Néhány napja az ország valamennyi megyéjéből gyűjti a szárazsággal, aszálykárral kapcsolatos adatokat a helyi szakigazgatóságokon keresztül a mezőgazdasági minisztérium. A gazdák kárbejelentéseiket – későbbi minimis-támogatás reményében – a helyi polgármesteri hivatalokban kitölthető formanyomtatvánnyal jelezhetik. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint a szárazság Csíkban az idénre várt burgonyatermést 35-45 százalékkal, a kaszálókon a sarjú mennyiségét 35-50 százalékkal csökkenti. A pityókaültetvények felén, kétharmadán már az eső sem segítene. [caption id="attachment_7843" align="aligncenter" width="620"] Elszáradt burgonyaindák. Féltermésre és aszálykárenyhítésre számíthatnak a gazdák[/caption] [dropcap]A[/dropcap] mezőgazdasági növénykultúrákban keletkezett szárazság- és aszálykárok felmérésére szólította fel a mezőgazdasági minisztérium a kormánybiztosi hivatalokon keresztül a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat – tájékoztatta tegnap lapunkat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Hozzátette, a pénteken kézbe vett átirat alapján a kárfelmérés Hargita megyében is elindult: a gazdálkodóknak, magán- és jogi személyiségű mezőgazdasági termelőknek az aszálykárok bejelentésére – egy formanyomtatvány kitöltésével – a területileg illetékes helyi polgármesteri hivatalokban nyílik lehetősége. A jelentések megalapozottságát, az érintett területek kiterjedését, illetve a kultúrákban keletkezett terméskiesés összegszerűen is meghatározott nagyságát az önkormányzat, a mezőgazdasági igazgatóság, valamint a sürgősségi esetek felügyelőségének képviselőiből álló vegyes bizottság méri fel. Török Jenő úgy tudja, az aszálykárt szenvedett gazdák kárenyhítésére a mezőgazdasági tárca – a tavalyhoz hasonlóan idén is – minimis-támogatást nyújt. Tavaly, ugyanilyen támogatási jogosultság alatt a Hargita megyei gazdáknak – a jég- és árvízkárok enyhítésére – 263 ezer lejt folyósítottak. Pityóka: 25-45 százalékos terméskiesés Török Jenő lapunknak leszögezte: a szárazság jelei sajnos már a Hargita megyei növénykultúrákon is megmutatkoztak. A júliusi magas nappali hőmérsékleti értékekkel párosuló csapadékhiányt legjobban a burgonya sínylette meg: az elszáradt szárak alatti gumók idén tovább már nem fejlődnek. A várt termésszinthez képest keletkezett terméskiesést a Hargita megyei pityókaparcellákon – településtől és határrésztől függően – 25 és 45 százalék közöttire becsülik: a Csíki-medencében az aszály a várt termés 35-45 százalékát vitte el – tette hozzá a szakigazgató. A hiányt nemcsak a saját szükségletre termelő kisgazdaságok, hanem a technológiai követelményeket betartó nagytermelők is megérzik: utóbbiak esetében a szárazság az eredetileg számított 30-35 tonnás átlaghozamokat hektáronkénti akár 9-12 tonnával is csökkentheti. Ráadásul a pityókaterületek 50-60 százalékán a szakember szerint már egy kiadós esőzés sem tudna segíteni. – A korai és középkorai fajtákon már nem segít az eső, a késői fajták állapotán viszont – ahol a növényzet nincs teljesen elszáradva – a csapadék még javíthat. A kötésszámmal sincs baj, de a növény a gumókat már nem tudja megnövelni. Ezért várhatóan sok lesz a apró méretű, a nehezebben eladható, kevésbé piacos pityóka – jegyezte meg Török Jenő. Hiányzó öntözőrendszerek Kiemelte: a mostanihoz hasonló aszályos időszakok az öntözőrendszerek, locsolóberendezések hiányára is rávilágítanak. Az öntözés megoldása ráadásul a burgonya – mint vízigényes növény – esetében különösen fontos lenne. Hozzátette, bár öntözött burgonyaparcellákat Csíkszentmárton, Szépvíz, illetve egyes gyergyói települések határában is látni lehet, a Hargita megyében pityókával beültetett 9050 hektárból a növény locsolását lehetővé tevő infrastruktúra alig kétszáz-háromszáz hektáron kiépített. Ez viszont az összterülethez képest elenyésző – hangsúlyozza Török. Zajlik az aratás Elmondta, a júliusi hónapot kísérő csapadékhiány a kalászos növények terméshozamát érdemben már nem befolyásolja: az őszi búzát Hargita megyében eleddig 3500 hektáron aratták le a kenyérnekvalóval bevetett 11 ezer hektárból. Azokról a parcellákról, ahol a betakarítással a gazdák már végeztek, tavalyhoz képest átlaghozamában kisebb, de jobb minőségű gabonát jeleztek. A szakigazgatóság adatai szerint őszi búzából hektáronként 3200 kilogramm, őszi árpából pedig 2600 kilogramm kerül a magtárakba. A tavaszi búza, az árpa és a zab aratása még hátravan, ám az egy hónapos kánikula miatt a cséplőgépek ezeken a parcellákon is hamarabb állhatnak munkába. A malomipari minőségű búzáért Török információi szerint a felvásárlók kilónként jelenleg 70-80 bani közötti árat fizetnek. Domján Levente