást helyén kell kezelni. Ugyanakkor az oroszszimpatizánsok szemében az ukrán média a propaganda. A nyugati média is tudatosan közvetít olyan híreket, amelyek a lakosságuk, fogyasztóik elképzeléseikbe minél jobban beleillenek. Egyébként mindkét oldal jogosan nevezi propagandának a másik fél információáradatát – hívta fel a figyelmet a szakértő. Miként tájékozódjunk? Felvetődik a kérdés, hogy a hétköznapi ember miként tudna a legszélesebb körben és leghitelesebben tájékozódni pártatlanul. Hubbes László Attila arra biztat mindenkit, hogy kerülje a pánikkeltést a saját közösségimédia-felületein. Továbbá fontos, hogy az ellenzék forrásaiból is informálódjunk. – Természetesen senkinek sincs ideje minden reggel az összes hírcsatornát ellenőrizni, de próbáljunk minden hírt szkeptikusan kezelni, utánanézni a forrásának. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán sem ritka, hogy élethű videójátékokból ragadtak ki részleteket, amelyek aztán taroltak az interneten, vagy korábbi évek archívumainak képeit mostani keltezéssel látták el. Manapság nagyon kérdéses, hogy van-e független média, ezért érdemes több forrásból tájékozódni. Az emberi természetből adódóan hajlandóak vagyunk azokat a híreket elhinni, amelyek megerősítik saját meggyőződéseinket. Közösségimédia-oldalainkon próbáljuk meg félretenni az indulatainkat, ne mélyítsük a szakadékot ember és ember között – fűzte hozzá a szakember. Légi radar Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán megnövekedett a mozgás légterünkben, találgatásra adva okot. Többen rábukkantak a FlightRaddar24 weboldalra, amely mindenféle repülőgépmozgást jegyez és mutat valós időben. A weboldal nem új keletű, csupán a háborús helyzet még relevánsabbá tette az alkalmazás pásztázását. A Hotnews.ro erről készített összeállítást, amely szerint az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta mind a román légierő, mind a NATO többi hadereje készenléti állapotba lépett, és fokozott járőrözési és megfigyelési feladatokat végez, különösen az ország határaihoz közeli területeken. Ráadásul a NATO-államok több vadászgépet küldtek Romániába a légirendészeti szolgálat megsegítésére. Itt jön a képbe az a másik katonai repülőgéptípus, amely folyamatosan köröz Románia felett: a légitanker. A légitanker repülőgépek – talán a legismertebb a Boeing KC–135 Stratotanker – napok óta repkednek Románia felett, különösen Kovászna és Hargita megye, illetve Beszterce környékén figyelhetők meg a Flightradar24 segítségével. Az elmúlt napokban egyszerre több ilyen gép is levegőben volt Románia felett. Ezek a légitankerek nagyon nagy körökben repülnek, és mind a CAP-missziókat teljesítő vadászgépek, mind az AWACS-gépek levegőben történő tankolásáért felelnek – írja a Hotnews.ro.

Adorján Zsófia