Az országos átlagnál magasabb, de az elmúlt években mért megyei adatokhoz képest kisebb a térségben a munkanélküliségi ráta – közölte lapunkkal Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője. A munkanélküliség mértéke jelentősen megváltozott megyénkben, különösen, ha a 2014-es adatokhoz hasonlítjuk, amikor tízezernél több regisztrált munkakereső volt. [caption id="attachment_58045" align="aligncenter" width="1000"] Az osztályvezető szerint Udvarhelyszéken a legsúlyosabb a munkaerőhiány[/caption] Csökkenő tendenciát mutat Hargita megyében a regisztrált munkanélküliek száma, de az országos átlagnál még mindig magasabb az érték – derül ki a legfrissebb kimutatásokból. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség szerint a 4% körül mozgó országos munkanélküliségi rátához képest magasabb a mostani (4,73%), ezzel együtt Jánó Edit osztályvezető szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ami pedig még nagyobb előrelépést jelent, hogy egyre több a munkahelykínálat a térségben. A közölt adatok tükrében jelentősen megváltozott a megyei munkanélküliségi összkép. 2014-ben a megyében 10 524 (7,29%) személyt regisztrált az ügynökség, ehhez képest tavaly szeptemberben már csak 7678-an (5,65%), jelenleg pedig 6431-en (4,73%) szerepelnek az intézmény adatbázisában. Munkahely van, pénz nincs Jánó Edit osztályvezető szerint az elmúlt évek legnagyobb pozitív változása az, hogy jelentősen megemelkedett a megyében az állásajánlatok száma: az ügynökség havonta legalább 700 munkahelyet kínál fel az álláskeresőknek. – Jelenleg nem az jelent gondot, hogy nincs a megyében mun­kalehetőség, ellenkezőleg: a munkaerőpiac folyamatosan munka­erőhiánnyal küzd. Állandó jelleggel van például álláslehetőség a kereskedelemben, a szolgáltatások területén könnyen el lehet helyezkedni báros, pincér, szakács vagy konyhai kisegítő munkakörben, továbbá nagyon sok a biztonsági őr számára meghirdetett állásajánlat is. A fő problémát a térségre általánosan jellemző alacsony fizetés jelenti. A munkanélküliek jó része azért nem áll munkába, mert nem elégedett a felkínált fizetéssel, mások külföldön próbálkoznak, és a pontos számukat sajnos senki nem méri – mondta az osztályvezető. Az ügynökség adatai szerint a je­lenlegi munkanélküliek közül a leg­többen 44–49 év közöttiek – a nyilvántartott álláskeresők 25 százalékát teszik ki. Az ő alkalmazásukat az utóbbi évben 900 lejjel támogatja a kormány, így ennek a korosztálynak is több az esélye, hogy munkát találjon. Nagyon kevés az állásajánlat azonban a felsőfokú diplomával rendelkezők számára. Keresztúr vidéken kevesebb a lehetőség Arra vonatkozóan is kértünk adatot a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetőjétől, hogy a megyében melyek azok a térségek, ahol kevesebb az álláslehetőség, és emiatt több a munkanélküli. A statisztikák szerint Gyergyó vidéken jelenleg 1513 személy keres munkát, Csíkszerdában és térségében 2096-an, Udvarhelyszéken pedig 2822 személy munka nélküli. – Udvarhely és Keresztúr környékén, főként falvakon nagyobb munkanélküliség. Ennek földrajzi okai is vannak, ebben a térségben ugyanis elszórtan, egymástól nagyobb távolságra fekszenek a falvak, és az álláskeresők arra panaszkodnak, hogy nincs megfelelő gyakoriságú tömegközlekedés a környező városokba – fejtette ki Jánó Edit. Különösen igaz ez Etéd, Szent­ábrahám és Siménfalva térségére, ahol helyben szinte nincs is munkalehetőség. Idén egyébként a megyében legalább 700–800 fiatallal kevesebb frissen végzett munkanélküli regisztrálta magát az ügynökségen, ez azonban nem azt jeleneti, hogy többen álltak volna itthon munkába. Arra vonatkozóan ugyanis semmilyen hivatalos adat nincs, hogy tanulmányaik befejezése után hány fiatal vállal munkát külföldön. Pál Bíborka