Tejipari biotermékek
A biogazdálkodásról, illetve a biotermékekről az idén már többször is írtunk. Ez többek között annak okán, hogy a statisztikai adatok szerint hazai viszonylatban is fokozódni látszik a vásárlói érdeklődés az egészségesebbnek tartott ilyen termények, termékek iránt. Másrészt pedig azért, mert amint az már ismertes, június 1-jétől az úgynevezett hegyvidéki termékek, valamint az eco- és a hagyományos termékek áfakulcsát 9%-ról 5%-ra mérsékelték. A minap megjelent egy újabb jogszabály ugyanebben a témakörben.
Még a múlt esztendő októberében került sor a romániai ökológiai gazdálkodásra és a biotermékek címkézésére vonatkozó ellenőrzési rendszer auditálás révén történő kiértékelésére. Annak eredményeit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de okkal és joggal feltételezhető, hogy annak nyomán szükségessé váltak bizonyos intézkedések. A szaktárca szintjén pedig ez nem jelenthet egyebet, mint a vonatkozó jogszabály „átpofozását”, igaz, némi késlekedéssel: a Hivatalos Közlöny július 26-i számában jelent meg és a tegnapi naptól vált hatályossá ama 2019/375-ös rendelet, amely révén módosult és kiegészült az ökológiai gazdálkodásban ellenőrzésre feljogosult szervek tevékenysége felügyeletét, a felügyeleti és a tanúsítványi rendszer megszervezésére vonatkozó szabályokat és a felügyeleti szerveket jóváhagyó 2016/895-ös rendelet. (Ahogy a rendelet kidolgozásával késlekedtek, ugyancsak késlekedtek annak megjelentetésével is, mondjuk ezt annak okán, hogy azt kézjegyével Petre Daea tárcavezető még július 2-án ellátta.) A módosítások és a kiegészítések érintik az ellenőrző szervek (OC) hatásköreire, illetve kötelezettségeire vonatkozó előírásokat. Jobbára technikai jellegű az ellenőrző szervek eljárásaival kapcsolatos új előírásokról van szó. Amúgy megemlítenénk, hogy ilyen jellegű tevékenységre feljogosított magánszemély vagy jogi entitás Hargita megyében nincsen bejegyeztetve, ilyenképpen pedig a felügyeletet, ellenőrzést máshonnan érkezők végezhetik. A most megjelent jogszabály szövegéből az is kikövetkeztethető, hogy jobbítani kívánnak a szóban forgó ténykedésen.
Jó lóra tettek…
Jó tíz évvel ezelőtt még ritkaságszámba ment a zöld, a „bio” címke az üzletek polcain lévő tejtermékeken. Ma már egyre gyakrabban látni, és azok iránt úgy tűnik, hogy fokozódott a vásárlói érdeklődés, még akkor is, ha azok rendszerint drágábbak, mint hagyományos „társaik”. Egy felmérés szerint 2018-ban a tejtermékek piacán a bio címkézéssel ellátottak részesedése 4%-os volt, ami abszolút számban kifejezve mintegy 48 millió eurót jelent. Különben a tejtermékek éves piaca 2018-ban 1,2 milliárd eurót jelentett. Ehhez képest úgy tűnik, hogy az a 4% kevéske. De számolni kell egyrészt a vásárlóerővel, másrészt pedig azzal is, amire már utaltunk, nevezetesen arra, hogy hazai viszonylatban a tejfeldolgozók némileg megkésve tértek át a biotermékekre. A piackutatók szerint ezen a jelenleg még szűk szegmensen hét fontosabb olyan szereplő van, aki ma már megnyugvást állíthatja, hogy „jó lóra tett”, amikor a biót is választotta. A LaDorna Tejtermék Rt. a biotejre koncentrált, s állítólag a zöld címkével ellátott tej forgalmazásának a listavezetője. A Fehér megyei, Vajasdon székelő Albalact Rt. ugyancsak a biotejben „utazik” és Zuzu márkanéven forgalmazza ezt az élelmiszeripari termékét. A választék tekintetében gazdagabb a sepsiszentgyörgyi Covalact kínálata: Covalact de Tara márkanéven forgalmazott biotermékei között van a joghurt, a kefir, a sana és a friss túró. A brassói tejgyár Olympus márkanéven forgalmaz bio címkézésű tejet, joghurtot, kefirt és sanát. A kolozsvári székhelyű FrieslandCampina Rt. (amelynek gyáregységei egyébként másutt vannak) Napolact márkanéven gyárt és forgalmaz tejipari biotermékeket is, tejet, joghurtot, tejfölt, sanát, kefirt és vajat. A Beszterce-Naszód megyei Monoron működő Carmo Lact Prod Kft. biotermékei között találjuk a tejet és a kefirt. A Galac megyei Tecuci-on tevékenykedő Artesana Kft. biotermékeket is előállít, nevezetesen tejet, sanát, joghurtot és tehéntúrót. Hargita megyében is készül bio tejtermék, nevezetesen a csíkmadarasi Bomilact Kft.-nél. Piaci elemzők szerint jelenleg a legjelentősebb biotermékgyártó tejiparban a FrieslandCampina, amely egyébként 2015-ben kezdte meg a szóban forgó kategóriába tartozó termékek készítését, és jelenleg mintegy 400 olyan farmmal van kapcsolatban, amelyek ökológiai tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Hecser Zoltán
