Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke évek óta hangoztatja az erdélyi magyar pártok összefogásának szükségességét. Ez a vágya beteljesül a vasárnapi parlamenti választások alkalmával, az RMDSZ és az MPP közös listán indul. A politikai összefogástól szavazói összefogást remél a megyeelnök, mert ez a feltétele annak, hogy a Székelyföld valós támogatást kaphasson Bukarestből. Borboly szerint fontos beruházásokat folytathatnának és újabbakat kezdhetnének el Hargita megyében, ha a magyar összefogás a kormányba juttatná az érdekképviseletet. – Nagyon régi tartozások törlesztése történik Kissolymoson, Büdös­fürdőn, Atyhában. Melyek az utóbbi évek legfontosabb megvalósításai a megyei utak vonatkozásában? – A Szentegyháza és Brassó megye határa közötti megyei út felújításán kívül a felsorolt utak korszerűsítését előzte meg a legnagyobb várakozás. Haladtunk Kissolymosnál, az atyhai és a büdösfürdői úton is. Ami már sokak számára kezdett reménytelennek tűnni, abban áttörés következett be, aminek nagyon örvendek, de az ott lakók talán még jobban. Ezekben az ügyekben sokat segített az, hogy az érintett lakosság bevonásával feszegetni kezdtem a témát a közösségi oldalamon. Azért fontos ez, mert ha valami publikussá válik, akkor a hivatalok, cégek, más szereplők is belátják, hogy lépni kell. Nincsenek titkok, nincs semmi, ami nem lehetne nyilvános. Tavasszal, amint az időjárás engedi, folytatjuk a munkálatokat ezeken a szakaszokon. – Ezek mind igazolják, hogy lehet dolgozni, de azt is, hogy nagyon nehezen. Hogyan segíthet ebben a bukaresti érdekképviselet? – Rosszak a törvények, számos esetben csak hátráltatják a fejlesztéseket. A néhány EU-konformnak látszó törvény mellett számos rossz jogszabály van, amely megnehezíti a közigazgatásban dolgozók életét, hátráltatja a fejlesztéseket, és nem teremt kedvező körülményeket a fiatalok itthon maradásához és a családalapításhoz. Ezen a téren van a legnagyobb szükség a változtatásra, az RMDSZ parlamenti képviselete pedig tenni fog ez ügyben – remélhetőleg kormányzati pozícióból –, és sikerrel terjeszti be a parlamentbe a Hargita Megye Tanácsánál készült törvénymódosító javaslatokat is. – Mely útszakaszok aszfaltozására készülnek a következő években? – Folytatjuk a büdösfürdői út aszfaltozását egészen a településig, ez jövőre elkészülhet. Tovább dolgozunk a már említett kissolymosi és atyhai úton is. Ami legalább ilyen fontos, az Székelykeresztúr térségének Maros megyével való összekötése. Az Etédtől Erdőszentgyörgy felé vezető megyei út Maros megyei szakaszán már haladtak, és nekünk utol kell érnünk őket, de emellett másik két útszakasz – Etéd–Siklód–Sóvárad, valamint Újlak–Maros megye határa – tervét is el szeretnénk készíteni. Meg szeretnénk építeni a sok pereskedést megért, rengeteg vitával járó csíkpálfalvi utat is. Az új tervek rövidesen meglesznek, utána elkezdhetjük a kivitelezési szerződés előkészítését. Ugyanakkor fontos a Hargitafürdő felé vezető út rendbetétele is, amelyhez előbb tervet kell készíttetni. Hasonlóképpen szeretnénk rendbe tenni a Gyergyóújfalu–Vasláb rövidítő szakaszt. Udvarhelyszék tekintetében elkészültek a tervek a Kobátfalva–Tordátfalva–Firtosmartonos szakasz felújítására, amint kerül rá forrás, nekifoghatunk a kivitelezésnek. Ezeknek az utaknak a járhatóvá tétele hatással lesz rokoni és gazdasági kapcsolatokra egyaránt, akárcsak a Városfalva–Kányád–Petek–Ócfalva és a Székelyudvarhely–Keresztúr, illetve a Borszék és Orotva közti út esetében, amely szintén régóta várt beruházás – azt is folytatnunk kell, ha sikerül megszereznünk az összes engedélyt és benyújtanunk a pályázatot EU-s támogatás lehívására. A megyei tanács legutóbbi ülésén mindemellett Bende Sándor megyei tanácsos, az RMDSZ képviselőjelöltje indítványozására elvi határozatot fogadtunk el arról, hogy támogatjuk egy kis terelőút építését a gyergyószentmiklósi vasútállomás és a szárhegyi országút között, amely tehermentesítené a városközpontot. A Szucsáva megyébe vezető bélbori út felújítása turisztikai szempontból is fontos lenne, Bukovinát kötné