A Hargita Megyei Vérközpontban 5800 egység vért vettek le tavaly, ez jóval több, mint amennyit 2016-ban gyűjtöttek be. Idén azonban várhatóan nem „teljesítenek” ilyen jól, ugyanis az Egészségügyi Minisztérium és a Bukaresti Hematológiai Intézet alárendeltségébe tartozó intézményt költségcsökkentésre kötelezik. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont vezetője kalauzolt bennünket körbe a központban, és osztott meg hasznos tudnivalókat. [caption id="attachment_63881" align="aligncenter" width="1000"] Kopacz Ibolya a vér tárolásának csínját-bínját ismerteti. 35 napos szavatosság Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni olyan felhívásokkal, amelyekben arra biztatják az embereket, hogy bizonyos betegnek felajánlva adjanak vért. A gesztus szép és érthető is, azonban a törvényes előírások ezt nem teszik ilyen formában lehetővé. A véradás és a vér kapása teljesen anonim módon zajlik ugyanazon az elven, mint a szervek átültetése – tudtuk meg Kopacz Ildikótól. – Sokszor bejönnek az emberek és elmondják, hogy kinek adják a vért, azonban jogilag ennek nincs jelentősége: mindenkinek ugyanakkora eséllyel kell vért kapnia. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik betegen segítettek, mert volt véradója, a másikon pedig nem, mert neki nem ajánlottak vért. Az ellátásban mindig az eset súlyossága és sürgőssége a sorrend meghatározója – szögezte le a vérközpont igazgatója, de hozzátette, hogy lehetőség van arra, hogy a beteg hozzátartozói célzottan adjanak vért. Hargita megyét többnyire lefedik Tavaly decemberben több olyan súlyos baleset is történt Hargita megyében, amikor a szokásosnál több vérre volt szükség. A gyergyó­szentmiklósi csendőr – aki autóbalesetben elhunyt – ötéves lányának ajánlva rengetegen adtak vért, többletmennyiség is keletkezett, amelyet végül Bukarestbe szállítottak. Ebben az időszakban egyébként Marosvásárhelyen is sok vér volt, mert ünnepekkor rendszerint hazaengedik a kórházakból a betegek többségét, így ott sem volt szükség a Hargita megyei többletre. A megyét tehát nagyjából ellátják a saját véradói, hiányt leginkább az Rh-negatív típusú vér esetében tapasztalnak, mert az jóval ritkább. Tavaly 5800 egység vért vettek le szerte a megyében, ez valamivel több, mint az előző években. A mennyiséget azért növelték, mert Bukarestből javasolták, hogy népszerűsítsék a véradást, növeljék a véradó kedvet. – Ennek érdekében tavaly több helyre is kiszállítunk a megyében. Sajnálatos módon kevés személyzettel dolgozunk (szám szerint 17 kollégával), ugyanakkor a kiszállásokhoz szükséges feltételek biztosítását nem támogatják, ráadásul idéntől jogszabályban írják elő, hogy csökkentenünk kell a költségeinket. Emiatt valószínűleg nem fogunk ilyen sok vért begyűjteni, de remélhetőleg a megye lakosságát így is ellátjuk – mutatott rá az intézményvezető. Mi lesz a vérrel? A vért 2 és 8 Celisus-fok közötti hőmérsékleten tárolják speciális hűtőszekrényekben, legtöbb 35 napot. Általában 450 milliliter mennyiséget vesznek le egy személytől, és három vérkészítmény előállításáért centrifugában forgatják le a vért: vörösvértest-koncentrátumot, vérlemezke-koncentrátumot és plaz­makészítményt állítanak elő. Utóbbit mínusz 41 Celsius-fokra fagyasztanak. A vérlemezke 5 napig, a plazma egy évig használható fel. Arra is van példa egyébként, hogy eltelik a 35 nap és ki kell dobni a vért – ezt a