Az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy nőtt a járványos májgyulladásban megbetegedett személyek száma Csíkszeredában, de a statisztikák alapján, valamint a közegészségügyi igazgatóság adatai szerint járványról nem beszélhetünk. [caption id="attachment_21824" align="aligncenter" width="620"] Kezet mosnak a gyermekek az egyik csíkszeredai óvodában. Tisztasággal lehet megelőzni a sárgaságot Fotó: László Róbert[/caption] A többévi átlaghoz hasonló a megbetegedések aránya – vélekedett dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója. – Minden korosztályból akadtak betegek. Szezonális jelleggel jelentkező betegség, rendszerint ősszel és tavasszal van csúcs, de máskor is előfordul. Egy kis statisztika – 2015-ben 156 igazolt esetről van tudomásunk – világosított fel Lázár Cecília járványtanász. – Ez kevesebb, mint 2014-ben, amikor 205, és több, mint 2013-ban, amikor 137 fertőző májgyulladásos esetet jegyeztünk. 2012-ben egész évben csak huszonegy, egy évvel korábban pedig mindössze húsz sárgaságos eset fordult elő Hargita megyében, 2010-ben 131, 2009-ben pedig 156 esetet regisztráltak. A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában szeptember óta összesen 7 gyerek volt sárgaságos, egyikük lábon húzta el a betegséget, úgy, hogy nem tudtak róla, tájékoztatott Tófalvi Julcsa aligazgató. – A hét gyermek összesen három osztályban tanul. Minden egyes eset után alaposan fertőtlenítettünk. Azóta még nagyobb hangsúlyt fordítunk az egészségügyi nevelésre és szakembereket hívtunk felkészítőt tartani. A Nagy István Művészeti Kö­zépiskolában december végén me­rült fel egy gyanús eset, de nem igazolódott be a fertőzés, és most sincs sárgaságos gyerek. – A fertőtlenítésre, a kézmosásra, a szappanellátásra fokozottan odafigyelünk – emelte ki Kirmájer Enikő igazgatónő. 80 százalék nem mos kezet – A fertőző májgyulladást a piszkos kezek betegségének hívják – fogalmazott Tar Gyöngyi. – Úgy terjed, hogy a székletből ürülő vírus a szájon keresztül hatol be. Mivel hosszú távú immunitást ad, azokat fertőzi meg, akik nem estek át akár a betegségen, akár a fertőzés valamilyen enyhe, észrevétlen formáján. Védekezni is kézmosással lehet a legjobban, illetve azoknak a felületeknek a fertőtlenítésével, amelyeket a beteg ember megfoghatott. A kilincsek, az étkezéshez használt eszközök fertőtlenítésével lehet a vírust elpusztítatni. És nyilván a nagyon alapos kézmosás a legbiztosabb és a leghatékonyabb módszer. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint Romániában az emberek 80 százaléka WC-használat után nem mos kezet. – Ennél jobb bizonyítékát annak, hogy milyen alacsony az egészségkultúránk, nem is kell keresni – tette hozzá Tar Gyöngyi. – Szomorú, hogy amikor szorgalmazzuk az egészségnevelés bevezetését az óvodától az egyetemig, egyes szakemberek és politikusok azt vetik ellene, hogy már úgyis nagyon zsúfolt a tanterv. A közegészségügyi igazgatóság vezetője azt is elmondta, minden iskolának átiratot küldtek a tennivalókról, a megelőző intézkedésekről, és ahol van iskolaorvos, az ő feladata, hanem a családorvos dolga a közösség felügyelete, a szűrés és az esetek követése. – Lehet oltani az A-hepatitisz ellen, és ha egy góc kialakul, beavatkozunk – hangsúlyozta Tar Gyöngyi. – De egyelőre gócról nem beszélhetünk. Közegészségügyi követelmény, hogy az iskolákban ivóvíz minőségű víz folyjék a csapból. Sokat javult a helyzet Hargita megyében, de még mindig vannak iskolák, amelyeknek nincs egészségügyi működési engedélyük, és esetükben az önkormányzatok dolga, hogy valamilyen megoldás szülessen. Daczó Katalin