A Kis-Küküllő menti zöldségtermesztés komoly hagyományokra tekint vissza. A folyó völgyében működő kertészetek generációk óta látják el friss áruval a környező és távolabbi piacokat, azonban 2025-ben példátlan krízissel szembesültek. A parajdi bányakatasztrófa következtében hatalmas mennyiségű tömény sós csurgalék és oldott só mosódott bele a Küküllőbe. A növényeiket mindennap öntözni kényszerülő gazdák kezdetben értetlenül álltak az előtt, hogy a megszokott agrotechnológia és gondos ápolás mellett a palánták és a zöldségfélék sárgulnak, leveleik széle megég, a növekedésük teljesen leáll, majd a tőkék elszáradnak.

Ahogy a héderfájai kertészmérnök és gazdálkodó Váli Dávid felidézte: „minden évben ugyanazokat a munkafolyamatokat végezzük el, de akkor a növényekkel valami nagyon nem volt rendben”. Amikor elkészítették a víz elemzését, kiderült a baj. Míg a Maros vagy a Nyárád folyók EC-értéke – az elektromos vezetőképesség (Electrical Conductivity), ami a sótartalmat jelzi – 0,3–0,4 mS/cm (millisiemens/centiméter) között mozgott, a Kis-Küküllőé elérte az 1,5-öt. Ez egy folyóvíznél rendkívül magas, és a bányából kimosódó sóval kiegészülve toxikussá vált a növényekre.

A gazdák azonnal áthidaló megoldásokra kényszerültek: tartálykocsikkal, más folyókból vagy mélyfúrású kutakból szállították az öntözővizet, ami hatalmas logisztikai és kifizethetetlen anyagi terhet jelentett számukra. Ugyanakkor a korábban már kijuttatott sós víz elpárolgásával a só felhalmozódott a talaj gyökérzónájában, tartósan fenyegetve a földek termékenységét. Látva a baj nagyságát, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) lépett, és felvette a kapcsolatot a magyarországi Mátrai Lignitbánya szakértőivel és vezetésével, elindítva a Lignitprojekt néven ismertté vált talajmentő akciót.

Tusványosi pódiumon a lignitprojekt: mérleg

Egy évvel a parajdi sóbányába történt vízbetörés és a Kis-Küküllő menti zöldségtermesztőket ért sószennyezés után, a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) vonták meg az első átfogó mérleget a lignitprojekt eredményei kapcsán a szakemberek és a gazdák. A pódiumbeszélgetésen az akció kulcsszereplői vették számba az elmúlt év tapasztalatait Józsa Eszternek, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) falugazdászának moderálása mellett. A szakmai hátteret és a fejlesztési folyamatokat Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke és a BIOPOL Fejlesztő & Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, mint a projekt fejlesztője és szakértője mutatta be. Az MVM Mátra Zrt. és a Mátrai Lignitbánya képviseletében Ragulszky Gábor mezőgazdasági szaktanácsadó, vezérigazgatói tanácsadó ismertette a vállalati hátteret, míg a mintaprojekt gyakorlati, terepen szerzett tapasztalatairól Váli Dávid héderfájai kertészmérnök, zöldségtermesztő és állattenyésztő gazda számolt be.

Míg 2025-ben a Küküllő menti kertészek a teljes tönkremenetel előtt álltak, a magyarországi MVM Mátra Zrt., a Biopol Kft. és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által elindított mintaprojektnek köszönhetően mára bebizonyosodott: a magas huminsav-tartalmú lignit nemcsak remediálta a károsodott talajokat, de rekordtermést és új lehetőségeket is hozott a székelyföldi agráriumba.

A lignit és a leonardit

Sokakban felmerült a kérdés mind Erdélyben, mind Magyarországon: hogyan segíthet egy bányászati termék, vagyis a szenesedési sor legalsó fokán álló lignit a mezőgazdaságban? A tusványosi kerekasztal-beszélgetésen dr. Csicsor János és Ragulszky Gábor közérthetően tisztázta a geológiai és kémiai fogalmakat. Elhangzott: a lignit növényi eredetű szerves ásvány, a miocén kori mocsári ciprusok és fás növények évmilliókkal ezelőtti geológiai humifikációs terméke, amely átmenetet képez a tőzeg és a barnakőszén között. A Mátraalján és a Bükkalján – Visontán és Bükkábrány­ban – található ún. leonardit a lignit olyan speciális, oxidálódott válfaja, amely világszinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű szerves humuszanyag-komplexet (huminsavakat, fulvosa­va­kat és himatomelánsavakat) tartalmaz.

