A nagy nyilvánosság előtt az elmúlt héten mutatkozott be az Európai Alapok Minisztériuma élére nemrégiben kinevezett Roxana Mânzatu. Erre amúgy egy sajtóértekezlet keretében került sor, amelyen az újdonsült tárcavezető beszámolt az európai alapok lehívásának helyzetéről. Lehet, hogy valami nem volt eléggé világos azon a július 4-i sajtóértekezleten, illetve nem tisztázódott, mert másnap a szaktárca kommunikációs igazgatósága egy pontosítást is nyilvánosságra hozott… Országunk a 2014–2020-as időszakra beütemezett európai alapokból 9,25 milliárd eurót hívott le, azaz 30%-ot – közölte Roxana Mânzatu (a felvételen). Hozzáfűzte azt is, hogy a kohéziós politika és a mezőgazdaság zónájában az együttesen betervezett összeg 31 milliárd euró, ebből az összegből térített vissza az Európai Bizottság 9,25 milliárd eurót. Továbbá nyomatékolta azt is, hogy Románia túl szeretné szárnyalni az európai átlagot és 2023-ig elérni a 100%-os lehívást. Ebben az esztendőben a szándék szerint 2,3 milliárd eurót költenének el, és hetente monitorizálják ennek a célkitűzésnek a teljesítését. A pályázati meghirdetések értéke július elején 25 milliárd euró értékű volt, ebből a rendelkezésre álló összegből 23,5 milliárd euróra köttettek meg a finanszírozási szerződések, ilyenképpen pedig a szerződések aránya elérte a 79%-ot. Taglalta a következő ciklusra, a 2021–2027-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés-javaslatot is, amely szerint Románia 30,6 milliárd eurós kiutalásban részesülne, de arról meg kell egyezzen az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A legnagyobb tételt a Régiófejlesztési Európai Alap (FEDR) jelentené, nevezetesen 17,3 milliárd eurót, az Európai Szociális Alap (FSE) révén 8,5 milliárd euró illetné meg országunkat, a Kohéziós Alap révén pedig 4,5 milliárd euró, továbbá a területi kooperációra 300 ezer euró juthatna. Régiós megoszlás A sajtóértekezleten ismertetésre került egy olyan térkép is, amely révén számba lehetett venni, hogy az ország különböző megyéiben hány finanszírozási szerződést kötöttek, és mennyi a finanszírozások együttes értéke. A jelenlegi (a 2014–2020-as) pénzügyi évben a zónák rangsorát Ilfov, Bukarest, Konstanca, Kolozs és Bihar megye vezeti. Megjegyzendő, hogy vannak olyan zónák (megyék), ahol a szerződések száma ugyan kevés, de az európai finanszírozás értéke igen jelentős. Így például Ilfovban csak 48 szerződésről van szó, de azoknak az uniós finanszírozása meghaladta a 10 milliárd lejt, ugyanakkor Bukarest 260 európai finanszírozású szerződést futtatott fel, de azok együttes értéke csak 6,83 milliárd lej. Amúgy a projektek tekintetében nyomatékolandó, hogy azokról van szó, amelyeket nem csupán a közhatóságok, hanem a cégek, a nem kormányzati szervezetek, az iskolák, az egyetemek nyújtottak be. A miniszter szerint a leszerződött uniós pénzösszegek végső soron az adott megyék közösségei együttmunkálkodásának az eredménye. Maradjunk az élvonalnál: Konstanca megyében 208 európai alapokkal finanszírozott szerződést írtak alá, azok együttes értéke 5,9 milliárd lej volt, Kolozs esetében 453 milliárd lejről van szó, 370 szerződés alapján, Bihar megyében pedig 176 szerződést írtak alá, amelyek 2,36 milliárd lejes finanszírozást „eredményeztek”. Egymilliárd lejt meghaladó összegekről van szó Temes, Iași, Vrancea, Brassó, Dolj és Vâlcea megye esetében is. A ranglista utolsó helyén találtatik Teleorman megye 42 projekttel és 199 millió lejes finanszírozási értékkel, Ialomița megye 39 finanszírozási szerződéssel 247 millió lej értékben és Giurgiu megye 50 finanszírozási szerződéssel 252 millió lej értékben. A szerződések száma tekintetében jól áll megyénk, hisz 102 finanszírozási szerződés szerepel a minisztériumi hivatalos jelentésben, de az érték tekintetében szerényebb a szám, 445 millió lej értékben. Ezekkel a számadatokkal a ranglista alján helyezkedik el Hargita megye, akárcsak Kovászna megye, amely esetében 52 projektről van szó, amelyek együttes értéke 369 millió lej. A tisztánlátás kedvéért A 33%-os arányszám okán egyes elemzők, sajtóorgánumok részéről bírálatok fogalmazódtak meg. Erre reagált a szaktárca július 5-én egy pontosítás révén. Abban többek között az áll, hogy a jelenlegi pénzügyi ciklusban nem vesztődött el semminemű európai alap. A 2017 és 2018-as években az Európai Bizottságnak Románia által megküldött kifizetési kérések fedezték a 2014-es és a 2015-ös évekre betervezett összegeket. „A jelenlegi évre vonatkozóan az Európai Bizottságnak megküldjük a 2016-os évre lekötött összegekhez kapcsolódó fizetési kéréseket. Ezt a grafikont kell követni az Európai Parlament és a Tanács 2013/1303-as rendelete értelmében” – olvasható a pontosításban. Emlékeztetnek arra is, hogy a szóban forgó rendelet értelmében az „n” esztendőben egy programra beütemezett alapokat az „n+3” év végén kell elszámolni, illetve megküldeni az Európai Bizottságnak az igazoló dokumentumokat. Végezetül nyomatékolják, hogy a Románia által eddig eljuttatott fizetési kérések és a december 31-ig megküldendőek garantálják, hogy országunk nem veszít el uniós alapokat. Hecser Zoltán