Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a munkaügyi minisztérium véglegesítette a majdani köz­nyug­díj­törvény tervezetét. Azt a honlapján augusztus 9-én nyilvánosságra hozta és közvitára bocsátotta. Annak határideje augusztus 18-án zárult, de egyelőre nem tudni, hogy a tervezet milyen visszhangra talált, azaz fogalmazódtak-e meg észrevételek, javaslatok vagy esetleg kifogások. Olguþa Vasilescu tárcavezető, valamint Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke egymást felváltva kereskedelmi hírtelevízióknak adott interjújuk során felvázolták, ismertették a törvénytervezetet, illetve annak leglényegesebb előírásait. [caption id="attachment_75605" align="aligncenter" width="840"] Olguþa Vasilescu tárcavezető. Könnyebb megmagyarázni, mint megérte(t)ni...[/caption] Pontosan még nem tudni, hogy a kormány arra hivatalosan mikor is bólint rá, mint ahogy az sem, hogy végül a kormány fogja-e beterjeszteni a parlamentbe vagy a kormánypárt honatyái, úgy ahogy az történt annak idején a közszférai egységes bérezési kerettörvény tervezetével. Az eddig elhangzott nyilatkozatokból az is kiderült, hogy több variáns is terítékre került, azokkal kapcsolatosan állítólag szimulációkat is végeztek, s azon variánssal, amelyik véglegesnek bizonyult, a hónap elején újabb szimulációkra került sor. Arról is hallani, hogy a törvénytervezet végső formájáról a tárcavezető a pártelnökkel egyeztetett, mint ahogy arról is, hogy azt szeptember folyamán nyújtják be a parlamenthez. E tekintetben máris kiütközött némi időzavar: augusztus 8-án, szerdán a két tisztségviselő azt nyilatkozta, hogy a közvita szeptember 8-ig zajlik, de a tárca honlapján megjelent közlemény szerint augusztus 18-cal bezárólag. Ugyanezen közlemény szerint a tervezet szeptember 20-szal bezárólag megtekinthető lesz a honlapon. Ami pedig a parlamenti vitát illeti: Liviu Dragnea egyik nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az elfogadás útjába esetleg akadályt gördíthetnek az ellenzéki honatyák vagy Johannis államelnök. Szerinte ezzel is számolnak, abból indulva ki, hogy voltak olyan jó törvények, amelyeket elfogadtak a parlamentbe, de azokat az ellenzék és az államelnök megpróbálta megakadályozni vagy megjelentetésüket késleltetni. Szerinte ennek ellenére mindent el fognak követni azért, hogy az esztendő végéig a törvény megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben. Elvek A pártelnök, akárcsak a tárcavezető, sajtónyilatkozataiban többször is utalt arra, hogy egy igen komplex törvényről van szó, amely egy hatalmas rendszert helyez új alapokra, a nyugdíjrendszert, amely az elmúlt esztendők során hovatovább „összegabalyodottá” vált, s mindennek okán pedig méltánytalan és igazságtalan helyzetek alakultak ki, például az, hogy ugyanolyan munkavégzési időtartam és azonos munkafeltételek közötti tevékenység esetében is a nyugdíj különbözik, ami annak volt tulajdonítható, hogy a nyugdíjazási időpont esetében többé-kevésbé jelentős eltérés volt, s időközben módosultak a jelenlegi nyugdíjtörvény egyes előírásai. Meg kell jegyezzük azonban, hogy ezt a meglátást számos szakértő, sőt a nyugdíjrendszerben tevékenykedők egy része is cáfolja, azt állítva, hogy az ilyen esetekben a nyugdíjak kvantuma közti különbség az évek során realizált eltérő bérszinteknek tulajdonítható. Nevezetesen annak, hogy lehettek olyan esetek, amikor ugyan azonos volt a hozzájárulási időtartam és nagyjából a munkafeltételek is, de a bérszintek tekintetében az adott szektor, valamint a tulajdonviszony és másabb tényezők okán eltérés mutatkozott, sokszor jelentős eltérés. Egyébként annak idején a törvényhozók ugyancsak a társadalmi igazságosság és méltányosság elveit próbálták érvényre juttatni, de most visszatekintve a jelenlegi törvény hatályba lépésétől eltelt 8 esztendőre, elmondhatjuk, hogy az csak részben sikerült. Ami viszont valóban torzítja a nyugdíjjogosultságok kvantumát, az nem annyira maga a köznyugdíjtörvény, hanem azok a jogszabályok, amelyek utólag kerültek elfogadásra, s amelyek révén létrejött, kialakult egy párhuzamos rendszer, a különleges nyugdíjak rendszere. (Ez a rendszer részben „kívülesik” a köznyugdíjrendszeren, és valóban előidézte a túlontúl nagy nyugdíjak elérésének a lehetőségét.) A mostani törvénytervezet ugyancsak néhány alapvető elven alapszik, s azok a következők: a hozzájárulás, azaz „fizetség” a hozzájárulás függvényében; egyenlőség, azaz a nyugdíjasok, akik ugyanazon szolgálati időtartammal rendelkeznek, de különböző időpontokban kerültek nyugdíjazásra, ugyanazon pénzösszeget kell kapják; társadalmi szolidaritás, azaz a tevékenységben lévő generációk a hozzájárulás-fizetés révén fenntartják a nyugdíjasok generációit, a jövőben pedig őket az utánuk következő generációk; elévülhetetlenség, azaz a nyugdíjjogosultságnak nincs elévülése. Nem tartozik ugyan