Több mint nőtörténet
Október 18-ig látogatható Székelyudvarhelyen a Magyar menyasszony című kiállítás, amelynek pénteki megnyitóján többször is elhangzott, hogy töretlen az együttműködés a magyarországi és hazai múzeumok között. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum nagy sikerű tárlata fél évezred házasodás- és nőtörténetén vezeti végig a látogatót, ennek egy jelentős része látható a Haáz Rezső Múzeumban – helyi „ízek” körítésében.
A budapesti Magyar menyasszony kiállítás 2024-ben elnyerte az Év kiállítása szakmai elismerést, majd bezárását követően a helyi Liszt Intézetekkel együttműködésben utazó kapszulakiállítások nyíltak meg sorra Zágrábban, Prágában, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában – ez utóbbi két helyen Székely menyasszony címen. Az új állomás Székelyudvarhely, ahol ismét múzeumi környezetben, a nagysikerű budapesti kiállítás gondolati ívét és tematikáját megőrző, ugyanakkor a helyi sajátosságokhoz igazított tárlat jön létre, székelyföldi múzeumok, levéltárak és magánszemélyek gyűjteményeiből kölcsönzött műtárgyakkal és dokumentumokkal színesítve a kínálatot – mutatott rá a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Miklós Zoltán.
Mesél és emlékeztet
Az eredetileg 800 négyzetméteren berendezett tárlatot sikerült úgy a jóval kisebb helyszínhez igazítani, hogy mégis tükrözze annak koncepcióját. Mintegy száz tárgy látható az elmúlt 500 évből, a kelengyésládától a menyasszonyi ruhákig és fejdíszekig, 22 történet olvasható a régitől a modernig, egy videó is megtekinthető a múlt szokásairól, a házasságkötés szimbólumainak, a női sorsoknak, a divatnak a változásáról.
Nőtörténet a Magyar menyasszony, de annál több: kultúr- és társadalomtörténet, amely nemcsak a múltról szól, hanem arról is mesél, hogy mit viszünk tovább. Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester erre reflektálva jelentette ki, hogy a kiállítás mesél és emlékeztet, hiszen a magyar menyasszonyok történetében generációk emlékezete él tovább.

Ez az az út
A péntek délutáni megnyitón beszédet mondott dr. Kalla Zsuzsa, Magyarország Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumának helyettes államtitkára. Az múzeumok, gyűjtemények, levéltárak együttműködése kapcsán kiemelte: ez az az út, amin a magyar muzeológiának haladnia kell, amelyben ott van a szakmai autonómia, de a közös értékőrzés is. Kalla Zsuzsa szerint a tárlat társadalmi párbeszédet kezdeményez, közös gondolkodásra késztet, a közös kulturális emlékezetet szimbolizálja.
Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) főigazgatója beszédének legfőbb üzenete pedig az volt: a kultúra akkor él tovább, ha azt megosztjuk egymással.
Még várják a történeteket
Az eseményen jelen volt dr. Simonovics Ildikó, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum divattörténésze, a Magyar menyasszony projekt kurátora, aki – bár tárlatvezetésre készült – a nagyszámú érdeklődő miatt inkább részletesen beszélt a tárlat termeiben látható tárgyakról, azok történetéről, valamint a kiállítás születéséről is. Kiemelte, hogy kulturális mozgalommá vált a projekt, egy online adatbázis is létrejött, ahová még mindig várják a családi, házasságkötéssel, menyasszonyokkal kapcsolatos történeteket és felvételeket is.
A kiállítást az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum és a Haáz Rezső Múzeum hozta létre a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárral, a Maros Megyei Múzeummal és a Csíki Székely Múzeummal együttműködésben. Székelyudvarhelyen október 18-ig látogatható. A megnyitón elhangzott még, hogy az idén kerek évfordulót, ezüst-, arany vagy gyémántlakodalmat ünneplő házaspárok ajándékba belépőt kapnak a tárlat megtekintésére.

