Székelyföldi önkormányzatok és vállalkozások viszonya
A 12. Nemzetközi Gazdasági és Üzleti Konferencia előestéjén egyetemi, közigazgatási és vállalati szereplők részvételével zajlott párbeszéd a Sapientia – EMTE nagyaulájában az önkormányzatok és a vállalatok, vállalkozók viszonyáról Székelyföldön.
Háromszéki Eszter haromszeki.eszter@hargitanepe.ro Akettős ünnep, egyrészt az Úr napja, másrészt a nemzeti összetartozás napja miatt a szokásosnál csekélyebb létszámban, de a megszokott időpontban tartották meg a konferencia előestéjét. Köszöntőjében Nagy Benedek kifejtette, a tavaly is végeztek önkormányzati és vállalati szférára vonatkozó kutatást, de azóta is több minden változott. Hozzátette, tudják, hogy az önkormányzatok túl vannak terhelve, személyzetük nem elégséges, hatásköreik szűknek mondhatók arra, hogy befektetőket és helyi vállalkozásokat támogassanak. Továbbá úgy véli, elszabadult az igazságszolgáltatás végrehajtása, aminek következtében kevésbé vonzó munkahely. Ezek ellenére úgy gondolja, a munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés roppant fontos feladat, és azon a szűk mezsgyén, ami van, meg kell próbálniuk együtt működni az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak. Lázár Ede a Székelyföldi önkormányzatok és a helyi vállalkozói szféra viszonya című előadásából kiderült, hogy Hargita és Kovászna megye számára a foglalkoztatottak száma szerint, a társadalmi hatást tekintve melyek a fontosabb ágazatok, továbbá, hogy termelékenységi szempontból lényegesen elmaradnak a székelyföldi vállalatok az országos átlagtól, de érdekes módon a nyereség szempontjából meghaladják az országos átlagot. Hozzátette, az őszre elkészülő teljes kutatással, úgy tűnik, be tudják bizonyítani, hogy Hargita és Kovászna megye nem eltartott, ha a befizetést és a visszaosztott összeget figyelembe veszik. Geréb László, MÜTF oktatási központ igazgatója vitaindítójában az önkormányzatok és a vállalkozások közti hasonlóságokat és a különbségeket sorjázta. Kifejtette, ugyan sarkítva, de a vállalatoknál folyamatos a vevői elégedettség-mérés, ezzel szemben az önkormányzatoknál csupán négyévente van ilyen. A vállalatok valós ígéretekkel csalogatják a klienseket, míg az önkormányzatok ígéretei gyakran nem valósak, és az ígéreteik be nem tartásának nincsenek következményei. Úgy vélte, a vállalatok kiemelt partnerei kellene legyenek az önkormányzatoknak, és be kellene vonni őket a döntésekbe. A vállalkozásoknak szerencséjük van, hogy az önkormányzatok 2015-ben is, amikor Románia teljesen mellőzi a beruházási lehetőségeket, még mindig ott van a tömbházszigetelési program az önkormányzat jóvoltából – vélekedett Bulbuk Márton. A két szereplő kapcsolatáról pedig elmondta, hogy a közbeszerzési eljárások nagyon nehézkesek, sokszor lefullasztják a haladást. Hozzászólásában Korodi Attila úgy vélekedett, hogy közberuházások szempontjából Csíkszereda kihozta magából a maximumot, viszont Udvarhelyen lenne még e téren tennivaló. Szerinte mindenképp figyelmet kellene fordítani a Start Up vállalkozásokra, hiszen a mostani vállalkozások többségét az 50-es, 60-as generáció vezeti, valamint a klaszterekkel vagy a vállalkozói rétegegyesületekkel proaktívan együtt kell gondolkodnia az önkormányzatoknak. Csíkszereda alpolgármestere, Antal Attila úgy vélte, a helyi vállalkozások nem bírják a tempót, amikor közbeszerzésekről van szó, így legtöbbször mások szerzik meg a munkát, és jó esetben is csak alvállalkozóként jutnak munkához. Antal Attila kifejtette, úgy véli, a politikum nem uralja a törvényhozást, a törvényhozás nem a közösséget szolgálja. Kitért a bűnüldözés térhódítására is, mint mondta: „amit eddig úgy hívtunk, hogy vállalkozóbarát önkormányzat, az ma egyéni érdek favorizálása, a borravaló pedig adózatlan egyéni jogosulatlan jövedelem”. Hozzátette, ilyen körülmények között kíváncsi a vállalkozók véleményére, hogy mi lenne a következő lépés. A Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara által 12. alkalommal megszervezett Nemzetközi Gazdasági és Üzleti Konferencia pénteken a hivatalos megnyitóval, a plenáris és szekcióülésekkel folytatódott Kihívások a Kárpát-medencében, értékváltozások az átalakuló gazdaságban címmel.