– Mivel idén nem szerveztek előválasztást, a Városi Küldöttek Tanácsa (VKT) április 4-i ülésén 39 VKT-tag szavazatai alapján dőlt el, hogy ki legyen Csíkszereda RMDSZ-es polgármesterjelöltje a helyhatósági választásokon. Két személy közül választhattak, Korodi Attila jelenlegi polgármesternek Ön volt a kihívója. Az eredmény 32–3 lett Korodi javára. Már ezt megelőzően úgy fogalmazott egy sajtónyilatkozatában, hogy nincsenek illúziói az eredményt illetően. Miért alakult ez így?

– Az új VKT megalakítása nem volt a véletlenre bízva. Már az – a magamfajta számára is átláthatatlan! – előkészületek szavatolták azt az összetételt, amely a legelső gyűlésen, mondhatni csak úgy mellesleg, eltörölte (egy ellenszavazattal) az előválasztás intézményét. Nem törődtek azzal, hogy négy évvel ezelőtt együtt rögzítettük a működési szabályzatban, hogy négyévente előválasztások lesznek. A városvezetők részéről ez egy kitervelt forgatókönyv volt – Korodi Attila pár napra rá, a VKT-tagok egy részével már úgy fotózkodott, mint az RMDSZ polgármesterjelöltje. A kártyák akkor már rég ki voltak osztva. Ott szembesültem ezzel, amikor egyedül emeltem a kezem a javaslat ellen, azon a „fekete csütörtöki” gyűlésen. És úgy döntöttem, én ezt nem nézem, hanem szóvá teszem, megmutatom, hogy merre tartunk. 

– Ugyanez a VKT-rang­so­ro­ló ülés állapította meg a városi tanácsosjelöltek listájának sorrendjét. A listára 16 név került fel, az Öné legutolsónak. Korábban volt már első helyen előválasztáson, most az utolsó. Miért?

– A Facebook-oldalamon próbáltam vázolni a helyzetet, az elmúlt négy évet, a tevékenységemet, illetve az új, „trendi” értékrendeket. 2020-ban az Új lendülettől egy titkári megbízatást kaptam, hogy jegyzőkönyveket írjak. Majd megbélyegeztek, hogy frusztrált vagyok. Aztán már nem kellettem az érdemi vitáknál, átvételi bizottságokban sem. Kitiltottak szakmai körökből, ahol látni és hallani szerettem volna. Aztán rövid időn belül kiderült, hogy sem látni, sem hallani nem szeretnének. Azt, hogy miért, nem értem én sem. Talán hogy minél kevesebbet tudjak, vagy mert talán egy közvélemény-kutatás szerint veszélyeztettem őket, vagy mert nem tudták kezelni, hogy valakinek más a véleménye, nincsenek egyéni érdekei. Találgatok én is. Lehet mindhárom is. Ezért a legegyszerűbb kezelési mód az volt, gondolom, hogy kiszorítsák teljesen a más nézőpontot, minimalizálják a veszélyt. De ezt nemcsak velem csinálták, hanem rajtam keresztül a város lakóival, a hozzám hasonlókkal. Lehet, hogy ezt is felmérték, de mégsem számított. Járulékos veszteséghez könyvelték. Vannak, akik azt vallják, hogy miattam nem lett előválasztás, hogy ne kerüljek újra be.

 
– De miért akarják távolabb látni a döntésektől?

– Annak mi az oka, hogy nem tettek fel egy kérdést sem nekem a több mint negyven beruházásról, amit megörököltek? Nagyberuházások, mint például a híd, amelyeket személyesen ismertem, vagy egy részét csak én ismertem. Nem tudom a választ. De van helyette élő bejelentkezés a helyszínről, a gyárból, számolják a gerendákat első, középső, utolsó előtti, ahogy hozzák a hídhoz, oldalról fotó, fentről videó. Gondolják, hogy az jól mutat.
Ismertem a rendszert, nem voltam bólogató, olvastam az anyagokat, pontszerűen kérdeztem, javaslatokat tettem. Kellemetlen az ilyen rendszernek, gondolom, ha belelátsz, hogy mi van a színfalak mögött, a lufikban. 

