A Pásztornap a Hargitán négy évvel ezelőtt indult útjára, első alkalommal a Homoródalmáshoz tartozó Kongo Farmon, majd két alkalommal a Zetelaka melletti Kükiland Manufaktúrán szervezték meg. Bár a rendezvény helyszíne évről évre változott, célja ugyanaz maradt: olyan fórumot teremteni a hegyvidéki gazdálkodók számára, ahol közvetlenül találkozhatnak szakemberekkel és döntéshozókkal, valamint megoszthatják tapasztalataikat.

A rendezvény megnyitóján Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem érdemes pusztán a problémákat sorolni, hanem inkább arra kell keresni a választ, hogy az egyes gazdák, illetve az intézmények mit tehetnek saját lehetőségeik szerint az agrárium és a gazdálkodók boldogulásáért. Rámutatott arra is, hogy a Pásztornap témái az évek során folyamatosan bővültek: a hagyományos mezőgazdasági és állattartási kérdések mellett a vidéki turizmus fejlesztése és a nagyragadozók jelentette kihívások is bekerültek a programba.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a csicsói gazdák összefogását és a farm létrejöttét állította pozitív példaként a résztvevők elé. Mint fogalmazott, egy ilyen létesítmény megvalósulása azt bizonyítja, hogy érdemes belevágni a közös munkába akkor is, ha az áldozatokat követel. Az SZGE elnöke szerint a hegyvidéki turizmus és vidékfejlesztés sem képzelhető el a földet megművelő gazdák nélkül. A piaci kihívásokra nem lehet egyszerű válaszokat adni, ezért továbbra is szükség van fejlesztésre, együttműködésre, a helyi feldolgozás erősítésére és a szövetkezeti mozgalomra. Mint kiemelte, a helyi feldolgozás és értékesítés révén „nagyobb érték marad helyben”, az intézményeknek pedig továbbra is a gazdatársadalom mögött kell állniuk.

Házigazdaként Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere arról beszélt, hogy a Csicsó Farm nem egyszerűen egy uniós pályázat eredménye, hanem közös elképzelésből és összefogásból született gazdaság. A közel kétmillió eurós értékű beruházás mögött több gazda közös vállalása áll, a pályázat lezárásával azonban nem ért véget a munka: a létesítményt működtetni és továbbfejleszteni is kell.

Az elöljáró szerint a hegyvidéki gazdálkodás túlmutat egy-egy gazdaság működésén. Ha vannak gazdák és állatok, és megművelik a legelőket, kaszálókat, akkor a falvak is életben maradnak, és továbböröklődhet az évszázados életforma. Ehhez azonban a hagyományos tudás mellett korszerű technológia, megfelelő támogatási rendszer, kiszámítható tervezés, működő piac és mindenekelőtt együttműködés szükséges. A Csicsó Farm példája pedig azt mutatja, hogy egy közös elképzelésből akkor válhat valóság, ha vannak, akik hisznek benne és hajlandók dolgozni érte.

Felszólalásában saját példáján keresztül igazolta Szabó Zoltán, a Csicsó Farm Szövetkezet elnöke, hogy kitartással és összefogással nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni. A farm létrehozását számos nehézség és bizonytalanság kísérte, de a közös cél és az egymásba vetett bizalom átsegítette a szövetkezet tagjait a nehezebb időszakokon. Mint mondta, a farm „a kitartás, az összefogás és a közös munka eredménye”. Hangsúlyozta azt is, hogy a helyi feldolgozás és értékesítés révén több érték maradhat a térségben, az együttműködés pedig olyan eredmények elérését is lehetővé teszi, amelyekre külön-külön nem feltétlenül lennének képesek.

A találkozó egyben arra is lehetőséget adott, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és megmutassák: a nehéz mezőgazdasági környezetben is vannak lehetőségek.

A köszöntőbeszédeket követően a szakmai programban a résztvevők a mezőgazdasági támogatásokról és pályázati lehetőségekről, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokról, a sertéstartást érintő jogszabályi változásokról, valamint a gyep- és legelőgazdálkodásról kaptak tájékoztatást. Szó esett a Natura 2000 területeken történő gazdálkodásról és a nagyragadozók okozta kihívásokról is.

A szakmai előadások és beszélgetések során többek között arról is szó esett, milyen állatfajok tartásának és feldolgozásának lehet létjogosultsága térségünkben, milyen lehetőségeket kínál a helyi húsipar, hogyan juthat el a hegyi legelőn megtermelt tej a minőségi sajtig, illetve hogyan kapcsolódhat egymáshoz a hegyvidéki gazdálkodás és a turizmus.