enyhe havazás
Székelyország – Szerelmes földrajz - Csíkország 3.
Csík szavunk sokjelentésű, etimológiája tisztázatlan, még ma is hajba kapnak nyelvészek, történészek a vitában. Jelenthet halfajtát, síkot, megnevezhetett hajdanában személyt, türk nyelveken határt, de azok számára, akik szerelmesek e tájba, mesék, legendák, sorsfordító események földje, balladák, dalok, művészetek bölcsője.
Tanácsos − első alámerülésként − a forrástól elindulni, s az Olt folyó mentén, vízfolyás irányába haladni, úgy ereszteni át magunkon ennek a tájnak földrajzi szépségeit.
Felcsík fölött fehér hegykoszorú, lány fejére illő párta áll. Csodás mészkőszálak, csúcsok: Nagyhagymás, Egyeskő, Terkő, Öcsém. Napsütésben csillámlanak, esőben zord szürkébe öltöznek, s ha köd, felhő szállja meg őket, elrejtőznek az emberi szem elől. Az idő változását olvassák ki abból az itt lakók, akárcsak a Hargita túlsó oldalán élő székelyek a Firtos lovának színeváltozásából.
Az istenek lakhelyét, az Olimposzt képzelték ilyennek a hajdani görögök, természetes hát, hogy a hegycsúcsokon Csíkban is tündérek laknak.
Terkő, a tündérek királynéja − regélik az itt lakók − varázsvesszejével folyókká változtatta lányait, Marost és Oltot, hogy azok a Fekete-tenger szigetén raboskodó édesapjukat meglátogassák. Persze, az isteneket utánozva, civakodtak a lányok, ellenkező irányba indultak el.
Egyszerű ez a népmonda, akárcsak a Gilgames, az Iliász, az Odüsszeia, a Kalevala bármelyik története.
S a természeti csodák folytatódnak. Az Olt mentén haladva, jobb kéz felől a székelyek szent hegye, ős Hargita marad el, pontosabban jön velünk, kísér, néz minket, s mivel fenyves rengetegek borítják, sötétzöld azúrba, szürke ezüstbe játszik, a völgyeket, szurdokokat eső után ködfelhők fekszik meg, hogy aztán egy hirtelen jött légörvény hatására fölkerekedjenek, s nagy bárányfelhők formájában ússzanak tovább az ég tengervizében. Meg is szólít a hegy, s hívására nincs vándor, aki ne hágna fel a legmagasabb pontra, a Madarasi-Hargitára, ahonnan verőfényes időben fél Erdély látható.
Balra a Gyimesi-havasok, annak folytatása a Csíki-hegycsoport, le egészen Csíkszeredáig, a Kászonokig. S a lapos fennsík, amelyet ennyire körbezárnak a hegyek, legalább annyira fenséges, mint az egekbe nyúló magasság. Csak abban különbözik az Alföldtől, hogy nem végtelen, kontúrjai szabad szemmel pontosan kivehetők, ezért a birtoklás boldog örömével ajándékoz meg. S a nyelvi fantázia évek során lírát szült, a részek, gerincek, völgyek, dűlők, források, patakok, várromok nevei ehhez az emelkedett lélekállapothoz igazodtak: Fekete Rez, Csudálókő, Virgó, Pásztorbükk, Illanc, Oltárkő, Ebédlőkő, Gyöngyös-kút, Pogányvár, Királyok kútja, Kereszt-hegy, Apa-havas, Rege-patak, Piriske-havasa (talán Szent László lányának, a bizánci császárnénak a neve!), Szellő-tető, Tekerőpatak, Lónyugtató, Úz-pataka, Bence-pataka (Nyirő e kettőből teremtett hőst), Nagy Somlyó, Likaskő, Szent Anna tava, Jajgató-hegy, Szépvíz. (E legutóbbi a monda szerint Szent László szava; a lovagkirálynak nagy kultusza volt a Székelyföldön.)
Még a vaskos, szabad szájú névadás sem botrányos, inkább mókás: Fingos-borvíz, Geci pataka, Macska-lik, Békasegge.
Mintha viszonozni akarták volna Csíkország lakói a Teremtőnek azt az áldást, amit tőle kaptak: Nagy László költőnk metaforái, szürrealista képei villannak bennünk, ha halljuk. Ő is hasonló hegy, a Somló tövében álmodott.
Amilyen méltóságos a Nagyhagymás és az Egyeskő, Csíkország feje, olyan a lába is. Fejénél ott áll varázsvesszejével Terkő, a tündérek királynője, lábánál Szent Anna, aki, a monda szerint, átokszóval süllyesztette el a kegyetlen zsarnokot. A déli határ a Tusnádi-szoros, itt törte át az Olt a legmagasabb sziklabércet, itt hagyja el Csíkországot. A folyómederből kimagasló Sólyomkő mutatja, milyen heves volt a küzdelem. Bizonyára tűz és víz közös rombolása hozta létre a tüneményt, a Sólyomkő, ez a különös andezit sziklakúp a vulkanikus hegyvonulat folytatása. Orbán Balázs a XIX. században ámuldozva fedezett föl azon egy várromot, azt mesélték neki a környéken, óriások építették a tündérkirálynak.
folytatjuk
Hegedűs Imre János
-min.jpg)
