Tizennégy sajtkészítő részvételével szervezett kétnapos szakmai rendezvényt a gyulafe­hér­vári Caritas Vidékfejlesztés gyer­gyó­szentmiklósi osztálya a Csiky-kert­ben található Szent Benedek Tanulmányi Házban. A Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyéből érkezett sajtkészítők érlelt sajtjaikkal nevezhettek be, akiket svájci szakemberek tájékoztattak a minőségi termelés mikéntjéről. [caption id="attachment_59862" align="aligncenter" width="1000"] Egymás sajtját is pontozták a termelők. Tapasztalatcsere Fotók: Kertész László[/caption] Igyekeztek felkeresni azokat a termelőket, akik kemény, érlelt sajtot készítenek – jegyezte meg a szakmai rendezvény ötletével kapcsolatban Kastal László, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi igazgatója. Mint mondta, a résztvevők között akad olyan, aki épp náluk tanulta a mesterséget, de van, aki magyarországi szakemberektől vagy Franciaországban sajátította el a szakmát. A sajtkészítők előadásokon vehettek részt, ahol szakemberek beszéltek a tejhigiéniáról, emellett a sajt ápolását és tárolását illetően is hasznos információkkal szolgáltak. A felkészítő részeként a sajtkészítők egy rögtönzött házi sajtmustrát is tartottak. A versenyre Kastal László elmondása szerint mindenki egy három és egy öt hónapos érlelésű, valamint egy ennél hosszabb ideig érlelt sajttal jelentkezhetett. Végül összesen tizennégy sajttal neveztek be, amelyeket tegnap reggel a svájci szakmai zsűri értékelt, a szervezők pedig arra is lehetőséget biztosítottak, hogy a termelők is pontozzák egymás munkájának végtermékét. Az értékelési szempontoknál többek között az adott sajt külleme, állaga, ízvilága, valamint a rajta lévő lyukak milyensége is külön szerepelt, hisz mint megtudtuk, a sajton kétféle lyuk létezik: az egészséges, valamint a fészkes, utóbbinál azonban kártékony baktériumokról beszélünk, amely már hibának számít. Az igazgató rámutatott, nem a versengés, sokkal inkább a szakmaiság jelentette a célkitűzést, és noha a zsűri szerinti három legjobb sajt készítője oklevelet kapott, a szakemberek minden termelővel külön elbeszélgettek. – A termelők tudnak a szakmaiságról, azonban hosszú időnek kell még eltelnie, hogy például egy svájci szakemberrel versenyre keljenek – fogalmazott Kastal, hozzátéve, a résztvevők támpontokat kaptak, hogy miként tudnak javítani a pincén és a termelésen, a svájci szakemberek továbbá igyekeztek olyan pluszinformációkkal szolgálni, amely segíti a továbbiakban a hazai termelőket, hogy minőségi hosszúérlelésű alpesi sajtot állítsanak elő. Kertész László