Ha nem is volt ez idáig a legnagyobb vagy a leginkább népszerű magyar szent, annyi azonban több mint bizonyos, hogy jót tesz a kultuszának, hogy a 2017-es esztendőt Szent László emlékévnek nyilvánította Magyarország kormánya, és szerte a Kárpát-medencében tartottak olyan rendezvényeket, amelyek utórezgései akár meg is honosodhattak a magyar glóbuszon. Illetve történt számos olyan feltárás, felújítás, amely tovább erősítette a lovagkirály kultuszát, sőt ott is felerősödött a jelenléte, ahol eddig elhallgatták. Vagy azért nem tudtunk, nem tudtak róla, mert feledésbe merültek. Szent László napján, vasárnap, június 27-én morfondíroztam ezeken, miközben láttam, hogy itt is, meg ott is szerveztek kapcsolódó programokat. Emlékezetes volt 2017-ben a Szászivánfalván (Ighişul Nou, Sächsisch-Eibesdorf) és Ecelen (Aţel, Hetzeldorf), illetve a Somogyomban (Șmig, Schmigen) levő – szintén szász – erődtemplom belső falain feltárt falképek sorozata. A Somogyomban feltárt és feltételezett falkép-részlet mintegy száz négyzetméternyi. A Szent László-legendárium hagyományos, képregényszerű képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csata jelenetét, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. Ezért is gondolják, hogy lehetett egy korai ábrázolás, egy olyan előkép, amelyet a későbbi festők utánoztak. A legelső ábrázolást, amely forrásként értelmezhető, még nem sikerült beazonítani. Kiderült, illetve a kutatók közben megerősítettek abban, hogy a legtöbb Szent László-legendát ugyanabban az időszakban, a 14. század végén és a 15. század első felében festették meg. Viszont görögkeleti templomok belső falain is felbukkan a szent király alakja, említsünk két példát Hunyad megyéből, Kristyor (Crişcior) és Ribice (Ribiţa). Nagy hozadéka volt az ünnepi rendezvénysorozatnak, hogy felvidéki, őrségi, mai magyarországi analógiák is előkerültek és több olyan értelmiségi alkotóműhely fáradozott azon, hogy többnyelvű kiadványok és honlapok jöhessenek létre és kitöltsék, vagy inkább lekaparják azokat a fehér foltokat, amelyek a műveltségünket kitakarták. Jó látni, szembesülni az eredménnyel pár év múltán is.  

Simó Márton