A múlt esztendő végén került a közvélemény figyelmének előterébe a nyugdíjasokat érintő/érdeklő ama törvény, amely értelmében mentesülnének az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, egyidejűleg a jövedelmiadó-mentességet élvező nyugdíjkvantum felső határának a megemelésével. Egy olyan módosító jellegű törvénytervezetről volt/van szó, amely parlamenti vitája igen tekervényes utat járt be. Arra szeretett volna pontot tenni a mostani parlamenti többség, s ennek érdekében a képviselőház rendkívüli ülésszakára került sor január 4-én és 5-én. Sebtében el is fogadták ezt a törvényt, majd némi habozás után Johannis államelnök azt a múlt csütörtökön kihirdette, s még aznap meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A 2017/2-es törvényről van szó, melynek előírásai a februárban kifizetésre esedékes nyugdíjak esetében kerülnek alkalmazásra. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a most elfogadott törvény nem írható a jelenlegi kormánykoalíció javára, az nem szerepel, de nem is szerepelhetett a kormányprogramban. Nem, mert az Adótörvénykönyv, valamint az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvényt újólag módosító kezdeményezést még a múlt esztendő januárjában keltezték. Akkor nyújtotta be a törvényhozási javaslatot Anghel Cristina Irina, az egykori konzervatív párt egykori szenátora (Anghel 2012-ben híresült el egy hosszan tartó éhségsztrájkja okán, amelyet a tanügyben uralkodó lehetetlen állapotok váltottak ki). A szenátor asszony kezdeményezését ötven szenátortársa támogatta (jobbára szociáldemokrata honatyák, az RMDSZ részéről nem írta senki alá). A szenátusban 2016. január 20-án jegyezték be, s a felsőház esetében egyes szakbizottságok elutasító javaslatot fogalmaztak meg, de végül is júniusban napirendre tűzték, majd november 6-án 66 szavazattal elfogadásra került (egyébként 18-an szavaztak ellene, öten pedig tartózkodtak). A képviselőházban jóval bonyolultabbnak bizonyultak a dolgok, sok volt a hezitálás, időközben pedig a Cioloș-kormány is a törvény elfogadását ellenző jelentéseket fogalmazott meg. Először március 31-én, majd november 7-én. A Cioloș-kormány azért kérte az egyes nyugdíjas-kategóriák számára kedvezményt nyújtó törvénytervezet elutasítását, mert számításai szerint annak gyakorlatba ültetése a 2017-es esztendő szintjén 2,2 milliárd lej értékű kiesést okozna a konszolidált általános költségvetés bevételei tekintetében. Októberben elakadtak a dolgok a képviselőházban, s majd a parlamenti választásokat követően a többséget megszerző szociáldemokrata párt csúcsvezetése, amint már arra utaltunk, felgyorsította a finalizálás folyamatát. Mindezt a tisztánlátás kedvéért vázoltuk fel. Több mint 2 millió nyugdíjast érint Anélkül, hogy részleteznénk a most megjelent törvény összes előírását, utalnánk a lényegre: a februártól folyósítandó nyugdíjak, függetlenül azok kvantumától, mentesülnek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól. Ilyen értelemben a törvény módosította a fiskális törvénykönyv, valamint a már említett 2006/95-ös törvény vonatkozó előírásait. Ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy az egészségbiztosítási hozzájárulás ezentúl is fizetendő lesz, de azt az állami költségvetésből utalják majd át az országos egészségbiztosítási alapnak. A törvény egy másik előírása értelmében módosul a megadózandó nyugdíj kvantumának a felső határa. Ezek szerint ezentúl 2000 lej lesz az az értékhatár, amely mentesül a jövedelmi adó fizetési kötelezettsége alól, azaz a 16 százalékos adókulcs arra a különbözetre vetendő ki, amely meghaladja a 2000 lejt. A törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy miként kell eljárni az egészségbiztosítás tekintetében azon nyugdíjasok esetében, akiknek azt egy másik államból folyósítják, de lakhelyük Romániában van. A mostani jogszabályozási előírások nem érintenek minden egyes nyugdíjast, például annak okán, mert eddig is voltak olyan nyugdíjas-kategóriák, azaz nyugdíjasok, akik nem voltak kötelezettek egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, sem pedig jövedelmi adó befizetésére. Köztudott, hogy a nyugdíjpont értéke alatti nyugdíjak mentesültek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, jövedelmi adó pedig csak adott értékhatár felett volt fizetendő, az idei esztendőben ez 1100 lej, pontosabban volt januárral bezárólag. Igen, mert amint már arra utaltunk, ez az értékhatár februártól megemelkedik 2000 lejre. Következésképpen februártól már csak azok a nyugdíjasok lesznek kötelezettek jövedelmi adó fizetésére, akik nyugdíjának kvantuma meghaladja a 2000 lejt. Most vegyük számba az érintettek különböző kategóriáját, szem előtt tartva azt is, hogy január 1-től egy már előzetesen meghozott sürgősségi kormányrendelet értelmében a nyugdíjpont értéke már megemelkedett 5,5 százalékkal. Tehát februártól a nyugdíjak bruttó értéke nem fog emelkedni. Következésképpen a kedvezmények a nettó nyugdíj értékében fognak „megtestesülni”. Becsléseink szerint országos viszonylatban 2,1–2,2 millióra tehető azon nyugdíjasok száma, akik januári nyugdíjának a kvantuma nem haladja meg a nyugdíjpont értékét, s ezek járandósága ugyanezen a szinten marad februárban is. A hivatalos adatokra támaszkodva ugyancsak, becsléseink szerint 700 000 körül lehet azon nyugdíjasok száma, akiknek havi járandóságuk értéke 917 és 1100 lej között van. Ezek esetében februártól megszűnik az egészségbiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettség. Továbbá 1,5 millió körül lehet azon nyugdíjasok száma, akik járandóságának a kvantuma meghaladja az 1100 lejt, de kisebb, mint 2000 lej. Nos, ezek lesznek a legnagyobb nyertesei a 2017/2-es törvény előírásainak, ugyanis ők februártól nem lesznek kötelezettek sem az egészségbiztosítási hozzájárulás, sem pedig jövedelmi adó fizetésére. Országos viszonylatban 180 000 körül lehet azon nyugdíjasok száma, akik havi bruttó nyugdíjának a kvantuma januárban meghaladta a 2000 lejt. Nos, ezek esetében megszűnik az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettség, s ezzel egyidejűleg csökkenni fog az általuk fizetendő jövedelmi adó. Statisztika: a nyugdíjasok száma jelenleg 5 millió körül van, az átlagnyugdíj értéke januárban 982 lej volt, a legnagyobb Bukarest egyes körzetében, 1447 lej, a legkisebb Botoșani megyében, 791 lej. Hargita megye a középmezőnyben helyezkedik el 927 lejes átlagnyugdíjjal. Hecser Zoltán