össze Székelyfölddel. Ugyanilyen jelentőségű lenne a hidegségi út leaszfaltozása Háromkút és a Neamț megyei Damuk felé. Nem került le napirendről a Csinód–Úzvölgye felé vezető út korszerűsítése sem, és nemrég jártunk a Hosszúaszó–Pottyond szakaszon, amelynek megépítése jelentősen rövidítené a Menaság–Pottyond–Csíkszereda távolságot. Egyébként vállaltuk Gyergyóremetével szemben, hogy a terelőút ügyében igyekszünk megtenni mindent. Ugyanakkor kiemelt figyelemmel követjük és fontosnak tartjuk a Muzsna–Agyagfalva községi út megépítését vagy a Szépvíz–Kostelek útszakasz Hargita megyei elkészítését, mert ezáltal térségek kerülnek egymáshoz közel. – A vasúti közlekedés számos kívánnivalót hagy maga után, ennek a fejlesztése viszont nem Csíkszeredából, hanem Bukarestből indulhat. Politikusaink hogyan tudják befolyásolni, hogy a csíkszeredai állomásfelújítás, illetve a vasúthálózat fejlesztése megtörténjen? – 2014-ben István Zoltán akkori közlekedési államtitkárral együtt tekintettük meg a csíkszeredai vasútállomást, átadtam neki az állomás technikai iratcsomóját, és közbenjárását kértem az épület felújításában. Akkor ígéretet kaptunk a minisztériumtól erre, de azóta változtak a bukaresti erőviszonyok. Éppen ezért az lehet a kézenfekvő válasz, hogy az RMDSZ kormányzati pozícióból tudja leginkább befolyásolni ezt a folyamatot. Kiestünk onnan, és leállt minden. Jó támogatottság mellett vissza tudunk kerülni a kormányba, és meg tudjuk valósítani mindazon beruházásokat, amelyek elmaradtak. Így a csíkszeredai vasútállomás felújítását is. Ha nem kerülünk oda, majd egy moldvai vagy havasalföldi város vasútállomása kapja meg azt a pénzt, amit Csíkszereda kaphatna. Ez a tét december 11-én: mi, vagy pedig Dorohoi, Caracal. – Feltett szándéka a megyei tanácsnak repülőtér építése Hargita megyében. Közelednek az álláspontok a helyszínre és a méretre vonatkozóan? – Árnyalnám a képet: Hargita Megye Tanácsa támogat egy olyan projektet, amelyben egyetértés van a gazdasági és más szereplők között, de csak abban az esetben, ha a tanulmányok is azt igazolják, hogy életképes egy ilyen beruházás. A sajtóban az ősszel félreérthető cikkek születtek a témában egy tanulmány bemutatója nyomán, ezért akkor is pontosítottam: nem húszmillió eurós beruházásban gondolkodunk, nem Boeingek számára szeretnénk kifutópályát építeni Csíkcsicsó határában, hanem elsősorban betegszállításban, átültetésre váró szervek gyors célba juttatásában, illetve katasztrófahelyzetek – például erdőtüzek – operatív megoldásában lenne nagy segítség egy reptér. Egy következő szakaszban gondolkodni lehet üzleti célokat, kisebb csoportos turizmust kiszolgáló fejlesztésben, ehhez szükséges egy szilárd burkolatú pálya is. – Közműrendszerek szempontjából rendkívül nagy léptékű megvalósításnak örvendhetett nemrég Felcsík. Hogyan lehet ezt az összefogást kiterjeszteni a megye többi térségére? – A felcsíki szennyvíztisztító megvalósulása példa arra, hogy a bürokratikus és más jellegű akadályok is könnyebben legyőzhetők, ha közösen lépünk fel ellenük. Ezért kezdeményeztük és továbbra is szorgalmazzuk önkormányzati fejlesztési társulások megalakítását. Ez működő jogi forma, és költséghatékonyabb, mint ha a települések külön-külön pályáznának. Az ilyen jellegű összefogások működnek a megyében, elég, ha csak a felcsíki vagy a gyergyói jégkorongra gondolunk, vagy a vidékfejlesztési egyesületünkre. Hargita Megye Tanácsa a kezdeményezője és a motorja ezeknek az összefogásoknak, de kell RMDSZ-es kollégáink támogatása is Bukarestből, ha számottevő forrásra van szükségünk egy-egy beruházáshoz. – Egyes leszakadt városok vagy térségek felzárkóztatása közműrendszerek szempontjából politikai döntést feltételez. Hogyan lehet látványosan előrelépni? – Hargita megye települései a közművesítés területén egyáltalán nincsenek elmaradva. A településközpontok rendben vannak, a többi helységben még szükség van terjeszkedésre. Ez hosszabb folyamat, elsősorban kormányzati forrásoktól függ. Ezt segítjük a Kisvíz és a Kisvillany programunkkal, saját költségvetésünkből. Nyilván, az