– Májusban Erdélyben turnéznak. Hol lépnek fel?

– A napokban jelenik meg a magyar slágerek dzsesszes feldolgozásait tartalmazó Jazzkívánságműsor magyarul sorozatunk harmadik lemeze. Már hagyomány, hogy ezeket az anyagokat még a budapesti koncert előtt először egy erdélyi turné során mutatjuk be, így lesz ez most is, május 3. és 14. között összesen tíz városban lép fel a Sárik Péter Trió és Falusi Mariann. A turnét május harmadikán kezdjük Szatmárnémetiben, majd sorban Nagykároly május 4-én, Marosvásárhely május 5-én, Székelyudvarhely május 6-án, Csíkszereda május 7-én, Barót május 10-én, Kézdivásárhely május 11-én, Gyergyóremete május 12-én, Sepsiszentgyörgy május 13-án és végül május 14-én Nagyvárad.

– Sokszor koncerteznek Erdélyben és Székelyföldön is, szívesen térnek vissza. Mit jelent a Trió számára itt zenélni? Milyen az itteni közönség?

– Elszakíthatatlan kapcsolat van Erdély, Székelyföld és közöttünk. Én jó ideig kétlaki életet éltem, két hetet Budapesten, két hetet pedig Csíkszeredában laktunk, így bátran mondhatom, hogy egy kicsit hazajárok ilyenkor. Imádunk itt lenni, itt koncertezni, rengeteg barátunk van, arcról, névről, ismerjük a közönségünk nagy részét, olyan nekünk egy itteni turné, mint egy csodás kirándulás. Most is már be vagyunk sózva, alig várjuk, hogy átlépjük a határt.

– Az erdélyi turnén a Jazz­kívánságműsor magyarul harmadik lemezét mutatják be. Mit érdemes tudni erről a lemezről? Kiknek, miről szól?

– A Jazzkívánságműsor lemezek dalait a közönségünk kérte, több száz kívánság gyűlt össze az elmúlt tizenhárom év alatt, mióta elkezdtük ezt a programot. Ennél a lemeznél egy kis kivételt tettünk, hisz most a saját kívánságainkat is teljesítettük, a zenekar tagjai is kérhettek dalokat, így ez a CD különösen személyes lett. A Jazzkívánságműsor koncertek legfőbb jellegzetessége, hogy a közönség az első számtól az utolsóig velünk énekli a műsort, gyakorlatilag rekedtre ordibálja magát mindenki. Persze van k is, egyáltalán nem fogjuk vissza magunkat, de ez a dzsessz olyan szépen be van csomagolva az ismert slágerekbe, hogy aki még soha nem járt dzsesszkoncerten, vagy azt gondolja, hogy ő nem szereti ezt a műfajt, az is felhőtlenül tud rá bulizni. Ezt tapasztalatból mondom, hisz több száz koncert van már mögöttünk.

– Milyen dalokat, feldolgozásokat hallhatunk a legújabb lemezen? Honnan inspirálódnak, merítenek ihletet? Hogyan születnek a dalok, mi az útjuk?

– Ez a lemez különösen változatos lett, hisz van rajta diszkó-, pop-, rock-, rock’n roll és táncdalfeldolgozás is. A teljesség igénye nélkül: Máté Péter, Edda, Omega, Komár László, TNT, Cserháti Zsuzsa. Az egész csapatunk nagyon nyitott zeneileg, rengetegféle stílust kedvelünk, így nálunk simán elfér egymás mellett ez a sokféle dal, imádjuk őket, és ez a legjobb inspiráció. Persze nem lehet bármilyen dalt dzsesszesíteni, sokszor érzem, hogy megerőszakolnánk egy slágert, ha hozzányúlnánk, ezért csak olyan dalokkal dolgozunk, amik kapcsán kipattan valami jó ötlet a fejünkből, ahol úgy érzem, hogy hozzá tudunk tenni valami újat, valami érdekeset az amúgy tökéletes eredetihez. A dalokat első körben Mariann választja ki a hosszú listából, hisz neki van a legnehezebb dolga, neki kell elénekelni ezt a rengetegféle és legtöbbször férfiaknak írt slágert. Aztán én jövök, én hangszerelem, öltöztetem új ruhába, majd a zenekari próbákon kapják meg a végső formájukat a feldolgozások.

– A Jazzkívánságműsor magyarul összes kiadásába csatlakozott Falusi Mariann is. Honnan jött az együttműködés ötlete? Hogyan jellemezné ezt a felállást, milyen a csapatmunka? Milyen élmények érték önöket a közös munkák során?

– Mariann-nal 2009 óta játszom együtt, rengeteg közös műsort hoztunk létre, így mikor az első két külföldi dalokat tartalmazó Jazz­kí­ván­ság­műsor lemez után a Trióval elhatároztuk, hogy magyar nyelvű CD-t fogunk készíteni, egyértelmű volt, hogy ő lesz az énekes. Én csa­pat­játékos vagyok, nagyon fontos számomra, hogy olyan emberek vegyenek körül, akikkel kölcsönösen tiszteljük, becsüljük egymást, és barátok vagyunk. A Trió pont ilyen, Mariann is a csapat tagja, és az összes énekes, akivel együtt dolgozunk, és természetesen Krisztián is, aki szállít minket, és velünk vigyorog a képeken. Csodálatos így dolgozni. Órákig sorolhatnám csak az Erdélyben szerzett élményeket: amikor közvetlenül a világjárvány után jöttünk ide turnézni, és Szé­kely­udvarhelyen a várt kétszáz ember helyett több mint ezren jöttek el a koncertünkre, vagy amikor Mariannt a csíkszeredai piacon megrohamozták a nénik, és fél óráig fényképezkedett, de venni már nem tudott semmit. Vagy mikor éjszaka már zárva volt a borzonti Basa Fogadó, de minket mégis megetettek, és Marcsit még jól meg is táncoltatták, a somlyói búcsú, szekerezés az Ezer Székely Leány Napján, a mofettázás vagy dézsázás a hóesésben, vagy amikor egy erősen kapatos srác úgy mondta el a nagyváradi éjszakában egy kocsmaasztalnál az Üzenet haza című verset, hogy a könnyünk kicsordult, és ahogy még soha senkitől nem hallottam. Mondjam még? Millió csodás, vicces és felejthetetlen élmény, hát ezek miatt mondtam az elején, hogy alig várjuk a turné kezdetét! Várunk mindenkit szeretettel a koncerteken, fiatalokat, időseket, dzsesszkedvelőket és azokat is, akik még soha nem voltak dzsesszkoncerten. Ígérem, hogy nagyon jól fogják érezni magukat! A pontos helyszínek és kezdési időpontok a www.sarikpeter.hu weboldalon találhatóak meg. Találkozunk hamarosan!