– A növények évmilliókkal ezelőtt mindent magukba szívtak, amire szükségük volt, és ez konzerválódott nekünk a föld alatt. A mátrai leonardit Európa egyik legtisztább és legmagasabb hatóanyag-tartalmú, természetes huminsav-forrása

– hívta fel a figyelmet dr. Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke. Rávilágított: a mátrai lignit talajra gyakorolt kedvező hatása egy összetett, hármas hatásmechanizmuson alapul. 

Egyrészt meghatározó szerepet játszik a só- és nehézfém-immobilizációban: a lignit rendkívül porózus szerkezete és kiemelkedő huminsavtartalma révén képes kémiailag megkötni a szabad kationokat, köztük a nátrium- és kloridionokat, valamint a nehézfémeket és a peszticidmaradványokat. Bár a só fizikai értelemben nem tűnik el a talajból, a kationcsere folyamatának köszönhetően olyan stabil komplexbe kerül, amelyben a növényi gyökerek számára már hozzáférhetetlenné válik, így megszünteti a toxicitást.

Másrészt a szerkezet javításával közvetlenül támogatja a vízmegtartást, hiszen a mikro- és makropórusaiban visszatartja a nedvességet, megakadályozva a talaj hirtelen kiszáradását. Ezzel párhuzamosan lazítja a tömörödött talajszerkezetet, biztosítva az ideális, mintegy 70–30 százalékos víz-levegő arányt a gyökérzónában.

Harmadrészt kiemelkedő a tápanyagfeltáró és mikrobiológiai stimulációs hatása is. A szénben és huminsavakban gazdag közeg robbanásszerűen aktiválja a talaj mikrobiomját, amit az is igazol, hogy a kibányászott lignitben már két hét elteltével megjelennek a cellulózbontó és a szabadon élő nitrogénkötő baktériumok. Ennek az aktív biológiai jelenlétnek köszönhetően a talajban korábban lekötött, nem elérhető tápanyagok – mint a foszfor, a kálium és a különféle mikroelemek – ismét felvehetővé válnak a növények számára.

Szemmel látható fejlődés

Mint arról lapunk beszámolt, idén februárban megérkezett Székelyföldre az anyaországi bányák által felajánlott első nagy lignitőrlemény-szállítmány. A négykamionnyi anyag mintegy tízhektárnyi termőterület kezelésére volt elegendő, amelyet az SZGE szervezésében a Kis-Küküllő mentén gazdálkodó, károsult zöldségtermesztők között osztottak szét Héderfája, Erdőszentgyörgy, Hármasfalu és Kibéd településeken.

A kísérletben részt vevő területeken a kijuttatás előtt alapos talajmintavétel történt, a növények fejlődését pedig a teljes vegetációs időszakban folyamatosan nyomon követik a szakemberek.

A gyakorlati tapasztalatokról a Héderfáján 2,5 hektáron gazdálkodó — ebből 3000 négyzetméteren fóliás zöldségtermesztést folytató — Váli Dávid számolt be. Elmondása szerint a finom szemcseméretű lignitőrlemény kijuttatása kifejezetten egyszerű volt: hagyományos műtrágya- vagy szervestrágya-szóróval terítették el a földeken, majd szokványos tárcsával vagy rotációs kapával dolgozták be a talajba. A művelet semmilyen extra gépesítést nem igényelt, és az anyag a gépekbe sem ragadt be.

Az elért eredmények magukért beszélnek. A sószennye­zés­sel sújtott területeken a növények látványosan erősebbé és egészségesebbé váltak, a gyökérzet pedig nem rohadt el, hanem gyönyörű, dús és hófehér maradt. A paradicsom esetében 8-9 fürtös kötődések alakultak ki virágelhullás nélkül, mindez úgy, hogy a szükséges növényvédelmi beavatkozások száma is jelentősen csökkent.

A kísérlet a palántanevelés terén is áttörést hozott, amikor az egyik gazdálkodó próbaképpen tiszta lignitőrleménybe vetette a zöldségmagvakat. A kezdeti aggályokkal ellentétben a lignit egyáltalán nem égette meg a csírázó növényeket, sőt, meglepően robusztus gyökérzetű palánták fejlődtek ki benne. Ez a tapasztalat azt jelzi, hogy a rendkívül drága importtőzeg és perlit a jövőben részben vagy akár egészben is helyettesíthetővé válhat a Mátrai Lignitbá­nya termékével.