– Úgy fogalmazott, nemcsak Önt küldték a sor végére, hanem azokat is, akiket próbált képviselni. Kik ők?

– Egyszerű emberek, akik hisznek a demokráciában, a vélemények, viták hasznosságában. Akik tudják, hogy a tömeg és a nép nem ugyanaz. Akik a közösség érdekeit előbbre tartják, mint a saját érdeküket. Akik többnyire ismerik, hogy kik mit tettek a város érdekében. Akik nemcsak pecsételők, van véleményük, és tudnának szavazni is arról, hogy kik képviseljék őket az önkormányzatban. Mondanám a közösséget, a népemet, de túl hangzatos lenne.  

– Bejegyzésében azt állítja, „részben direkt, részben indirekt módon” olyan személyek „választatták meg magukat újra”, akik „anyagilag is érintettek”. Pontosan mire gondol?

 – Az Új lendület tagjainak egy része elnök lett (nem titkár), majd ki-ki (tisztelet a kivételnek!) megtalálta a maga kis helyét a városi költségvetés, a közpénz környékén. Az elmúlt időben többször történt meg a tanácsülésen, hogy a képviselők az érintettség miatt nem szavaztak. Mert egyre többen érintettek kezdtek lenni, vagy ők, vagy családtagjaik által, amikor pénzügyi döntésre, de akár ha fizetésemelésre került sor. Ezt a törvény elég szigorúan megköveteli, de a VKT tagjaira ez nem vonatkozik, legyen az akár tanácsos is. Itt az etikai szempontok kellett volna domináljanak, de erre vonatkozó javaslatunkat nem is bocsátották szavazásra.     

– A tanácsosjelölti lista láttán bejelentette, utolsó helyezettként nem érzi úgy, hogy „egy ilyen emberi értékrenddel rendelkező csapatnak akár formailag is” részese lehetne, ezért kéri, hogy „24 év után először” a neve ne szerepeljen választáskor az RMDSZ-jelöltek listáján. Milyen érzéssel teszi ezt meg?

– Keserű érzés. Valójában egy jó ideje rágódok a helyzeten, láttam előre az eseményeket, tudtam, hogy ez be fog következni. Az előválasztás eltörlése, a kilépéskényszer attól még fáj. De ehhez a történethez már nem tudtam a nevemet adni. 

– Több településen volt állóurnás előválasztás, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson jelentős lakossági részvétellel. Csíkszeredában nem szerveztek előválasztást, az indoklás szerint erre az idei választási szuperévben már nem lett volna elég idő. Ön szerint miért nem tartottak előválasztást?

– Igen, hallottam én is, olvastam, hogy a szeredai embereknek nem lett volna idejük a jelölteket megismerni. Udvarhelyen, Gyergyóban lehetett. Bár az is lehet, hogy ott most rosszul döntöttek az emberek az idő rövidsége miatt, csak még nem tudják. Szerencsére itt okosabbak a vezetőink, megkímélték a szavazókat a fölösleges gondtól, fáradtságtól… Nem szívesen vádolok senkit, de az önérdek, a kiszorítósdi egyértelműen ott van az okok között. No meg a kisstílűség. Csík­sze­re­dában ez most így működik. Márton Áron püspök szerint „a demokrácia csak a lelkileg művelt és fegyelmezett emberek között működik jól”. Ki-ki döntse el, mit gondol erről.

– Hogy látja a saját politikai jövőjét? Készül függetlenként indulni június 9-én?

– Sosem tartottam magam politikusnak. Tudom, hogy van, aki ezt nem hiszi, de nincsenek ilyen téren egyéni ambícióim. Ezért én is gondban vagyok, hogy most mi a teendő. Tehetetlennek érzem magam. Jó lenne Csíkszeredában is előre menni, nem hátra. Igény lenne Márton Áron püspök tartását, értékrendjét követni, nem pedig a bukaresti politizálást. Keresem a hozzám hasonlóan gondolkodó embereket és véleményüket, de nem készülök függetlenként indulni.