borús égbolt
Tej(nem)termelési támogatás
Még a különtámogatás érdekében sem hajlandók önként visszafogni tejtermelésüket a Hargita megyei szarvasmarhatartók – legalábbis ez tűnik ki az APIA adataiból. A téli hónapokra szóló, literenkénti 63 banis uniós kompenzációs támogatást ugyanis a megyéből mindösszesen hatan igényelték.
[caption id="attachment_40957" align="aligncenter" width="1000"]
Szarvasmarhamustra. A gazdák ragaszkodnak a tejhez Fotó: Domján Levente[/caption]
Nem mutattak túlzott érdeklődést Hargita megyéből a gazdák az önkéntes tejtermelés-korlátozó támogatás iránt. A szarvasmarhatartók a literenként 63 banis kompenzáció fejében azt kellett volna vállalják, hogy a tél folyamán, három egymást követő hónapon keresztül legalább 1500 literrel, de a felénél nem többre csökkentik tejtermelésüket. Az uniós alapokból finanszírozott rendkívüli tej(nem)termelési támogatásra a december 7-én lejárt határidőig Hargita megyében mindössze heten nyújtották be igénylésüket, ám létszámuk időközben tovább apadt: a feltételeknek ugyanis közülük is csak hatan feleltek meg – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
A gazdák a literenkénti 63 banis támogatásért cserébe eredetileg négy, egyenként három-három hónapos időszak közül választhatták ki, melyikben hajlandók önkéntes alapon visszafogni tejtermelésüket. Hargita megyéből a támogatásra jelentkezők többsége ezt az önkéntes kötelezettséget a 2016 novemberére–decemberére, illetve 2017 januárjára szóló időszakra vállalta.
Kérdésünkre, hogy a tejtermelés-csökkentési támogatásra Hargita megyében miért ilyen kevés szarvasmarhatartó tartott igényt, Haschi több indokot is felsorolt. Véleménye szerint kevesellték a termeléskorlátozásért felajánlott literenkénti 63 banis kompenzációt, főként annak tudatában, hogy a téli tejfelvásárlási árak időközben a nyári átlagárakhoz képest 10-15 banival emelkedtek is.
– Emiatt nem érte meg a termelésről lemondani – tette hozzá a kifizetési ügynökség igazgatója.
A másik nyomós érv Haschi szerint a rendkívüli tejtámogatás utólag nehezen teljesíthető feltételeiben keresendő: azt ugyanis, hogy a gazda a jelenlegi időszakban ténylegesen mennyivel is fogta vissza tejtermelését, az egy évvel korábbi azonos időszakban a feldolgozóknak átadott, szerződéssel és számlákkal igazolt tej mennyiségéhez viszonyítják. Egyéni értékesítési szerződéssel és az eladott tej mennyiségét bizonyító dokumentumokkal viszont az érdeklődők közül kevesen rendelkeztek – jegyezte meg lapunknak a szakember.
Domján Levente
Szarvasmarhamustra. A gazdák ragaszkodnak a tejhez Fotó: Domján Levente[/caption]
Nem mutattak túlzott érdeklődést Hargita megyéből a gazdák az önkéntes tejtermelés-korlátozó támogatás iránt. A szarvasmarhatartók a literenként 63 banis kompenzáció fejében azt kellett volna vállalják, hogy a tél folyamán, három egymást követő hónapon keresztül legalább 1500 literrel, de a felénél nem többre csökkentik tejtermelésüket. Az uniós alapokból finanszírozott rendkívüli tej(nem)termelési támogatásra a december 7-én lejárt határidőig Hargita megyében mindössze heten nyújtották be igénylésüket, ám létszámuk időközben tovább apadt: a feltételeknek ugyanis közülük is csak hatan feleltek meg – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója.
A gazdák a literenkénti 63 banis támogatásért cserébe eredetileg négy, egyenként három-három hónapos időszak közül választhatták ki, melyikben hajlandók önkéntes alapon visszafogni tejtermelésüket. Hargita megyéből a támogatásra jelentkezők többsége ezt az önkéntes kötelezettséget a 2016 novemberére–decemberére, illetve 2017 januárjára szóló időszakra vállalta.
Kérdésünkre, hogy a tejtermelés-csökkentési támogatásra Hargita megyében miért ilyen kevés szarvasmarhatartó tartott igényt, Haschi több indokot is felsorolt. Véleménye szerint kevesellték a termeléskorlátozásért felajánlott literenkénti 63 banis kompenzációt, főként annak tudatában, hogy a téli tejfelvásárlási árak időközben a nyári átlagárakhoz képest 10-15 banival emelkedtek is.
– Emiatt nem érte meg a termelésről lemondani – tette hozzá a kifizetési ügynökség igazgatója.
A másik nyomós érv Haschi szerint a rendkívüli tejtámogatás utólag nehezen teljesíthető feltételeiben keresendő: azt ugyanis, hogy a gazda a jelenlegi időszakban ténylegesen mennyivel is fogta vissza tejtermelését, az egy évvel korábbi azonos időszakban a feldolgozóknak átadott, szerződéssel és számlákkal igazolt tej mennyiségéhez viszonyítják. Egyéni értékesítési szerződéssel és az eladott tej mennyiségét bizonyító dokumentumokkal viszont az érdeklődők közül kevesen rendelkeztek – jegyezte meg lapunknak a szakember.
Domján Levente
