Isten Szolgája, Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulója alkalmából emlék­kiállítás nyílt tegnapelőtt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből című tárlat eddig még nem látott üzeneteket, köszöntőkbe foglalt felajánlásokat tár az érdeklődők elé. A tárlatot a csíksomlyói kegytemplomban nyitották meg, ahol elhangzott: Márton Áront már életében féltő ragaszkodás, szeretet övezte hívei körében, ezt támasztja alá a tárlat anyaga is. [caption id="attachment_84112" align="aligncenter" width="1000"] Szentmise a néhai püspök tiszteletére. Kiállításmegnyitó követte Fotó: László F. Csaba[/caption] Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, kedden. Az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből című tárlat a történelemkutatás látóköréből eddig kimaradt levéltári anyagot vonultat fel. Hűen önmagához és híveihez Az ünnepélyes megnyitót a csíksomlyói kegytemplomban tartották meg, ahol Jakubinyi György érsek felelevenítette az 1939. február 12-i püspökszentelés körülményeit. Emlékeztetett: nem véletlen, hogy Márton Áron nem a felettesével, Alexandru Theodor Cisar bukaresti katolikus érsekkel, hanem Andrea Cassulo romániai apostoli nunciussal szenteltette fel magát. – A katolikus egyházban nincs kötelező előírás arra vonatkozólag, hogy ki kell felszenteljen egy püspököt, csak javaslatként fogalmazzák meg azt, hogy a közvetlen felettest kérjék fel erre a célra. Márton Áron a nunciust választotta, és mivel ő mindenki felett állt az országban, senki nem kifogásolta a döntését – mondta Jakubinyi György, megjegyezve azt is, hogy Márton Áron annak ellenére tette mindezt, hogy az 1930-tól érvényben lévő konkordátum értelmében a Gyulafehérvári Egyházmegye a bukaresti érsekség alárendelt püspöksége volt. Az érsek beszédében kitért arra is, hogy a konkordátum előírta: a megyéspüspöki kinevezéshez a román állami kormány beleegyezése is kellett. Mint kiderült: azzal az érvvel fogadták el a kinevezést, hogy Márton Áron soha nem vett részt szélsőséges magyar megmozdulásokban. – Így lett meg a kinevezés. A székelyek annyira hálásak voltak Andrea Cassulónak, hogy már a nevét is magyarosan, Kaszáló Andrásként használták. Egyébként fontos érv volt a nuncius mellett az is, hogy Márton Áron felettesének nacionalista megnyilvánulásai voltak, és Isten szolgája ezzel a lépéssel próbálta elkerülni a román állam dicsőítését felszentelése ünnepén – fejtette ki Jakubinyi György. A püspökké szentelés során nem volt jelen magyar nemzetiségű társszentelő, mivel 1939-re lezárták a határokat, így nem jöhetett magyarországi egyházi elöljáró az országba. Jakubinyi György arra is kitért, hogy Márton Áron azért választotta Kolozsvárt felszentelése helyszínéül, mert oda kötötte tíz év egyetemi lelkészség, emellett az is fontos szempont volt, hogy Gyulafehérváron kevesebb volt a magyar, mint a kincses városban. Őszinte ragaszkodás jelei Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári főegyházmegye egyházművészeti referense a kiállítás anyagát mutatta be a templomban egybegyűlteknek. Közölte: a tárlat olyan tárgyi és levéltári emlékeket mutat be, amelyek nagyobb része Márton Áron személyi hagyatékából származik. – Ezen hagyatékban lévő több száz, a püspöknek küldött imacsokor mellett az érseki levéltár gyűjteményei, a püspöki hivatal levelezései és a különböző ünnepi alkalmakra küldött levelek és köszöntőkbe foglalt felajánlások is feltűnnek – kezdte ünnepi beszédét Hegedűs Enikő, aki arról is szólt, hogy olyan feldolgozatlan, a történelemkutatás látóköréből kimaradt anyagokról van szó, amelyek méltán tükrözik a Márton Áront övező szeretetet és ragaszkodást. A tárlaton a látványosabb imacsokrokat sorakoztatták fel, a püspöki lakosztály néhány tárgyi emlékével kiegészítve. – A meglévő imacsokrok látható jelei a Márton Áront övező és kísérő szeretetnek, féltő ragaszkodásnak, amely a négy évtizedes szolgálata alatt folyamatosan megnyilvánult. A plébánosok és egyházközségek, lelkiségi csoportok, szerzetesközösségek és világi személyek egyaránt készítettek főpásztoruknak jócselekedetekből, imafelajánlások­ból, erénygyakorlatokból ún. lel­kicsokrokat – ecsetelte a művészettörténész. – Elődeink példája erősítsen minket a hitben, az ima erejében, és abban a reményben, hogy Márton Áron püspök Isten színe előtt közbenjár egyházmegyénkért és mindannyiunkért – zárta gondolatait Hegedűs Enikő. A kiállítás február 20-ig megtekinthető a Jakab Antal Tanulmányi Ház K-termében. Diákcsoportok tárlatlátogatást is igényelhetnek. Részletekért, jelentkezésért keressék Bernád Rita főlevéltárost a 0744–182273, 0726–122808 telefonszámok valamelyikén vagy a rita.bernad@romkat.ro. e-mail-címen. Keresztes Bea