Az elmúlt hónapban, pontosabban február 22-én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a Romániára vonatkozó 2017-es országjelentést. Az már a megjelenése pillanatában élénk érdeklődést váltott ki, annál is inkább, mert abban az egyik leglényegesebb meglátás észrevételként szerepel a kormány által idénre előirányzott 5,3 százalékos gazdasági növekedés, valamint a GDP-arányos 300 százalék alatti költségvetési hiány „kétségbevonása”. A kormány illetékesei ellenérvekkel hozakodtak elő, s megpróbálták minimalizálni az Európai Bizottság illetékeseinek aggályait. Az elmúlt héten a jelentés a szakmai körökben ismét előtérbe került egy konferencia, valamint az EB regionális politikáért felelős biztosa, Corina Creþu hivatalos látogatása kapcsán. Nem először hangoztatják az Európai Bizottság illetékesei azt, ami az országjelentésben is szerepel, ne­vezetesen azt, hogy idén a GDP-arányos költségvetési hiány akár a 3,6 százalékot is elérheti. Ezt újólag megfogalmazták a múlt szerdai konferencián is. Angela Cristea, az EB romániai képviseletének vezetője többek között arra utalt, hogy a bizottságot aggodalommal tölti el az az előrejelzés, miszerint uniós viszonylatban is Románia esetében következhet be a költségvetési hiány legjelentősebb növekedése. Hozzáfűzte azt is, hogy ugyan országunk érte el 2016-ban a legnagyobb arányú gazdasági növekedést, de ez nem azt jelenti, hogy nem áll fenn a költségvetési hiány iramos növekedésének kockázata. Továbbá utalt arra is, hogy a költségvetési hiány gerjesztéséhez hozzájárulhat a nemrégiben bekövetkezett illetékeltörlés, valamint a nyugdíjakkal és a közszférai bérekkel kapcsolatos költségvetési kiadások hovatovábbi gyarapodása. Székely István, az EB gazdasági és pénzügyi igazgatóságának igazgatója a konferencián többek között azt hangoztatta, hogy Románia gazdaságpolitikája korrekcióra szorul. Ebben az összefüggésben utalt arra is, hogy a költségvetési bevételek csökkenő tendenciát mutatnak olyan körülmények között, amikor a kiadások emelkednek, ilyenképpen pedig elmélyülhet a költségvetési hiány, illetve a közadósság. Másképp látja... Az Európai Bizottság tisztségvi­selői részéről megfogalmazott fenn­tartások kapcsán Viorel Ștefan közpénzügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a kormány felkészült a közbelépésre: amennyiben veszélybe kerülne a 3 százalékos hiánycél, akkor sor kerül a költségek csökkentésére. Hogy milyen költségek csökkentésére gondolt, azt nem ecsetelte. Ugyanakkor optimizmusának adott hangot annak kapcsán, hogy januárban az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal növekedett, az exporté 13 százalékkal, valamint annak okán, hogy uniós viszonylatban is jelentősek a beruházások. Megfeledkezett viszont arról, hogy januárban az általános konszolidált költségvetés bevételei 5,7 százalékkal csökkentek, akárcsak januárban, holott a költségvetés éves viszonylatban 18 százalékos bővüléssel számol. Ugyanakkor két hónap viszonylatában az adóhatóságok által inkasszált bevételek 0,9 százalékkal voltak kisebbek, mint 2016 azonos időszakában. Amúgy az EB meglátása szerint Románia egyik gyenge pontja a költségvetési bevételek begyűjtésének a problematikája. Székely István szerint a be nem gyűjtési ráta (a begyűjtött bevételek és azon bevételek közti különbség, amelyeket tulajdonképpen be kellett volna gyűjteni) Románia esetében 37,9 százalék, míg az uniós átlag csak 14 százalék. Visszatérve a költségvetési kiadások esetleges lefaragásának ügyére, az nem lesz egyszerű dolog. A személyzeti költségeket, valamint a nyugdíjfolyósításra vonatkozó kiadásokat semmiképp sem lehet csökkenteni, még létszámcsökkentés révén sem igen. Esetleg a beruházásra előirányzott költségeket. Ha már itt tartunk, akkor utalhatunk arra, hogy a múlt esztendei 29 milliárd lejes közberuházásokkal szemben az idénre 39 milliárd lejt ütemeztek be, ám annak egyötödét a honvédelmi beruházások képezik. 23 milliárdból zéró Szerdán hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos. Még aznap az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában utólagos „sopánkodásnak” adott hangot, amikor is kijelentette: „Mi az Európai Unióba való belépés előtt tévedtünk, igen sok államnak szakértői gárdája volt az Európai Unióba való belépés pillanatában, és a csatlakozást követő első naptól projekteket nyújtottak be. Mi viszont a csatlakozás után kezdtünk megbarátkozni az európai politikával és azzal, hogy mit is jelentenek ezek az alapok.” Nem sok értelme van most utólag keseregni, ugyanakkor azonban van amiért jelenleg is elégedetlenkedni. Nevezetesen: a 2014–2020-as időszakra Románia uniós alapokból 23 milliárd lejre jogosult, de 2017 márciusában a lehívási arány 0. Ebben az is közrejátszott, hogy bizonyos eljáró intézmények még nincsenek akkreditálva. A hazai számvevőszékre hárult az a feladat, hogy jelezze az Európai Uniónak, hogy azok az intézmények képesek ügykezelni azt a 23 milliárd eurót. A számvevőszék a szóban forgó jegyzéket még nem nyújtotta be. Nem is nyújthatta be, mert hozzá sem jutottak el a szükséges dokumentációk. Grindeanu kormányfő a múlt csütörtöki Corina Crețuval közösen tartott sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy az elmúlt két hónap folyamán intézkedések történtek, s azok nyomán az esztendő végéig az összes menedzsment-hatóságok akkreditálására sor került. Hozzáfűzte azt is, hogy áprilistól kezdődően egyre több finanszírozási útmutató fog megjelenni. Ez mind szép és jó, de ilyen körülmények között milyen nagyságrendű uniós alapok lehívására lehet is majd ténylegesen számítani? Amúgy a 2007–2013-as időszaki költségvetés lezárására sem kerülhetett sor, mindenekelőtt annak okán, hogy még ebben a hónapban is elszámolásokat juttattak el az Európai Bizottsághoz. A szerdai konferencián, valamint az Európai Bizottság biztosának látogatása során sok minden elhangzott. A kormány illetékesei jobbára bizakodónak, optimistának mutatkoztak, Corina Crețu visszafogottabb, de ugyancsak bizakodó hangnemet ütött meg az országjelentést „képviselő” EB-s tisztségviselők viszont kritikusabb hangnemet. Hecser Zoltán