RMDSZ bukaresti segítsége nélkül ez nehezebb, amint az bebizonyosodott az elmúlt években, attól függően, hogy kormányon voltunk vagy sem. Tehát megint nem tudok mást mondani: ha kormányon leszünk a következő négy évben, mindenre több jut, mindent gyorsabban tudunk megvalósítani. – Az említett Kisfalu keretprogramban melyek a legutóbbi megvalósítások? – Kis falvak nélkül nincs Székelyföld, ezért a Kisfalu keretprogramban a körülmények javításával megállíthatjuk és akár visszafordíthatjuk az elnéptelenedést. Elképzelésünk szerint ezekkel az eszközökkel a hagyományos értékeket, a természeti kincseket segítjük megőrizni, valamint a hagyományos mesterségeket, a kézművesség népszerűsítését is támogatjuk, amelyek megélhetést, jövedelmet biztosíthatnak számos fiatal családnak. A legutóbbi mozzanat ebben a keretprogramban a karcfalvi Madicsafürdő villamosítása. – Szintén nagy falat az integrált hulladékgazdálkodási rendszer. Egy ideje utolsó száz méteren toporog a projekt. Mi kell ahhoz, hogy működőképessé tegyék? – A projekt második része átkerült az új uniós finanszírozási programba, hátravan még két átrakó megépítése, bekötőutak elkészítése, a villanyáram bekötése. A csíkszeredai átrakóállomás terepének előkészítése már folyik. Szóval a projekt gyakorlatba ültetésével haladunk, ha nem is az eredetileg tervezett ütemben. Hamarosan működőképes lesz a teljes rendszer, utána következik a közbeszerzés a szolgáltatás elvégzésére. – Melyek a legégetőbb infrastrukturális projektek a megyében, amelyeket csak a bukaresti RMDSZ-frakció segítségével indíthatnak el vagy mozdíthatnak ki holtpontból? – Ilyen például az Orotva és Borszék közti megyei út felújításának folytatása vagy a bélbori út. Ugyanakkor ami Hargita megyének, a Székelyföldnek, ezen belül Gyergyó térségének nagyon kedvező lenne, az a tervezett Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megvalósítása. A nyomvonalat már kijelölték, annak az egyik szakasza a Ditró és Tölgyes közti megyei út nyomvonalán haladna. Talán ez lenne a legfontosabb infrastrukturális fejlesztés az egész régió számára. – Ezúttal az MPP-vel közös listán indul az RMDSZ. Mi kell ahhoz, hogy a szavazók részéről is megvalósuljon az összefogás? – Eddig az volt a kritika velünk szemben, hogy nem fogunk össze. Most összefogtunk, várjuk e döntés visszaigazolását az urnáknál. Ciklusok óta szószólója vagyok az összefogásnak. Most beégnék én és mindazon kollégáim, akik ezt régóta szorgalmaztuk, ha nem lenne visszaigazolása a közös indulásnak a magyar emberek részéről. Kérek mindenkit, jöjjön el és pecsételjen az erdélyi magyar összefogás listájára, az MPP-s jelöltekkel kiegészült RMDSZ-listára, függetlenül attól, hogy korábban, önkormányzati választásokon melyik magyar alakulattal szimpatizáltak. Erőt kell felmutatnunk, ezért is valósult meg az összefogás, és úgy gondolom, ez mozgósító erővel hat a szavazókra. Meggyőződésem, hogy a megújuló RMDSZ-es parlamenti csapat minden egyes tagja tudni fogja azt, hogy új időket élünk. Dolgozó politikusokra és nem hordószónokokra van szükség. Egy polgármesteri, tanácselnöki, képviselői, szenátori tisztség nem grófság, nem báróság, de még csak nem is lófőség – nem beleszületik az ember, hanem a szavazók megválasztják. Dolgozni küldik a jelölteket a törvényhozásba, és ezért joguk van tudni a tevékenységükről, ezért bármikor számon kérhetők. És ezért rendszeresen be kell számolni nekik erről, lehetőleg hetente. – Mit remél a következő négy évtől? – Azt, hogy 27 év után végre változik az alkalmazhatatlan, egymásnak ellentmondó törvényeket tartalmazó román jogrend. Sürgősen változtatni kell rajta! Továbbá azt várom, hogy választottjaink el tudnak majd számolni a napi minimum nyolc óra munkával, és mint említettem, az elvégzett feladatokról folyamatosan tájékoztatják a polgárokat, rendszeresen konzultálnak velük, lesz folyamatosan visszacsatolás. Ha ez így lesz, akkor minden bizonnyal még több eredmény születik. Az eredményekhez márpedig erős képviseletre van szükség, ehhez kérjük a szavazók támogatását december 11-én. Kovács Hont Imre