borús égbolt
enyhe havazás
Szörnyeteg az Instagramon, de példakép a mesében?
Teljes hangerővel és meseszerű hangulatban szólalt meg nemrég a Hol volt, hol nem volt című koncert Udvarhelyen, ahol a Székelyföldi Filharmónia előadásában népszerű animációs filmek zenéjét, illetve a kimagasló szuperhősös filmek számait hallhatta a közönség. Az eseménnyel találkozva, először nem tudtam elképzelni, hogy mi várhat rám a koncerten. Még akkor is tele voltam kérdésekkel, amikor a helyszín bejárata előtt álltam a barátaimmal.
Mesés dalok, filmzenék, Harry Potter-slágerek. Tetszeni fog ez nekem? És vajon a barátaim jól tudják érezni magukat, ha már voltak olyan kedvesek, és elkísértek? Szeretem a filmzenéket, de tény, hogy nem azt hallgatom az otthoni takarítás, főzőcskézés, fürdés, rajzolás vagy olvasás közben.
A filmzenei koncert mégis minden várakozást fölülmúlt. Pozitív és nagyszerű jelzők egész halmazát sorolhatnám, ami a művészek, a zenekar vagy a kivetítőn megtekinthető filmes jelenetek zsenialitására vonatkozna, de leginkább azért voltam hálás, mert visszataláltam a mesékhez. Rájöttem, hogy Aladdin Jázminját gyerekkorom óta hordozom magamban, hogy még mindig jólesik nevetni A három kismalac ügyetlenségein, sőt arra is, hogy milyen követendő értékrendet mutat meg A szépség és a szörnyeteg. Nem mindenki jószívű, aki szép, s az sem feltétlenül jár együtt a rossz dolgokkal, ha valaki csúnyácska. Nagymamám mondja mindig, hogy széppel főttet nem lehet enni, csak jóval főttet. Nem állítom, hogy A szépség és a szörnyetegből tanulta, de van benne valami…
Abban is van igazság, hogy a koncert után nem az Instagram-sztárokra és influenszerekre néztem példaképként, hanem a szuperhősökre vagy a mesefigurákra. Épp az a szép bennük, hogy nem a külsőségekre hívják fel a figyelmet, hanem az olyan emberi értékekre, mint például a kitartás, az erő, a konfliktuskezelés, az empátia vagy az igazságosság.
A fiktív karakterekhez való kötődésünknek szintén köze van az önértékelésünkhöz, akárcsak a közösségi médiában látott tartalmaknak. Mégis csak akkor nézek fel igazán a szuperhősre, ha tudom, hogy hozzám hasonlóan ő is esendő és sebezhető, nem holmi tökéletes világ bábja. Jobb lenne naponta több mesét és kevesebb közösségimédia-hírfolyamot nézni.
Miklós Dalma
.jpg)