Kertészet, szántóföld, állattenyésztés

A tusványosi beszélgetés során Ragulszky Gábor, az MVM Mátra Zrt. szaktanácsadója arra világított rá, hogy a talajdegradáció és a szervesanyag-vesztés mára globális problémává vált. Az elmúlt évtizedek intenzív, kizárólag műtrágyázásra alapozott mezőgazdasági gyakorlata eloxidálta a szántóföldek szerves szénkészletét, és mivel a műtrágyák hasznosulása alig éri el a 20 százalékot, a szerves anyagok hiánya miatt a talajok biológiailag teljesen elszegényedtek. A szakember hangsúlyozta, hogy a lignit alkalmazása nemcsak a kertészetekben, hanem a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben is áttörést hozhat.

Növénytermesztési szempontból a lignit használatával a műtrágyafelhasználás 30-50 százalékkal is csökkenthető, miközben a termésátlagok növekednek, a növények aszálytűrése és általános stressztűrő képessége pedig nagymértékben javul. Az állattenyésztésben, alomanyaghoz keverve kiválóan alkalmas az istállók szagsemlegesítésére: magába zárja az ammóniát és a vizeletet, megszünteti az irritáló gázokat, ezzel pedig érezhetően javítja az istállóklímát és az állatjólétet. További előnye, hogy az így kijuttatott és kiürített trágya értékes, ammónium-nitrogénben dúsított organikus tápanyagként hasznosulhat a szántóföldeken.

Ragulszky Gábor azt is kiemelte, hogy Magyarországon a bányák bezárásával egy 250 évre elegendő nemzeti kincset temetnének vissza, ha a mezőgazdaság nem karolná fel a lignit használatát. Mint fogalmazott, a parajdi kísérletek és a székelyföldi gazdák tapasztalatai most közvetlen mintául szolgálnak a magyarországi kertészetek számára is.

Összegzésként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a talajremediációs projekt egy év után egyértelmű siker. A kezdeti szkepticizmust felváltotta a szakmai elkötelezettség és a gazdák elégedettsége. Bár a Kis-Küküllő vizében a sókoncentráció az esőzések függvényében még ingadozhat, a lignittel kezelt talajok visszanyerték életképességüket és ellenállóképességüket, hisz az egészséges élelmiszer és a fenntartható jövő az élő talajjal kezdődik.

– Amikor értesültünk a parajdi katasztrófáról és a küküllőmenti gazdák kétségbeejtő helyzetéről, az MVM Mátra Zrt. vezetősége egyetlen pillanatig sem habozott. Tudtuk, hogy a visontai és bükkábrányi lignit olyan magas huminsavtartalmú kincs, amely képes megmenteni ezeket a talajokat. Nem puszta adományról volt szó, hanem egy tudományosan megalapozott mintaprojektről. Az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy a mátrai lignit erdélyi jelenléte hosszú távú stratégiai partnerséggé érhet. Célunk, hogy a logisztikai láncot úgy építsük ki, hogy a székelyföldi gazdák számára folyamatosan, kedvező áron elérhetővé váljon ez a talajjavító. A Mátrai Lignitbánya 250 évre elegendő készlettel rendelkezik – ez a nemzeti kincs a Kárpát-medencei magyar agrárium közös alapja kell hogy legyen – fogalmazott a Hargita Népe kérdésére Ragulszky Gábor, az MVM Mátra Zrt. szaktanácsadója.
Váli Dávid héderfájai zöldségtermesztőt is kérdeztük. 
– Tavaly a kétségbeesés szélén álltunk. Amikor a só miatt sárgulni kezdtek a növényeink, sokan a termelés abbahagyását fontolgatták. A lignit kijuttatása után azonban olyan változást tapasztaltunk, amire senki sem számított. A talaj szerkezete szinte újjászületett, a növények gyökérzete olyan dús és hófehér lett, amilyet még a sószennyezés előtti legjobb években sem láttunk. A paradicsomjaimnál rekordkötést értünk el, a termésminőség kiváló lett. Számomra a legnagyobb tanulság az, hogy a természetes megoldások sokkal tartósabbak és hatékonyabbak, mint a drága vegyszerek. A szomszédos gazdák, akik kezdetben kétkedve figyelték a fekete őrlemény kiszórását, most mind arra várnak, hogy mikor érkezik a következő szállítmány – nyilatkozta lapunknak a fiatal gazda.