A hazai bérrendszer, a bérszintek kérdésköre ugyancsak előtérbe került, azt követően, hogy a múlt esztendőben a parlamentben megszavazták a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as törvényt, valamint az országos garantált minimális bruttó bér tavalyi és idei akár jelentősnek is tűnhető megemelése okán. Ugyanakkor idetartozik az is, hogy a múlt esztendőben meghozott 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségeket „átruházták” a munkavállalókra, aminek okán a munkáltatók úgymond rákényszerültek bruttó bérek megemelésére. (Bár e tekintetben akadtak kivételek, illetve másabb megoldások.) Ilyenképpen a múlt esztendő végére megváltozott a hazai bérezés „arculata”, az vagy „kigömbölyödött” vagy „véznábbá” vált. A bérekről, a bérszintekről, azok alakulásáról havi rendszerességgel hoz nyilvánosságra sajtóközleményt az Országos Statisztikai Intézet (INS), továbbá évnegyedi és éves statisztikai jelentéseket, különböző „megközelítésben” például ágazatonkénti, szektoronkénti vagy akár területi profilú jelentéseket. Ezenkívül gazdasági elemzők, különböző kutatóintézetek és érdekképviseletek is nyomon követik, tanulmányozzák a hazai bérrendszert, elemezve/értékelve az abban bekövetkezett folyamatokat, változásokat. Nemrégiben egy igen terjedelmes tanulmánnyal rukkolt ki a hazai munkaerőpiac dinamikájára, s annak kapcsán a bérezésre vonatkozóan a Hazai Befektetők Patronátusa (PIAROM). Górcső alá vették a 2016–2017-es periódust, számos érdekes, de egyben gyakorlati jelentőségű megállapítást is, bizonyos következtetéseket is levontak. Úgyszintén számos táblázattal érzékeltették, illusztrálták „mondandójukat”. (Nyomatékolandó: a tanulmány ugyan országos szintű, de csak a nemzetgazdaság egyik szegmensét, az ipart öleli fel.) Nos, megpróbáltunk tallózni ebben a nagylélegzetű tanulmányban és vázlatosan ismertetni néhány, a nagy nyilvánosságot is érdekelhető számadatot. Több mint 1000 euró Ez a tanulmány is megerősítette azt, amit eddig is tudtunk, nevezetesen, hogy a főváros magasan vezeti azt a toplistát, amely a bérszintek nagyságrendjére vonatkozik. Nos, a PIAROM tanulmánya szerint a Bukarestben megkötött egyéni munkaszerződések 16,2%-ában a bér kvantumaként van feltüntetve több mint 1000 euró. Azt követte Kolozs megye, ahol a szóban forgó arány 11,6% volt, annak közvetlen közelébe helyezkedett el Ilfov megye, amely esetében a megkötött munkaszerződések 11,05%-a „szólt” nagyobb összegről, mint 1000 euró. A negyedik helyet 9,55%-kal Temes megye foglalta el. A táblázat utolsó helyén találtatott a 2017-es esztendőben Gorj megye, ahol az alkalmazottak alig 2,12%-a „kapott kézbe” 1000 eurót meghaladó bért. Az utolsó előtti helyet Hunyad megye foglalta el, ahol az 1000 eurón felül keresők részaránya 2,18% volt, majd következett Suceava megye, ahol a szóban forgó arány 2,28% volt. Készült egy másik toplista is, amelynek a rangsorolási kritériuma az országos bruttó minimálbér szintjén fizetett alkalmazottak részaránya volt. Az első helyre ezen a névjegyzéken Máramaros megye került, ahol a megkötött egyéni munkaszerződések összességében 65,12%-ot tett ki azok részaránya, amelyben a nettó javadalmazás kvantuma kevesebb volt havonta, mint 350 euró. Amúgy Máramaros megye ezen az első helyen Suceava megyével osztozott. A sorban következett Vrancea megye, ahol a szóban forgó arány 62,66% volt, majd Vaslui megye 61,96%-kal. Bukarestben viszont teljesen más a helyzet, ott az alkalmazottaknak csak 34,52%-át foglalkoztatják az országos garantált minimális bruttó bér „zónájában” és viszonylag kedvezőnek nevezhető, mármint a többi megyéhez képest Brassó megyében is a helyzet, ahol az alkalmazottak 36,9%-ának „leledzett” a bérszintje az országos garantált minimális bruttó bér „szomszédságában”. Az országos átlagbérhez viszonyítva ugyancsak változatos a kép a fővárosban például az átlagbér 24,71%-kal haladta meg az országos átlagot, a Kolozs megyei pedig 12,65%-kal volt nagyobb, mint az országos átlag. Máramaros megyében viszont az átlagbér 28,73%-al volt kisebb, mint az országos átlag, Suceava megyében pedig 26,18%-kal. Hargita megyei „pillanatfelvétel” A tanulmány adatai szerint Hargita megye gazdasági, pontosabban ipari ágazataiban foglalkoztatott alkalmazottaknak 60,62%-a esetében a munkaszerződésében bérként 350 eurónál kisebb összeg szerepelt. Az alkalmazottak részaránya tekintetében a második helyet azok foglalták el, akik havi bére 400-500 euró között volt, s azok részaránya az összalkalmazottaknak 10,97%-át tette ki. Az egyéni munkaszerződésekben szereplő adatok szerint az 1000 eurót meghaladó bérszint csak az alkalmazottak 2,17%-át „érintette meg”. A jelek szerint ugyanakkor fehér holló számba ment a 2000 eurót meghaladó bérszint, ugyanis a megkötött egyéni munkaszerződéseknek, alig 0,22%-ában szerepelt ennél nagyobb összeg. Talán sokatmondó az is, mármint a Hargita megyei bérszintek tekintetében, hogy szűkebb pátriákban az átlagbér 21,79%-kal volt kisebb, mint a központi régió szintjén jegyzett átlagbér és 22,94%-kal kisebb, mint az országos átlagbér. Az utóbbi tekintetében sajnos a négy sereghajtó közt találtatott megyénk. Nem „naprakész” számadatokat tartalmaz a PIAROM tanulmánya, s ezért az akár „idejétmúltnak” is tűnhetne. Lehet, de bizonyos tendenciák, átrendeződések tekintetében az mindenképp tanulságos lehet. Hecser Zoltán