Számolni a napokkal
A különböző közműi szolgáltatások (kezdve a földgázzal és végezve a háztartási szemét elszállításával) ellenértékét annak rendje és módja szerint kiszámlázzák a haszonélvezőnek, s abban megjelölik a befizetés utolsó határidejét is. Ez így normális, így van rendjén. Az automatizált, informatizált világunkban is illendő egy pillantást vetni a naptárra: számolni kell a számla keltezésének időpontjával, majd kikézbesítési, illetve a kézhezvételi várható napok számával, s egy minimális haladékot kell nyújtani a címzettnek is. Túl ezen számolni kell azzal is, hogy munkaszüneti napokon a befizetés nem lehetséges, a közpénzügyi hatóságoknál például jogszabály rendelkezik arról, hogy amennyiben az adóbevallás, illetve befizetés utolsó határideje szombatra vagy vasárnapra esik, az automatikusan kitolódik a hétfői napra. Ez is normális dolog, sőt magától értetődő. Mindezzel annak kapcsán hozakodtunk elő, hogy a tapasztalatok szerint a gyakorlatban néha másképp alakul a fentebb vázolt folyamat. Íme: kezünkben egy számla, amelyet szeptember 30-án kelteztek, s abban a befizetés utolsó határidejeként október 15., azaz szombati nap volt megjelölve. Üsse kő, vessen magára az az ügyfél, s fizesse be legkésőbb 14-én azt az összeget. Igen ám, de a számlakibocsátó cég kézbesítője a jelek szerint nemigen nézegette a naptárt, ugyanis az a fránya számla a címzett postaládájába csak október 17-én, hétfőn került bele. Hogy mindez hol történt? Csíkszeredában. Az október 17-én kikézbesített számlát pedig az Eco Csík Kft.-nél állították ki szeptember 30-án, az ECO MC 30104638-as iktatószámmal látva el.
Hecser Zoltán

