Alant, a víz fölött a Likaskő ritka gyöngyszeme a természetnek, sziklahíd, azon keresztül tódul a habzó víztömeg. Néphit szerint óriáskígyó lakik abban, „… az utas egyik meglepetésből a másikba esik, s látérzéke alig elégséges mindent felfogni, átvizsgálni” − írja a legnagyobb székely. Ez a rendhagyóan szép geográfiai objektum csakis a Szent Anna tavával, a Mohos-tőzegláppal, a torjai határban, tehát már Háromszéken található Büdös-barlanggal és Bálványosvárral teljes. Ötven- vagy százezer évvel ezelőtt láva omlott le itt a hegyoldalon, köveket dobált a vulkán a magasba, füst és korom szállt, s ezt a kihűlt kőzetet törte át az Olt vize. S mindez a földtörténet késői, pleisztocén korszakában történt, így „a vulkáni bombákat szóró kitörésekben az ősember is gyönyörködhetett”. (Vofkori László)* Ha tűz és víz egyszerre tombol a természetben, mindig mélyek a nyomok. A jó gyalogos, az igazi turista vállalja a meredek kaptatót, nekivág a harminckét szerpentinnek, s Tusnádfürdőről gyalogszerrel bandukol föl a Nagy-Csomád oldalán a Szent Anna-tóhoz, onnan a száz méterrel magasabban fekvő, természeti ritkaságnak számító Mohos-tőzegláphoz. Feneketlennek hitt mélységet takar a vízi növényzet, amiből itt-ott tószemek villannak, ma csak tizenhárom szemű ez a mesébe illő tünemény, Jókai még háromszázat számolt meg. S ezzel már jelen van minden, ami ámulásra késztet minden látogatót: hegyszoros, vízmosta alagút, kőszirt, fenn, az egyik kialudt tűzhányóban tengerszem, a Szent Anna-tó, az ikervulkán másik kráterében a Mohos-tőzegláp, azzal átellenben a torjai Büdös-barlang, vele szemben, valamivel lennebb Bálványosvár. Nem csoda, hogy jeles gondolkodók, művészek, biológusok zarándokhelye lett ez az együttes, Jókai a Bálványosvár regényében pogány őseinket idézte meg, egyik úti levelét (1853-ban járt itt) fortissimóval kezdi: „Szent Anna tava. Erdély legköltőibb helyét láttam.”, s A tengerszem tündére novellájában zavartan keresi a szavakat, akkora a lelkesedése és ámulata. A kortársnak számító Sánta Ferenc a torjai Büdös-barlang környékére képzelte el az egyik legszebb magyar novella, a Sokan voltunk eseménysorát. Kormos István is ide jött tanítványnak, mesternek. Nagy László nevű arkangyal társaságában érkezett, Sinka István kísérte őket az égben, szellemszárnyon. Egy virágos rét bűvölte el, és olyan magasságba emelte a Tusnád fölött magasló nőnemű hegycsoportot, a Mohos-tőzeglápot, a Szent Anna-tót, Bálványost, amilyen magasságot csak a líra ismer: Háromszék, Csík fölött, szivárvány havasáról egy álmos rét repül: gyöngytollú zöld madár, fák ködkucsmái közt szárnyával telleget, karélyosan bukik, s az Olt mellé leszáll. Ha rétnek születik az ember lánya, rét lesz, Ágborisrét marad világvégezetig, eső, szél sorsosa, gólyahír, kikerics édes szülője, ki virágot vétkezik. (Ágborisrét) Megérezte Kormos: nőnemű ez a táj. Homéroszért hét görög város versengett, mindegyik követelte magának a vak énekest. Kik birtokolják, kié a Szent Anna-tó? A nagy székely, Orbán Balázs nagylelkűen Háromszéknek adományozta, azzal az ígérettel, hogy kárpótolni fogja Csíkot. Meg is cselekedte, Maroshévizet és környékét visszaszolgáltatta jogos tulajdonosának, Gyergyónak. A tájba szerelmes rajongónak megbocsátható az önkény. A Szent Anna-tó ma Hargita megye, tehát Csíkország egyik községének, Lázárfalvának a területén van, de jogot formál rá Csíkszentmárton, Csíkkozmás, Sepsibükszád és természetesen minden székely, és minden arra járó, az ősi földbe szerelmes látogató. Mintha csak ebbe a szunnyadó tűzhányóba akarta volna belesűríteni ez a félig pogány, félig keresztény tündérasszony, Szent Anna a székelység minden erejét, hitét, energiáját. Különleges hangulatú hely a zöld tölcsér, Kelet-Európa egyetlen, épen megmaradt vulkántava! A tengerszem szabályos kör alakú, 2350 lépés (Orbán Balázs), vize kristálytiszta, partján mohaszőnyeg, s körben a karimáján fenyveserdő. Érzi, tudja a látogató, hogy egy kialudt tűzhányó belsejében sétál. Ha nagyot kiált, körvisszhang keletkezik, amely sehol máshol nem létezik, csak itt. Királyi élvezet átúszni a tengerszemet, de az csak edzett sportolónak ajánlatos. Mindig, ha rendkívülit alkot a természet, magyarázatot fűz hozzá a nép, így jön létre az anyagi és a metafizikai világ egysége. *Vofkori László: Székelyföld útikönyve I–II. Cartographia Kft., Budapest, 1998 folytatjuk Hegedűs Imre János