A Magyar Pálinka Lovagrend decemberben megállapodott az erdélyivel arról, hogy a köznapi szóhasználatban használható legyen a pálinka megnevezés Erdélyben. Az uniós előírások azonban ma nem teszik lehetővé, hogy a pálinka megnevezés az Erdélyben előállított párlatok címkéin is szerepelhessen. [caption id="attachment_63964" align="aligncenter" width="1000"] Oroszhegyi pálinka. Szóban igen, címkén nem[/caption] Az Erdélyi Pálinka Lovagrend is elismeri, hogy Magyarországra és Romániára ugyanolyan uniós eredetvédelmi előírások vonatkoznak, mivel mindkét ország az Európai Unió tagja – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke. Az erdélyi és a magyar szervezet tavaly decemberben megállapodást is kötött, amelyben a magyar lovagrend tudomásul veszi, hogy a köznapi értelemben és szóhasználatban az erdélyiek is használhatják a pálinka elnevezést, de a kereskedelmi forgalomba került párlatoknál betartják a törvényi előírásokat, vagyis azok címkéin a pálinka megnevezés nem szerepelhet. Mint ismert, Fazekas Sándor a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország továbbra is keresi a jogi megoldásokat arra, hogy az erdélyi pálinkakészítők is használhassák termékeikre a pálinka megnevezést. Jelenleg a pálinka földrajzi eredetvédelemmel rendelkezik az EU-ban, és kereskedelmi céllal csak Magyarországon, illetve négy ausztriai megyében lehet előállítani ilyen megnevezéssel gyümölcspárlatokat. Ha az eredetvédelmi szabályok változnak, mindkét félre nézve érvényesek lesznek valamennyi előnyükkel és hátrányukkal együtt – fogalmazott Barabás Attila az agrárhírportálnak. Az elnök szerint eddig az jelentette a legnagyobb problémát, hogy a két lovagrend nem kommunikált egymással, így nem ismerte egymás álláspontját. Ezért a decemberi megállapodás lényege, hogy a felek tiszteletben tartják a törvényi előírásokat, szakmai megoldásokat keresnek és közösen ápolják a pálinka hagyományait – tette hozzá. Románia egyébként már kétszer is kérvényezte hivatalosan az Európai Uniónál, hogy a pálinka elnevezést használni lehessen az ott előállított gyümölcspárlatokra is. Brüsszel viszont a kéréseket éppen arra hivatkozva utasította el, hogy az uniós szabályozás szerint csak azt a párlatot hívhatják pálinkának, amely Magyarországon, illetve a négy ausztriai megyében termett gyümölcsből készült. HN-összeállítás