erős felhőzet
Szerény eredmények
Elöregedőben van Hargita megye lakossága, és a megye gazdasági fejlődése is sok kívánnivalót hagy maga után – többek között ez derül ki Andrei Jean-Adrian prefektus (képünkön) tegnap közzétett, a megye társadalmi-gazdasági életét bemutató, 2015 évi jelentéséből. Ugyanakkor a prefektusi hivatal tevékenységét is összegezte.
Tegnap mutatta be Andrei Jean-Adrian, Hargita megye prefektusa az általa vezetett intézmény 2015-ös éves jelentését, amely teljes terjedelmében hozzáférhető a prefektusi hivatal honlapján (http://www.prefecturahr.ro/). A 131 oldalas jelentés részletesen taglalja a hivatal alárendeltségébe tartozó intézmények tevékenységét. Megtudhatjuk például, hogy melyik bizottság hány ülést tartott, hogy 2015-ben csaknem 1000-rel több útlevelet bocsátottak ki, mint az előző évben, hogy Hargita megyében december végén 121 591 személy rendelkezett gépkocsivezetői jogosítvánnyal és a jogosítvány megszerzéséért folyamodó 13 968 személy felének, 6979 személynek nem sikerült a sofőrvizsgája.
Az is kiderül a jelentésből, hogy a prefektushoz 336 petíciót nyújtottak be (ebből 120 valamely földtörvénnyel vagy visszaszolgáltatással kapcsolatos), és ebből kettő névtelen beadvány volt. A jelentés néhány fejezetére a későbbiekben még visszatérünk.
Egy másik összefoglaló a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének főbb adatait tartalmazza. Megtudhatjuk például, hogy a 2007–2013 közötti finanszírozási időszakban 493 475 338,86 lej érkezett a megyébe különböző projektek révén, és 2007–2015 között az Országos Vidékfejlesztési Program 116 209 535,56 lej támogatást nyújtott különböző projektekre.
Ugyanebben az összefoglalóban szerepel, hogy Hargita megye vidéki lakossága folyamatosan csökken és elöregedőben van. A megye a gazdasági fejlődés szempontjából a többi megyéhez képest szerény eredményeket tud felmutatni, a beruházások mértékén és a versenyképességen javítani kell. A mezőgazdaság és a vidék gazdasági élete továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik az európai uniós alapok lehívásának köszönhetően is, de ezek még mindig nincsenek kellőképpen kihasználva. Ugyanakkor a vidéki mikrovállalkozások még mindig nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a vidéki lakosságnak, amelynek nőtt ugyan a képzettségi szintje, de lassú ütemben. A vidéki iskolaelhagyás adatai valamelyest javultak, de még mindig magasabbak, mint a városi iskolákban.
Daczó Katalin
Tegnap mutatta be Andrei Jean-Adrian, Hargita megye prefektusa az általa vezetett intézmény 2015-ös éves jelentését, amely teljes terjedelmében hozzáférhető a prefektusi hivatal honlapján (http://www.prefecturahr.ro/). A 131 oldalas jelentés részletesen taglalja a hivatal alárendeltségébe tartozó intézmények tevékenységét. Megtudhatjuk például, hogy melyik bizottság hány ülést tartott, hogy 2015-ben csaknem 1000-rel több útlevelet bocsátottak ki, mint az előző évben, hogy Hargita megyében december végén 121 591 személy rendelkezett gépkocsivezetői jogosítvánnyal és a jogosítvány megszerzéséért folyamodó 13 968 személy felének, 6979 személynek nem sikerült a sofőrvizsgája.
Az is kiderül a jelentésből, hogy a prefektushoz 336 petíciót nyújtottak be (ebből 120 valamely földtörvénnyel vagy visszaszolgáltatással kapcsolatos), és ebből kettő névtelen beadvány volt. A jelentés néhány fejezetére a későbbiekben még visszatérünk.
Egy másik összefoglaló a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének főbb adatait tartalmazza. Megtudhatjuk például, hogy a 2007–2013 közötti finanszírozási időszakban 493 475 338,86 lej érkezett a megyébe különböző projektek révén, és 2007–2015 között az Országos Vidékfejlesztési Program 116 209 535,56 lej támogatást nyújtott különböző projektekre.
Ugyanebben az összefoglalóban szerepel, hogy Hargita megye vidéki lakossága folyamatosan csökken és elöregedőben van. A megye a gazdasági fejlődés szempontjából a többi megyéhez képest szerény eredményeket tud felmutatni, a beruházások mértékén és a versenyképességen javítani kell. A mezőgazdaság és a vidék gazdasági élete továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik az európai uniós alapok lehívásának köszönhetően is, de ezek még mindig nincsenek kellőképpen kihasználva. Ugyanakkor a vidéki mikrovállalkozások még mindig nem képesek elegendő munkahelyet teremteni a vidéki lakosságnak, amelynek nőtt ugyan a képzettségi szintje, de lassú ütemben. A vidéki iskolaelhagyás adatai valamelyest javultak, de még mindig magasabbak, mint a városi iskolákban.
Daczó Katalin
