Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a fogyasztói árak alakulására vonatkozó szokásos havi jelentését (mármint a megelőző hónapra vonatkozóan) a múlt hét végén hozta nyilvánosságra. Ezek szerint szeptemberben gyakorlatilag nemigen érzékelhető áremelkedés következett be egyes áruféleségek esetében, ugyanakkor néhány esetében viszonylag jelentős csökkenés. A jelek szerint egy dolog a fogyasztói árak alakulását szemléltető statisztika, s talán más a valóság, s ezt annak okán mondjuk, mert a piacokon, az üzletekben másként „csapódik le” az árak alakulása. Például a sertéshús esetében, de vágjunk a dolgok elejébe… 2018 szeptember hónapjához viszonyítva a drágulás 3,5%-os volt, a fogyasztói árak éves inflációs rátája pedig 3,5%-os. Ezek szerint szeptemberben kedvező tendencia mutatkozott, legalábbis az élelmiszerek árai tekintetében, amelyek átlagosan 0,09%-kal csökkentek. (Az is igaz viszont, hogy a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva 3,03%-kal drágultak.) Maradjunk az árcsökkenéseknél: a zöldségek és a zöldségkonzervek 3,31%-kal voltak olcsóbbak, mint augusztusban, a krumpli 4,08%-kal (de közel 12%-kal drágább, mint 2018 decemberében!), a friss gyümölcsök 1,02%-kal, s ezzel véget is ért az „árzsugorodásos”. Ami pedig a drágulást illeti, a legjelentősebb a déligyümölcsöknél következett be, ami 2,22%-kal kerültek többe, mint augusztusban és 26,5%-kal többe, mint a múlt esztendő decemberében. Amúgy az élelmiszerek esetében a megelőző hónaphoz viszonyítva minimális drágulás következett be, de erre oda kell figyelni, mert egy drágulási tendenciáról van szó, amely már az év elejétől jelentkezett, s annak okán kerül most 5,33%-kal többe a sertéshús, mint 2018 decemberében. Valami nem stimmel A sertéshús ára Európa-, sőt világszerte növekvő tendenciát mutat (vannak olyan országok, ahol elenyésző arányban, de olyanok is, ahol igen jelentős arányban). Ez, amint már arról többször is beszámoltunk, mindenekelőtt a világ egyik legnagyobb sertéstenyésztő országát, a Kínát érintő pusztító sertéspestis számlájára írható. (Amúgy az utóbbi időszakokban átterjedt Koreára is, s ott is ki kellett irtani a sertésállomány jelentős részét.) Ilyen körülmények között az élő sertés, valamint a sertéshús ára kedvezőtlen irányba mozdult el, és a nemzetközi piaci elemzők szerint ez a tendencia hovatovább fel fog erősödni. Románia eddig sem tudta fedezni a hazai sertéshússzükségletet, s az utóbbi 25 év során mindvégig importra kényszerült, jelenleg a legnagyobb behozatal Spanyolországból származik. Nos, ilyen körülmények között szinte érthetetlen, hogy a hivatalos statisztika szerint kilenc hónap viszonylatában „csak” 5,33%-kal drágult a sertéshús. A piacon egyébként mást tapasztalni, főleg a húskészítmények tekintetében, amelyek árai napról napra drágulnak, s ma köztük olyan is van, amelynek kilogrammja meghaladja a 60-65, sőt a 70 lejt is. Amúgy a húsfeldolgozók is arra panaszkodnak, hogy egyre körülményesebb és költségesebb az alapanyag beszerzése. Ebben a kontextusban utalhatunk arra is, hogy Magyarország például a sertéstenyésztés tekintetében jobban áll, mint országunk, és nem is sínylette meg annyira a sertéspestist, mint Románia, ennek ellenére egy év viszonylatában (2018. szeptember – 2019. szeptember) a sertéshús 13,3%-kal drágult meg, szeptemberben pedig 2,2%-kal volt drágább, mint augusztusban. Egyébként a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, Éder Tamás az afrikai sertéspestis terjedése miatt további áremelést feltételezett. „A drágulással még egy-két évig együtt kell élnünk, egyelőre senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány” – így az érdekképviselet elnöke. Nekünk úgy kell együtt élnünk ezzel a drágulással, hogy arról tudomást sem szerzünk, szerezhetünk a statisztika jelentéséből… Visszatérve a húsárakra, érdemes megemlíteni azt is, hogy a hivatalos statisztika szerint a marhahús 2018 decemberéhez viszonyítva 3,41%-kal, a baromfihús 2,56%-kal, a húskészítmények 3,83%-kal, a húskonzervek pedig 3,38%-kal drágultak. (Különben az élelmiszeripari termékek közül ezek esetében következett be legjelentősebb arányú növekedés a szóban forgó időszakban.) Az ipari árucikkek esetében ugyancsak érződik egy lassú, de kitartó árnövekedési tendencia, azok szeptemberben összességükben 0,13%-kal drágultak augusztushoz viszonyítva és 2,57%-kal 2018 decemberéhez képest.

Hecser Zoltán