A ragadozók és az ember békés egymás mellett élésére próbálnak megoldásokat találni abban a tanulmányban, amelyet a Galambfalvi Natura 2000 Természetvédelmi Területen végeznek a közeljövőben. A független szakértők által kapott eredményeket a Környezetvédelmi Minisztéri­umban is figyelembe veszik majd. [caption id="attachment_55923" align="aligncenter" width="1000"] Politikai döntéshozók és civilek tanácskoznak medvegondokról. Megoldáskeresés Fotó: Márk Boglárka[/caption] A természetvédelmi terület – ahol a nagy­galambfalvi Rák tava és a fiatfalvi iszapvulkánok is ta­lálhatók – 74 százalékát lomb­hullató erdő borítja, 20 szá­zalékát pedig legelők. A térség erősen tagolt, Székely­keresztúr, Alsóboldogfalva, Bö­göz, Simén­falva, Galambfalva, Szé­kely­derzs, valamint a Maros megyei Héj­jasfalva területén fekszik. Mivel autós- és vasúti forgalom is szabdalja, az itteni vadvilágnak nem biztosított a zavartalan átjárás az egyes területrészek között – mutatta be a tanulmány kiindulásánál figyelembe vett adatokat Alina Frim, a Zöld Folyosó Egyesület munkatársa. Hozzátette, a várhatóan 2019-ben elkészülő menedzsmenttervben a farkas és a medve, valamint az ember konfliktusmentes együttélésére vonatkozó megoldásokat sorakoztatnak fel, az új irányelveket pedig a minisztérium is alkalmazza majd. Túlzott vadvédelem Ramon Jurj biodiverzitással foglalkozó szakértő, a tanulmány vezetője elmondta, hogy a kutatás során szociológiai szempontokat is figyelembe vesznek, a terepmunkán lesz a hangsúly, ezért igyekeznek a helyiekkel szóba állni, ehhez pedig a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. – Be kell látnunk, hogy a természetvédelmi terület nemcsak a nagyvadak, hanem az emberek érdekeltségébe is tartozik, továbbá túl sok a medve a térségben ahhoz, hogy a természet eltartsa őket. A tanulmány eredménye egy javaslatcsomag lesz, amely mind az állományszabályozásra, mind pedig a vadkárok megtérítésére vonatkozik majd – jelentette ki a szakértő. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, hogy Romániában félrecsúszott a nagyvadak védelme, amit már Brüsszelben is látnak. Eközben itthon még mindig nem indult el a párbeszéd az állatvédők és a vadászok között, sőt utóbbiakat egyre jobban megbélyegzik a közbeszédben. – Kilenc éve foglalkozunk a témával, de még mindig nem volt érdemi előrelépés, pedig hetente több száz vadkár keletkezik Hargita megyében. Nem hallgattak meg bennünket, hiszen mindenki azzal érvelt, hogy a természet majd megoldja. Léteznek ma már jó uniós irányelvek, amelyeket, ha alkalmaznának itthon is, akkor javulna a helyzet – állapította meg a megyeitanács-elnök, majd feltette a kérdést, hogy akkor is védettként kell kezelni a nagyvadat, ha lakott területen emberre támad? Érzelmi alapú rossz döntés Adriana Croitoru, a Környezetvédelmi Minisztérium bio­di­ver­zitással foglalkozó igazga­tó­sá­gának vezetője kifejtette, érdeklődéssel várják a tanulmány eredményét, annál is inkább, mivel a kilövési kvóta megszüntetése az előző kormány elhamarkodott, érzelmeken alapuló döntése volt. Az egyik legnagyobb hiba, amit a meghozatalával elkövettek, hogy helyette nem határoztak meg alternatívát. Kijelentette továbbá, hogy Graţiela Gav­rilescu miniszter jövő héten aláírja a beavatkozási rendeletet, amelynek nyomán az emberéletre veszélyes vadakat kilőhetik. – Ez csak az első lépés lesz, mert amint elkészül az akcióterv és egyértelmű lesz, hogy milyen lépéseket kell tenni a medvék okozta helyzet megoldására, lépni fogunk. A beavatkozási rendelet csak köztes megoldás – mondta a minisztérium munkatársa. Szép Róbert, a környezetőrség helyettes vezetője azt mondta, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai medvék génállománya megváltozott az utóbbi időben, csökkent az átlagméretük, míg a populációt szabályozó nagy testű hímekből egyre kevesebb van. Azt is elmondta, hogy nem a puska az egyetlen és jó megoldás, a minisztériumban arra keresnek megoldást például, hogy a gazdákat anyagilag segítsék villanypásztor vásárlásában. Márk Boglárka