A kormány március 30-i ülésén elfogadtak egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ama 2017/228-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny április 3-i számában jelent meg, s amely értelmében a területi-közigazgatási egységeknek megadatik egy újabb lehetőség arra, hogy kölcsönt igényelhessenek és kaphassanak az állami kincstártól. Természetes, hogy nem akármilyen körülmények közepette és nem akármilyen célra. Ez egyértelművé válik, elolvasva a szóban forgó jogszabály megindokolási szövegét: abban többek között az áll, hogy számos külföldi vissza nem térítendő alapból finanszírozott projekt gyakorlatba ültetése megkésett vagy éppenséggel lebénult annak okán, hogy az érintett helyi közigazgatási hatóságoknak nem áll módjukban a helyi költségvetésből előteremteni a pénzügyi erőforrásokat. Azokról a projektekről van szó, amelyek esetében biztosítani kell a saját forrásokból a 2%-os társfinanszírozást, vagy esetenként az el nem számolható költségeket. Kielemezve ezt az áldatlan, illetve tarthatatlan állapotot, döntött úgy a kormány, hogy egy újabb hitelfelvételi lehetőséget biztosít azon területi-közigazgatási egységek számára, amelyek szembesültek előfinanszírozási vagy társfinanszírozási „patthelyzettel”. Igen kényes ügyről van szó, ugyanis az adott projektek finalizálásának esetleges megkésése vagy éppenséggel elszalasztása oda vezethet, hogy vissza kell téríteni az Európai Bizottságnak a már elszámolt összegeket. A 2014–2020-as programozási periódusról van szó azon projektekre vonatkozóan, amelyeket vissza nem térítendő külföldi alapokból finanszíroznak, de biztosítani kell az előfinanszírozást és/vagy társfinanszírozást. Amúgy a kormány február 27-i ülésén ebben a témakörben áttekintettek és jóváhagytak egy memorandumot, nevezetesen a 2007–2013-as időszakban a Regionális Fejlesztési Európai Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Halászati Alapból finanszírozott operacionális programok lezárására vonatkozóan. Jóváhagyódott egy lista is, amelyben többek között 49 olyan „működésképtelen” projekt szerepelt, amely véghezvitele folytatódik ugyan 2018. december 31-ig, de amennyiben azok finalizálására esetleg nem kerül sor, akkor a teljes összeget vissza kell téríteni. (Egyébként az említett 49 projekt névjegyzékét nem hozták nyilvánosságra.) Hitelfelvételi feltételek A kormányrendelet értelmében annak hatályba lépésének időpontjától kezdődően a helyi közpénzügyi, a 2006/273-as törvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon a területi-közigazgatási egységek a közpénzügyi minisztériumtól kérelmezhetik az idei esztendő folyamán hitelszerződés megkötését. Erre a célra összesen 500 millió lej értékű összeget különítettek el az állami költségvetés általános folyószámláján. A jogszabály szövegéből nem derül ki, hogy mekkora értékhatárig terjedhet ki egy adott kérelmező által igényelhető kölcsön. Valószínűsíthető, hogy az igényelt kölcsönt majd a benyújtandó okiratok révén kell megindokolni. Amennyiben jóváhagyódik a szerződésmegkötés, akkor az állami kincstár folyósítja a hitelt, de kizárólag a már említett rendeltetéssel. A hiteligénylés kapcsán megemlítendő az is, hogy az érintheti az interkommunitáris fejlesztési egyesületeket is. Amúgy a hitelfolyósításra nem kamatmentesen kerül sor, de mindenképp kedvező feltételek között (a jegybank ROBOR kamatja, plusz 3,5 százalékpontos kamatréssel). A visszatérítési periódus legfeljebb 20 év lehet, de ugyanakkor lehetséges lesz az előzetes teljes vagy részleges visszatérítés is. Az érdekelt/érintett területi-közigazgatási egységek a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságokhoz / a megyei közpénzügyi adminisztrációkhoz legkésőbb október 31-ig nyújthatják be a szükséges dokumentumokat, s majd onnan továbbítják azokat elbírálás és jóváhagyás végett a helyi kölcsönöket engedélyező bizottsághoz. Megemlítendő az is, hogy a szóban forgó hitelfolyósítás tekintetében eltekintenek az adott területi-közigazgatási egység eladósodási fokától. A hitel keretében nyújtott összegeket, betartva azok rendeltetését, nemcsak az adott területi-közigazgatási egység költségei finanszírozására fordíthatják, hanem a helyi költségvetésből és saját bevételekből finanszírozott közintézmények, valamint a helyi költségvetésből teljes egészében finanszírozott közintézmények, a közkórházak, továbbá az interkommunitáris fejlesztési egyesületek költségei finanszírozására is. Egyelőre csak készülődni lehet Ahogy az már lenni szokott, a hazai joggyakorlatban, valamint a közigazgatásban ez esetben is a sürgősségi kormányrendelet csak egy lehetőséget vetít előre. Igen, mert a kölcsönigénylés útját csak ezután fogják „kikövezni”: azon dokumentumokat, amelyek alapján sor kerülhet a kölcsönfolyósításra, a későbbiek során fogják megállapítani a régiófejlesztési, közigazgatási és az európai alapokért felelős miniszter és a közpénzügyi miniszter közös rendelete révén. Ugyancsak ennek a rendeletnek a révén fogják szabályozni a hitelnyújtás és -folyósítás mechanizmusát is, valamint a kapott összegeknek a közintézmények költségvetésébe való bevezetését is. Fura módon a kormányrendeletben nincs feltüntetve a szóban forgó közös miniszteri rendelet elfogadásának és hatályba léptetésének az időpontja. Nos, ezért is állíthatjuk, hogy egyelőre csak készülődni lehet, s várni, hogy mikor is fog megjelenni az a bizonyos rendelet, mert annak hiányában azt sem igen tudni, hogy mit is kell tartalmaznia a majd benyújtandó dokumentációknak. Feltételezhető, hogy nem véletlenül, illetve nem ok nélkül hozta meg ezt a sürgősségi kormányrendeletet a kormány. Állítjuk ezt annak alapján, amit tartalmaz a megindokolási szövegrész, s amelyből kiérződik az az aggodalom, miszerint fennállhat bizonyos uniós alapok „elvesztésének”, illetve az esetleges visszafizetési kötelezettségnek a kockázata. Ugyanakkor utalás van arra is, hogy az állami költségvetésből nem kínálkozik ilyen lehetőség a helyi költségvetések „megtámogatására”. A nagy gond viszont az, hogy a jelek szerint azt a hitelt kamatostól a későbbiek során saját forrásból, azaz a helyi költségvetésekből kell majd visszafizetniük az érintett önkormányzatoknak. Hecser Zoltán