A szokásoshoz képest idén hetekkel korábban, már március második felében elkezdődhetnek a burgonyaültetési munkák: a tavaszias időjárás és a magas nappali hőmérsékleti értékek adottak, de a kockázatokat is mérlegelni kell – ezért nem árt, ha a pityókaültetéssel kicsit kivárnak a gazdák. A márciusi tavasz ugyanis még okozhat meglepetést – állítják egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó szakemberek. [caption id="attachment_25281" align="aligncenter" width="1000"] Az enyhe időjárás okán mindenképp hamarabb kezdődik a kampány, de nem mindegy, mennyivel. Ne kerülje meg a szekér a lovakat...[/caption] Egyértelműen korábban kez­dődhetnek idén a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, és ha a talajfeltételek megengedik, korábban lehet ültetni a burgonyát is – jelentette ki lapunknak Gálfi Nándor, a csíkszeredai burgonyanemesítő állomás igazgatója. A szakember azonban figyelmeztet is: megfelelően pontos és több hétre vonatkozó meteorológiai prognózis híján az előrehozott burgonyaültetés hazárdjáték – vagy bejön, vagy nem. Nem árt az óvatosság – Bármikor jöhet lehűlés, szerintem a tél még nem tombolta ki magát. A gazdák mindenesetre készüljenek: a szaporítóanyagot és a műtrágyát szerezzék be, a gépeket kijavítva készítsék elő, és amikor optimálisak lesznek a feltételek, neki lehet fogni a munkának. De a pityókaültetést egyelőre nem kell elsietni – hangsúlyozta Gálfi. Megjegyezte, Csíkban a gumós növény rendszerint április első heténél korábban nem került a földbe. A burgonyakutató állomás vezetője az utóbbi harminc évre visszatekintve e szabály alól mindössze egyetlen kivételre emlékszik: akkor a rendkívül enyhe tél miatt a krumpliültetést már március 16-án megkezdték. – Minden növénynek megvan a maga specifikuma, azaz hogy hány fokon csírázik, mennyi nedvességre van szüksége stb. A burgonya esetében előny, ha korán ültetik, hisz mint gumótermő növény, a hosszú éjszakákat és a rövid nappalokat kedveli – ez esetben a gumóképződés is jobb. Magyarán több gumót tud kötni. A hideg talajt viszont a burgonya sem szereti. Ha hideg fölbe ültetjük, akkor a gombabetegségekkel, a rizoktóniával, illetve a rothadással is számolni kell, különösen a sérült, vágott vagy csávázatlan burgonya esetében. Nagyon fontos, hogy minden alkalommal csak egészséges, átválogatott ültetőgumót használjanak a gazdák – tanácsolja Gálfi Nándor. Korábban érkező kikelet – A tavasz után igazodni kell: hamarább lesz a kikelet, tehát hamarább kell induljunk is. Március második felében a munkák elkezdődnek – fogalmazott a napokban a pityókaültetést firtató kérdésünkre Ferencz Tibor szépvízi burgonyatermelő. A gazda a burgonyának idén közel 18 hektár termőfelületet szán, az ültetési munkákat pedig mindenképpen a korai fajtákkal kezdi. De hogy pontosan mikor, azt az állandóan változó feltételek miatt még maga sem tudta megmondani. Csak abban biztos: az ültetés idén korábban kezdődik. – Az elmúlt években a pityókát április első napjaiban ültettük, de szerintem ezúttal két hét előnyben vagyunk a korábbiakhoz képest – jegyezte meg. Hamarabb kezdi meg a tavaszi talaj-előkészítési munkálatokat a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás is. Keresztes Vencel, a társulás igazgatója állítja, parcelláikon nem példa nélküli, hogy a pityóka is korábban a földbe kerül. Elmondta, volt időszak, hogy a tavaszi talaj-előkészítési és műtrágyázási munkálatokat, néha még a burgonyaültetést is márciusban kezdték, de ez inkább csak a munkaszervezés miatt volt indokolt akkor, amikor a húsvét – az ideihez hasonló – korai időpontra esett. Hozzátette, korai ültetés esetén a bakhátakat – azaz a burgonyagumót takaró, töltésszerűen kialakított földréteget – ajánlott magasabbra, legkevesebb 10 centiméteresre emelni. – Ha magasabb bakháttal dolgozunk, akkor elméletileg nem történhet meglepetés. A fagytól ugyanis még tartani kell – fűzte hozzá a csíkszentmártoni agrármérnök. [box type="shadow" ]Nincs összefogás, apadnak a pityókaparcellák Ha kis mértékben is, de vélhetően idén tovább csökkennek a megyében burgonyával beültetett parcellák – mondta el korábban lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Hozzátette: a visszaesés azért sem lesz jelentős, mert – ha saját fogyasztásra termelt pityóka vetésterületét nem számoljuk – a kereskedelmi célra szánt termelőfelületek gyakorlatilag már nincs hová csökkenjenek. – Tíz évvel ezelőtt Hargita megyében a burgonyát még 14 700–15 000 hektáron termelték, tavaly viszont már alig értük el a 9000 hektárt. Még egy keveset csökkenhet a burgonyával beültetett terület – főleg a kisparcellák miatt –, de innen már beáll az egyensúlyi állapot – fejtette ki Török. A szakigazgató úgy látja, a Hargita megyei burgonya csak a gazdák csoportosulásával, közös raktárbázisok, csomagoló- és értékesítési szövetkezetek létrehozásával maradhat piacon. Erre az összefogásra viszont a burgonyatermelők gazdák nagy többsége még nem érett meg. – Amikor a pityókának jó ára van, akkor mindenki különutasként, saját maga akarja megoldani az értékesítést, amikor viszont nem megy, akkor szívesen bevinné egy szövetkezethez, hogy segítsenek jobb áron eladni neki. Nálunk emiatt nem működik ez az dolog – jegyezte meg Török Jenő. Azon, hogy a burgonyatermő-területek évről évre nemcsak Hargita megyében, hanem országos viszonylatban is csökkennek, Gálfi Nándor, a csíkszeredai burgonyakutató állomás igazgatója sem csodálkozik. A kiváltó okokat elsősorban a bizonytalan értékesítési lehetőséggel, a szakosodott felvásárlói és értékesítési hálózatok hiányával magyarázza. Ez viszont azt is jelenti, hogy a gazdáknak adott esetben nincs, aki meghitelezze, vagy – a közös szövetkezeti beszerzést kihasználva – olcsóbban szolgáltassa a vetőmagot, a műtrágyát, tehát a termeléshez szükséges inputokat sem.[/box] Domján Levente