Csak az ünnepélyes alapkőletételig jutott a csíkszeredai öregotthon építése, még 2000-ben. A korabeli híradások arról is beszámoltak, hogy dél-koreai fiatalok is jelentkeztek önkéntesnek az építkezéshez. Bár igény volna idősotthonokra, Hargita megyében ma egyetlen állami támogatással működő öregotthon sincs. Az idősgondozásban szereppel bíró három állami intézmény közül kettő a fogyatékkal élők gondozását látja el, míg a harmadik neuropszichiátriai rekuperációs központként működik. [caption id="attachment_21792" align="aligncenter" width="620"] Az öregotthon helye Csíkszeredában. Alapkőnél megtorpant beruházás Fotó: László Róbert[/caption] Legalább negyedfokú rokkantságát kell bizonyítsa az a személy, aki a fogyatékkal élők gondozására kialakított szépvízi vagy gyergyószentmiklósi ápoló- és gondozóközpontba kéri felvételét. Tölgyesen neuropszichiátriai rehabilitációs központként működik befogadó intézmény. A három helyen mindössze 150 idős embert tudnak fogadni. A felújítási, korszerűsítési munkálatok végzésekor a finanszírozás feltétele volt, hogy szüntessék meg az otthonok zsúfoltságát, így az intézmények befogadóképessége csökkent – tudtuk meg Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Hatóság vezetőjétől. A hatóság jelenleg is harminckét igénylőt tart nyilván, akiknek szüksége volna az elhelyezésre. Egyfajta várólista ez, bár az elhelyezések elbírálásakor az egészségi állapotot, a családi helyzetet is figyelembe veszik, ezek boríthatják a kronológiai sorrendet – mondta Elekes Zoltán. A megyében egyetlen állami finanszírozású öregotthon sincs. A pénzügyi feltételek biztosítása nélkül pedig az önkormányzatok nem vállalják az idősotthonnal járó terheket. Ezzel is magyarázható, hogy a megyében magán, alapítványi és egyházi fenntartású idősotthonok működnek: Gyergyóújfaluban, Gyer­gyó­szent­miklóson, Székely­ud­var­he­lyen és Lókodon. Alapkő már van Csíkszeredában már 1998 óta téma volt egy idősotthon építése. A Salvator Alapítvány, amelyet Csíkszereda egykori polgármestere és alpolgármestere, dr. Csedő Csaba István és Erdei István hozott létre, tervet is készített egy idősotthon építéséhez. A 450 négyzetméter alapterületű, többszintes épületet hatvan személy befogadására tervezték. Az épületben vendégszobák és orvosi rendelők is helyet kaptak volna. A tervek a Hargita Vendégváró közelében ma is üresen álló terültre készültek. A helyszínen 2000-ben elhelyezték az otthon alapkövét, de a beruházást nem kezdték meg. Bár külföldi támogatói is voltak kezdetben az építkezésnek, időközben megváltozott az öregotthonokhoz kapcsolódó mentalitás. Az intézmény típusú otthonokkal szemben az otthongondozást részesítették előnyben, így támogatók nélkül maradt az elképzelés – tudtuk meg Erdei István egykori alpolgármestertől, aki korábban a Salvator Alapítvány elnöke volt. Miután az alapítvány lemondott az öregotthon megvalósításáról, a terveket a katolikus egyháznak is felajánlották 2007-ben. A katolikus egyház saját területén, az egykori dendrológiai park helyén képzelt el egy szociális központot. Ez sem valósult meg. Értesüléseink szerint jelenleg a református egyház szándékában áll Csíkszeredában vagy környékén idősotthont építtetni és működtetni. Visszhang nélkül maradt partnerség A Gyulafehérvári Caritas alárendeltségébe tartozó Szent Erzsébet Öregotthon 1996 óta működik Gyergyószentmiklóson. Magyari Vencel, az intézmény igazgatója másfél évvel ezelőtt partnerségi megállapodást javasolt a helyi önkormányzatoknak. Levele azóta is visszhang nélkül maradt, pedig a szociális szolgáltatás partnerségben való megszervezése költségek tekintetében is jóval előnyösebb a saját idősotthonok működtetésénél. – Ha valakinek egy liter tejre van szüksége naponta, azért még nem kezd tehenet tartani – fogalmazott Magyari Vencel. Egy-egy öregotthon építésére, még ha kerülne is támogatás, az intézmény fenntartása jóval bonyolultabb, mivel nincs állami támogatás. Éppen ezért ajánlott együttműködési megállapodást a helyi önkormányzatoknak, mert úgy véli, helyi szinten nem lehet kisméretű intézményeket fenntartani a magas költségek miatt. – Az együttműködési megállapodás esetén az önkormányzat a helyi igényeket figyelembe véve használhatná a szolgáltatást. Amennyiben a helyi önkormányzat úgy ítélné meg, hogy a területén vannak olyan idős emberek, akik nem tudják ellátni magukat, nincs hozzátartozójuk, akár átmenetileg a téli időszakra is, elhelyezhetné a gyergyói otthonban – tudtuk meg Magyari Venceltől. Az igazgató szerint olcsó öregotthon nem létezik. A költségek egy-egy idős ember után 1800–2800 lej között mozognak. Az ápoló (állami) központokban a fogyatékkal élő személy legtöbb 602 lejjel járul a költségekhez, a fennmaradó összeget a megyei önkormányzat kell kipótolja. A helyi polgármesteri hivatalok ha­vi 190 lejes hozzájárulást fizetnek, ha a településükről van idős személy a gondozóközpontba. Az egyéni hozzájárulás azonban nem haladhatja meg az ellátott nyugdíjának hatvan százalékát, így ha 1000 lejnél kisebb az illető nyugdíja, emelkedik a hozzájárulás. Az egyesületek, egyházak által fenntartott öregotthonok esetében a 1998/34-es törvény alapján a lakók havi 250 lejes támogatásban részesülnek. A nappali foglalkoztató, nem megoldás Azzal minden megkérdezett egyetértett: jóval nagyobb számú idősotthonra lenne szükség. Az új uniós támogatási időszakban azonban nem élvez prioritást az öregotthonok támogatása, helyettük a nappali foglalkoztató központok kialakítását támogatják. A szakemberek szerint ezek is jók lehetnek azok számára, akik csak napközben akarnak társaságban lenni, azonban azoknak, akik 24 órás felügyeletre, ápolásra szorulnak, ez nem jelent megoldást. Daczó Dénes