Átfogó online felmérést készít az erdélyi magyarság járványhelyzethez való viszonyáról, a gazdasági kilátásairól és az elkövetkező időszakról a kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég. Barna Gergő projektvezetővel arról beszélgettünk, hogy mi a felmérésük célja, illetve a legutóbbi adatok tükrében milyen az erdélyi magyar társadalom állapota. Barna Gergő a Hargita Népének elmondta: átfogó felmérést készítenek, az erdélyi magyar lakosság véleményét kívánják megismerni több kérdéskörben. Kíváncsiak arra, milyen a járványhelyzethez való viszonya a közösségnek, hogyan viselik az egészségügyi kitettséget. Ezenkívül az is lényeges kérdés, hogy miként változott az erdélyi magyar közvélekedés április óta, amikor az Erdélystattal közösen utoljára felmérték a közhangulatot. Az akkori felmérés óta eltelt két hónap, és hónapról hónapra változott a helyzet – a szociológus szerint szerencsére jó irányba –, ezért kíváncsiak, hogy az erdélyi magyarok hogyan értékelik a kérdést. Gazdasági kérdésekről is szó lesz Szintén a világjárvány okozta változásokhoz tartozik az is, hogy a kialakult gazdasági helyzetet hogyan ítéli meg az erdélyi magyarság. Az áprilisi felméréskor ugyanis azt tapasztalták, hogy nagyon borúlátó az erdélyi magyar lakosság. Számítani lehetett, hogy negatív hatása lesz a gazdasági válságnak. Nagyon sokan – januárhoz, februárhoz képest – ideiglenesen vagy véglesen elvesztették a munkahelyüket. A mostani kérdéssorral az is a céljuk, hogy megnézzék, mennyire változtak meg ezek a társadalmi problémák és milyen állapotban van pillanatnyilag a gazdaság. Ezenkívül általánosan felmérik a közhangulatot, ugyanakkor néhány politikai, közéleti kérdés is szerepel a felmérésben, köztük a román–magyar viszonyra vonatkozó kérdések is. Székelyföld pesszimistább Kérdésünkre, hogy az áprilisi felmérésükkor tetten érthető volt-e a különbség Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium magyarsága között, úgy válaszolt: igen is, meg nem is. Ez ugyanis attól függ, hogy milyen kérdésről van szó. Ami az egészségügyi kitettséget illeti, nem volt lényeges különbség a három magyar lakta vidék között. Ebből a szempontból inkább az bizonyult meghatározónak, hogy melyik megyében hány koronavírusos megbetegedést regisztráltak. A Székelyföldön, Hargita megyében az elején alig egy-két eset fordult elő, de Bihar megyét leszámítva a Partiumban is nagyon alacsony volt a megbetegedések száma. Inkább ez jellemezte a lakosság hozzáállását járványhelyzethez. Ellenben amikor gazdasági kérdésekre került sor, jóval pesszimistábbak voltak a székelyföldi és partiumi válaszadók. A periférikus lét lehet a borúlátás oka Ez a leginkább azzal függ össze, hogy gazdasági szempontból mind Székelyföld, mind a Partium periférikus régiónak tekinthető. Ezenkívül Székelyföldön relatív magasabb a turizmusból élők aránya, és tudjuk jól, hogy a vendéglátás volt a leginkább érintett ágazat. Idesorolhatjuk a könnyűipart is, itt is jelentős elbocsátások, leállások voltak, és ezeknek a vállalkozásoknak az aránya is igen magas Hargita és Kovászna megyében. Emiatt a gazdasági kérdéseknél voltak a legnagyobb különbségek. Kolozs és Maros megyében két nagyváros (Kolozsvár és Marosvásárhely) is van, miközben Székelyföldön ekkora nagyságrendű városok nincsenek. Gazdaságilag ezért jobb ott a helyzet, ugyanakkor a pesszimizmus általában véve jellemző volt az erdélyi magyar közösségre nézve, csak kisebb méretű eltérések voltak a magyar lakta régiók válaszadói között. A személyes tartalékokat illetően voltak inkább különbségek. Előzetesen arra lehet számítani, hogy javult a közhangulat A szociológus arra számít, hogy ebben jelentősebb változás is lehet most, hogy újraindult a gazdasági élet. Kérdésünkre elmondta: az áprilisi válaszokban tetten érhető volt a nagyfokú bizonytalanság, amiatt, hogy akkor még senki nem látta, mikor érnek véget a gazdasági korlátozások. Ráadásul akkor még ott volt a szemünk előtt az olaszországi, spanyolországi és nagy-britanniai helyzet, és nem lehetett tudni, hogy Romániában hogyan zajlik le majd a járvány. A székelyek magyarországi tévét néznek és helyi lapokat olvasnak Barna Gergő ugyanakkor kérdésünkre elmondta: igaz ugyan, hogy nem vizsgálták, hogy az erdélyi magyarok mennyire hisznek a világjárvány ideje alatt szárnyra kapott összeesküvés-elméletekben, de általában lehet tudni azt is, hogy honnan tájékozódnak. Ha a televíziókról van szó, akkor többnyire a magyarországi médiatérhez kapcsolódnak, a kereskedelmi és közszolgálati tévécsatornákat is sokan nézik. Ami pedig a rádiókat, hírportálokat illeti, ott a helyi, regionális erdélyi magyar médiatermékek vezetnek. Ugyanakkor nem elhanyagolható a közösségi oldalak szerepe sem.

Kiss Előd-Gergely