az elvek közé, de nyomatékolandó az is, hogy a törvénytervezet értelmében az annak gyakorlatba ültetése során eszközlendő újraszámítás egyetlen nyugdíjas esetében sem eredményezheti a folyósított nyugdíjak kvantumának a csökkentését (s amennyiben az újraszámítás annak esetleg csökkenését eredményezi, akkor továbbra is az újraszámítás időpontja előtti nyugdíj összegében fog részesülni). A törvény 2021. szeptember 1-től válik hatályossá. Ugyanakkor annak 86-os szakaszának egyes előírásai már a szóban forgó időpontot megelőzően hatályba lépnek: 2019. szeptember 1-től a nyugdíjpont értéke 1265 lej lesz, 2020. szeptember 1-től pedig 1775 lej, majd 2021. szeptember 1-től 1875 lej. (Ez az utóbbi összeg úgy kerekedik ki, hogy az 1775 lejhez hozzáadódik a referencia-nyugdíjpont új értéke, azaz 75 lej, valamint az a 10%-os megemelés, amelyre azon pótlékok, az egykori globális akkord és más bér jellegű jogosultságok nyomán kerül sor (azon jogosultságokról lévén szó, amelyekre vonatkozóan annak idején hozzájárulás fizetődött be). 2022-től kezdődően a referencia-nyugdíjpont értékét (VPR) évente az inflációs rátával arányosan indexálják. A főbb ismérvek Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, és tekintettel arra, hogy a törvény elfogadását követően még lesz bőven alkalom annak előírásai részletesebb bemutatására, ismertetésére, akárcsak az újdonságoknak szimulációk révén való érzékeltetésére, érdemesnek tartjuk egy-két „vezérfonalát” felvázolni. Kezdenénk azzal, amire már egyébként utaltunk: a majdani nyugdíjtörvény hatályba lépése nem eredményezheti egyetlen kifizetésben lévő nyugdíj csökkenését sem. Nem fog megváltozni a nyugdíjazási szabványkorhatár, sem pedig a jelenlegi minimális hozzájárulási, valamint teljes hozzájárulási időtartam sem. Ugyanakkor a hozzájárulási időtartamba újdonságként bele fog számítani újdonságként az eddigiek mellett a főiskolai végzettek esetében a mesterképzés és a doktorátusi periódus, a többi személyzeti kategóriák esetében a katonai szolgálat, akárcsak a rokkantsági nyugdíj, a betegszabadság, a gyermekgondozási szabadság, az illetményezett munkanélküliség, a deportálás, a fogság, valamint a politikai elítéltség időtartama. Annak érdekében, hogy az úgynevezett hozzájárulás nélküli időszakok elismerhetőek legyenek, feltétele a 15 éves minimális hozzájárulási időszak. Az asszimilált periódus esetében minden egyes évre 0,25 nyugdíjpont nyújtandó. Nem idetartozik, de érdemes megemlíteni azt is, hogy a törvénytervezet értelmében az érdekelt személyek számára lehetővé teszik a bürokráciamentes hozzáférhetőséget a saját hozzájárulásaikra vonatkozó adatokhoz. Ezt online adatlekérés révén. Térjünk vissza a lényegre. A jelenlegi előrehozott nyugdíj korhatáros nyugdíjjá fog válni, azaz azok a személyek, akik a teljes hozzájárulási időtartamon felül még 8 évet realizáltak, beleértve az asszimilált periódusokat is, a nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel kérhetik nyugdíjazásukat. Újdonság az is, hogy azok a nők, akik rendelkeznek a 15 éves minimális hozzájárulási időtartammal és 3 gyermeket szültek, akiket 16 éves korukig neveltek is, nyugdíjazási korhatáruk 6 évvel csökkenthető lesz. A negyedik gyerekkel kezdve minden egyes gyermek esetében a 6 éves korkedvezményhez még hozzáadandó egy-egy év. Továbbá: megváltozik a minimális nyugdíj kiszámítási módja is olyan értelemben, hogy azok a személyek, akik rendelkeznek a 15 éves, azaz a minimális hozzájárulási időtartammal, a garantált országos minimál bruttó bér 45%-át kaphatják meg nyugdíjként. (Természetesen a nyugdíjkorhatár betöltését követően.) Úgyszintén minden egyes pluszévre hozzáadandó a minimálbér 1%-ának megfelelő összeg. Megemlítenénk azt is, hogy újrafogalmazódik a rokkantsági fokok meghatározása, ennek nyomán pedig feltételezhető a különböző rokkantsági fokokba való besorolás megállapításának a jogszabály módosítása is. Némileg meglepő, hogy a törvénytervezet szövegében gyakorlatilag nincs utalás a II-es nyugdíjpillérre. Igaz, arról eddig is külön jogszabály rendelkezett, de valószínűsíthető, hogy azt is át kell majd dolgozni az elkövetkező időszakok során. Ilyen kontextusban arra is utalhatunk, hogy az új törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik majd a jelenlegi köznyugdíjtörvény, az utólag módosított és kiegészített 2010/263-as törvény, a 2009/169-es törvénnyel jóváhagyott 2009/6-os sürgősségi kormányrendelet, amely révén bevezetődött a nyugdíjasokat megillető szociális illetmény, az utólag módosított és kiegészíterr ama 2004/578-as törvény, amely a túlélő házastársnak nyújtandó havi segélyre vonatkozott, valamint „minden olyan rendelkezés, amely a jelen törvény előírásaival ellentétes”. Megtörténhet, hogy ez utóbbi szintagma félreértésekre fog majd okot adni... (Folytatás lapunk holnapi lapszámában.) Hecser Zoltán