Jó ideje már, hogy arra panaszkodnak egyes, a szociális ellátás terén (is) tevékenykedő hazai egyesületek és alapítványok, hogy beszűkültek azok a pályázati lehetőségek, amelyek révén pénzalapokhoz jutottak az állami és helyi költségvetésekből, akárcsak a szubven­cionálási lehetőségek. Joggal és okkal elégedetlenkedtek, elégedetlenkednek. Most viszont valamelyes jobbulásra számíthatnak egy minap megjelent módosító jellegű jogszabály nyomán. A Hivatalos Közlöny október 7-i számában jelent meg ama, a múlt heti kormányülésen elfogadott 2016/725-ös kormányhatározat, amellyel módosították és kiegészítették azon jogi személyiségű romániai egyesületek és alapítványok szubvencionálására vonatkozó 1998/34-es törvény alkalmazásának módszertani normáit jóváhagyó 2001/1153-as kormányhatározatot. (Amúgy ezt az utóbbi jogszabályt az elmúlt évek során többször is módosították.) A minap hatályba lépett kormányhatározat révén kiegészült a 2001/1553-as kormányhatározat 2-es szakasza egy új bekezdéssel: ezentúl az asszisztált személyeknek az állami költségvetésből nyújtott havi szubvención túl a személyre szabott tervnek megfelelően a komplementáris szolgáltatások esetében a havi kumulált szubvenció kvantuma nem haladhatja meg a 175 lejt, amennyiben egy éjjeli menedékhely vagy nappali szállás keretében nyújtott komplementáris szolgáltatásokról/szociális konyha által biztosított ebédről vagy másabb élelmezési szolgáltatásról van szó: 120 lejt azon esetben, amikor a lakhelyi komplementáris szolgáltatásokról van szó a gondozási egységek révén/kumulálva a szociális konyha által nyújtott ebéddel vagy egyéb élelmezési szolgáltatásokkal. A havi átlagos szubvenció szintjét és a szociális gondozási szolgáltatásokat, azokat, amelyekre a helyi költségvetésből szubvencionálnak, a helyi tanács határozata révén állapítják meg. A módszertani norma tekintetében módosítottak egyes előírásokon. Így például az átfogalmazott 1-es szakasz értelmében az állami költségvetésből azok az alapítványok és egyesületek kérelmezhetnek szubvenciót, amelyek szociális gondozási egységeket ügykezelnek legalább két megyében vagy egy olyan szociális gondozási egységet, amelynek haszonélvezői két vagy annál több megyéből származnak, és amelyek beleilleszkednek a szociális szolgáltatások nómenklatúrájába (amelyet a 2015/867-es kormányhatározattal hagytak jóvá, valamint a szociális szolgáltatások megszervezésére és működésére vonatkozó keretszabályozásba; magánjogi román jogi személyek és a törvényeknek megfelelően, mint szociális gondozási szolgáltatók akkreditáltak; rendelkeznek működési licenccel, azon szociális szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyekre szubvenciót igényelnek; a szubvencióigénylés a saját pénzforrásaik kiegészítésére szolgál. Az állami költségvetésből történő szubvencionálás kapcsán megjegyzendő az is, hogy a most hatályba lépett jogszabályba fel vannak tüntetve azok a költségkategóriák is, amelyek finanszírozására szubvenció nyújtható. Itt említenénk meg azt is, hogy a helyi költségvetésekből a szubvenciókat a szociális gondozási egységek működtetésének folyó költségeire nyújtják, s azt a helyi tanács határozata révén hagyják jóvá. Leegyszerűsítve Az új előírások révén kikerültek a szubvenciókérelmezési ügycsomóból egyes dokumentumok, például a jogi személyiségre vonatkozó igazolás, az egészségügyi működési engedély, a 12 havi tevékenységi jelentés stb. Az állami költségvetésből a szubvenciót egy egyezmény alapján nyújtják, az egyezményt a kiválasztott egyesület vagy alapítvány és a munkaügyi minisztérium között kötik meg, ez utóbbi esetében a megyei kifizetési és szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) révén, illetve az adott alapítvány vagy egyesület és a helyi tanács között. A kiválasztott egyesületeket és alapítványokat, valamint a nyújtandó szubvenciók szintjét a munkaügyi miniszter rendelete révén hagyják jóvá, a helyi költségvetésből folyósított szubvenciók esetében pedig a helyi tanács határozata révén. Egyébként az egyesületek és alapítványok értékelését és kiválogatását egy szakbizottság végzi, amelyet a már említett megyei ügynökségek szintjén hoznak létre vagy amennyiben a helyi költségvetésből nyújtott szubvencióról van szó, akkor a szakbizottságot a helyi tanács szintjén kell létrehozni. Azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek névjegyzékét, amelyekkel sor kerül az egyezmények megkötésére, valamint a nyújtott szubvenciók szintjét nyilvánosságra hozzák a Hivatalos Közlönyben. Az értékelés és a kiválogatás kapcsán meg kell említenünk, hogy a jogszabályba bekerült egy új szakasz az értékelési és kiválogatási kritériumokra, valamint azok pontozási rendszerére vonatkozóan. Nem részleteznénk, az egyébként terjedelmes jogszabályt, csupán arra utalnánk, hogy a 2017-es esztendőre vonatkozóan a szubvenciókérelmezési ügycsomó benyújtásának az utolsó határideje vészesen közeleg, az október 31-én lejár. Hecser Zoltán