veszélyes hulladékot kezelő vállalatok szállítják el és semmisítik meg. Ez a ritka vércsoportokkal szokott megtörténni. A leggyakoribb vércsoport amúgy az A-pozitív és a 0-pozitív, míg a legritkább az AB-negatív. Ha szükségállapot áll fenn, akkor az is megtörténik, hogy a karhatalmi erők munkatársait mozgósítják. Természetesen őket sem lehet véradásra kötelezni, ők azonban viszonylag stabil véradóbázis – tudtuk meg Kopacz Ildikótól. [caption id="attachment_63882" align="aligncenter" width="1000"] Vérvételre készülnek a központ munkatársai. Napi rutin az életmentés Fotó: László F. Csaba[/caption] Többet várnak a szervezettségtől Sok vért küldenek amúgy Marosvásárhelyre, ahol Hargita megyei betegeket is ápolnak, azonban az előző évekhez viszonyítva csökkent a számuk, köszönhetően annak, hogy most már Csíkszeredában is működik idegsebészet, és hematológus szakorvos dolgozik Székelyudvarhelyen. A hematológus jelenlétének kö­szönhetően nőtt a vér és vérkészítmények iránti igény Udvarhelyen, ugyanakkor több ortopéd szakorvos dolgozik a megye két legnagyobb városában, akik egyre sűrűbben végeznek csípőműtéteket. Ezekhez szintén sok vérre van szükség. A törvény egyébként előírja, hogy a kezelőorvosnak is népszerűsítenie kell a véradást – tudtuk meg. De pedagógusok is szerveznek akciót, legutóbb például Ba­lán­bányán egy pszichológus szervezett véradási akciót, de hasonló kezdeményezések miatt Maroshévízről is több alkalommal szervezetten mennek be Gyer­gyószentmiklósra. Kopacz Ildikó hozzátette, hogy egy évben egyszer Maroshévízre is ellátogat a vérközpont. Az ilyen akciók szervezésében rendszerint gondot jelent, hogy mindenki egyszerre, a reggeli órákban szeretne vért adni, a vérközpont munkatársai és a segítőik azonban nincsenek elegen ahhoz, hogy mindenkitől egyszerre levegyék a vért. Ezért terveik szerint a jövőben előre megszabott órarend szerint érkeznének az emberek. Ezzel egyébként a nyugati trendeket igyekeznek követni. Kopacz Ildikó hozzátette, hogy Hargita megyében is vannak olyan hónapok, amikor kevesebb vért gyűjtenek be, ez jellemzően a nyári időszakban történik, amikor több rendszeres véradó is a szabadságát tölti. Látogatásunk napján egyébként tizenöt személy adott vért Csíkszeredában, de a központba érkezett 19 egység vér Gyergyó­szent­miklósról is. Ugyanakkor olyan nap is volt, hogy csak négyen mentek el vért adni. Nem mindenki fogadja el az ételjegyet A Hargita megyei vérközpont a levett vérmennyiség alapján közepes méretűnek számít az országban. A véradók egyébként hét darab 9 lej értékű étkezési jegyet kapnak. – Van rá példa, hogy valaki visszautasítja az ételjegyet, a vérközpont munkatársai számára azonban ez könyvelési bonyodalmakat okoz. Ezért kérjük az önkéntes véradókat, hogy ők maguk rendelkezzenek az ételjegyekről – közölte Kopacz Ildikó. Hargita megyében sok a rendszeres véradó, akik az évente megengedett maximális alkalommal élnek a lehetőséggel. 18 és 55 év közötti személyek adhatnak vért. Aki már hosszú ideje rendszeresen jár, az akár 60-65 éves koráig is adakozhat. A kritériumrendszer szigorú és nagyon sok előírást tartalmaz. Például az, hogy aki tetoválást csináltat, legalább hat hónapig nem adhat vért. Csíkszeredában hétköznapo­kon reggel 8 és 12 óra között lehet vért adni. Székelyudvarhelyen minden kedden és csütörtökön, míg Gyer­gyó­szentmiklóson szerdánként van vérvétel.   Márk Boglárka