Több mint 159 ezer lejre büntette a karácsonyi és szilveszteri ünnepi időszak alatt végzett ellenőrzései alkalmával az élelmiszer-termelő, -tároló és -forgalmazó egységeket az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság – derül ki az intézmény múlt héten közzétett összesítő adataiból. Büntetés és az áru elkobzása nélkül a Hargita megyei üzletek sem úszták meg. [caption id="attachment_21131" align="aligncenter" width="1000"] Frissen töltött kolbász. Nem mindenhol teljesültek az élelmiszer-biztonsági feltételek[/caption] Nem pihentek a téli ünnepek alatt az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság megyei igazgatóságainak ellenőrei: a 2015. december 23. és 2016. január 6. közötti időszakban a hatósági állatorvo- sok országos szinten 1413 kereskedelmi egységet vettek szemügyre: a kifogásolt 214 egységből 130 még figyelmeztetéssel úszta meg az ellenőrzést, 84 kereskedelmi egységre viszont – az elkobzott közel másfél tonnányi élelmiszer-készleten túl – 159 ezer lej értékű pénzbírságot is kiróttak. Nyolc esetben a rendellenességek súlyossága miatt a korábban kibocsátott működési engedély ideiglenes, három esetben a teljes visszavonását kezdeményezték – derül ki a szakhatóság összesítőjéből. Mint Püsök Lászlótól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, szankciók nélkül a Hargita megyei kereskedelmi egységek sem úszták meg az ünnepi ellenőrzéseket. A szakhatóság munkatársai az ellenőrzési időszak alatt a megye számos élelmiszer-feldolgozó, -raktározó, -forgalmazó és -értékesítő egységét felkeresték. A vizsgált 55 élelmiszerbolt közül tizenhárom figyelmeztetésben részesült, de csak egyetlen üzletben találtak kirívó szabálytalanságokat: ott viszont a kirótt pénzbírság mellett az élelmiszer-biztonsági ellenőrök 150 kilogramm hal és hentesáru elkobzására kényszerültek. Minden azonban a nagyáruházak portáján sem volt rendben: a Hargita megyében ellenőrzött tizenhat egységből egy büntetésben, hat fenyítésben részesült: a vétkes áruházból 340 kiló élelmiszert és háromszáz tojást is elkoboztak. – Az elkobzott húsáru már érzékszervi vizsgálat alapján sem felelt meg az élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Enyhén szólva, szagos volt – jegyezte meg Püsök doktor. A megyében ellenőrzött mészárszékek közül hattal szemben fenyítést, eggyel szemben pedig büntetést alkalmaztak, míg a tizenhárom kiskapacitású húsfeldolgozó közül egyet büntettek, hetet pedig figyelmeztetésben részesítettek. A karácsony és szilveszter környéki ellenőrzési kampány az éttermekre, vendéglátóipari egységekre is kiterjedt: a Hargita megyéből vizsgált 29 vendéglőből azonban csak egyet büntettek meg, tízet pedig a tapasztalt hiányosságaikra írásban figyelmeztettek. Püsök doktor szerint a legtöbb rendellenességet az élelmiszerek raktározása kapcsán tapasztalták: olyan épülettel is szembesültek, ahol az állati eredetű termékek tárolására sem a fal, sem a padló állapota nem volt megfelelő. Más esetben az emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű melléktermékek elkülönítésével, nem megfelelő kezelésével, a légy- és rovarirtási előírások figyelmen kívül hagyásával, illetve a hűtőfelületekkel, a hőmérsékleti grafikonnal akadt probléma – részletezte lapunknak Püsök László. [box type="shadow" ]Veszettség ellen oltják a kutyákat Megyeszerte folyamatban van a kutyák veszettség elleni védőoltási kampánya: a munkát legkésőbb február végéig kell befejezzék az oltással megbízott körzeti állatorvosok. A legfontosabb viszont minden településen az, hogy a kutyák legutolsó és a mostani védőoltása közötti idő ne haladja meg az egy évet – tájékoztatta lapunkat Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője. – Az egyéves időszakból nem szabad kimenni. Például, aki adott településen a kutyákat 2014 decemberében oltotta be, ugyanezt a munkát már tavaly december folyamán be kellett fejezze. A kutyák oltásáról összesítő adataink jelenleg még nincsenek, pontos összesítőink az elszámolások benyújtása után lesznek. Problémákat nem észleltünk, a kutyák oltása zökkenőmentesen halad. Gond inkább tavaly volt egyes községekben a kutyák elektronikus egyedesítésével, vagyis mikrochipelésével és a kiskönyvecskék kiosztásával kapcsolatban – tette hozzá Püsök László. Kérdésünkre elmondta, a veszettség-megelőzési kezelésre a kutyatulajdonosoknak nem kell fizetniük: a veszettség elleni védőoltás költségeit – mind a szérum árát, mind a szolgáltatást végző állatorvos díjszabását – az állategészségügyi stratégiai program részeként az állami költségvetésből finanszírozzák. Püsök megjegyezte: az állatorvosok rendszerint a kutyák védőoltásával egy időben szokták elvégezni a házőrzők, házi kedvencek féregtelenítését is: ennek költségei viszont már – fizetős szolgáltatásként – a kutyatulajdonosokat terheli.[/box] Domján Levente