Még a múlt esztendő októberében került sor a romániai ökológiai gazdálkodásra és a biotermékek címkézésére vonatkozó ellenőrzési rendszer auditálás révén történő kiértékelésére. Annak eredményeit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de okkal és joggal feltételezhető, hogy annak nyomán szükségessé váltak bizonyos intézkedések. A szaktárca szintjén pedig ez nem jelenthet egyebet, mint a vonatkozó jogszabály „átpofozását”, igaz, némi késlekedéssel: a Hivatalos Közlöny július 26-i számában jelent meg és a tegnapi naptól vált hatályossá ama 2019/375-ös rendelet, amely révén módosult és kiegészült az ökológiai gazdálkodásban ellenőrzésre feljogosult szervek tevékenysége felügyeletét, a felügyeleti és a tanúsítványi rendszer megszervezésére vonatkozó szabályokat és a felügyeleti szerveket jóváhagyó 2016/895-ös rendelet. (Ahogy a rendelet kidolgozásával késlekedtek, ugyancsak késlekedtek annak megjelentetésével is, mondjuk ezt annak okán, hogy azt kézjegyével Petre Daea tárcavezető még július 2-án ellátta.) A módosítások és a kiegészítések érintik az ellenőrző szervek (OC) hatásköreire, illetve kötelezettségeire vonatkozó előírásokat. Jobbára technikai jellegű az ellenőrző szervek eljárásaival kapcsolatos új előírásokról van szó. Amúgy megemlítenénk, hogy ilyen jellegű tevékenységre feljogosított magánszemély vagy jogi entitás Hargita megyében nincsen bejegyeztetve, ilyenképpen pedig a felügyeletet, ellenőrzést máshonnan érkezők végezhetik. A most megjelent jogszabály szövegéből az is kikövetkeztethető, hogy jobbítani kívánnak a szóban forgó ténykedésen.
Jó lóra tettek…
Jó tíz évvel ezelőtt még ritkaságszámba ment a zöld, a „bio” címke az üzletek polcain lévő tejtermékeken. Ma már egyre gyakrabban látni, és azok iránt úgy tűnik, hogy fokozódott a vásárlói érdeklődés, még akkor is, ha azok rendszerint drágábbak, mint hagyományos „társaik”. Egy felmérés szerint 2018-ban a tejtermékek piacán a bio címkézéssel ellátottak részesedése 4%-os volt, ami abszolút számban kifejezve mintegy 48 millió eurót jelent. Különben a tejtermékek éves piaca 2018-ban 1,2 milliárd eurót jelentett. Ehhez képest úgy tűnik, hogy az a 4% kevéske. De számolni kell egyrészt a vásárlóerővel, másrészt pedig azzal is, amire már utaltunk, nevezetesen arra, hogy hazai viszonylatban a tejfeldolgozók némileg megkésve tértek át a biotermékekre. A piackutatók szerint ezen a jelenleg még szűk szegmensen hét fontosabb olyan szereplő van, aki ma már megnyugvást állíthatja, hogy „jó lóra tett”, amikor a biót is választotta. A LaDorna Tejtermék Rt. a biotejre koncentrált, s állítólag a zöld címkével ellátott tej forgalmazásának a listavezetője. A Fehér megyei, Vajasdon székelő Albalact Rt. ugyancsak a biotejben „utazik” és Zuzu márkanéven forgalmazza ezt az élelmiszeripari termékét. A választék tekintetében gazdagabb a sepsiszentgyörgyi Covalact kínálata: Covalact de Tara márkanéven forgalmazott biotermékei között van a joghurt, a kefir, a sana és a friss túró. A brassói tejgyár Olympus márkanéven forgalmaz bio címkézésű tejet, joghurtot, kefirt és sanát. A kolozsvári székhelyű FrieslandCampina Rt. (amelynek gyáregységei egyébként másutt vannak) Napolact márkanéven gyárt és forgalmaz tejipari biotermékeket is, tejet, joghurtot, tejfölt, sanát, kefirt és vajat. A Beszterce-Naszód megyei Monoron működő Carmo Lact Prod Kft. biotermékei között találjuk a tejet és a kefirt. A Galac megyei Tecuci-on tevékenykedő Artesana Kft. biotermékeket is előállít, nevezetesen tejet, sanát, joghurtot és tehéntúrót. Hargita megyében is készül bio tejtermék, nevezetesen a csíkmadarasi Bomilact Kft.-nél. Piaci elemzők szerint jelenleg a legjelentősebb biotermékgyártó tejiparban a FrieslandCampina, amely egyébként 2015-ben kezdte meg a szóban forgó kategóriába tartozó termékek készítését, és jelenleg mintegy 400 olyan farmmal van kapcsolatban, amelyek ökológiai tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Hecser Zoltán
