enyhe havazás
Ropog a Bábel-torony
Többször meghosszabbították idén a földalapú támogatások benyújtásának határidejét. Lassan ez a támogatási benyújtási időszak is olyan lett, akár egy focimeccs, amelyen nem elég a rendes játékidő és még a meghosszabbítás alatt sem dőlt el, hogy ki a nyertes. Közben mindenki belefáradt már a hosszabbítások hosszabbításába és már mindenki a bírói sípszóra vár.
Mindeközben nemcsak a kérések elfogadásánál, de a kifizetéseknél is folyamatos volt a halogatás. Újra összeért a kérések benyújtási időszaka a kifizetésekével. Közben mindenki elfeledkezett arról, hogy 2007 előtt még támogatások nélkül húzta a kaszát és forgatta a rendet. Szántott, vetett, aratott támogatások nélkül is.
Tavaly, amikor a kérések benyújtási feltételei valamivel szigorúbbá váltak, hatezer kérelmező szívódott fel a rendszerből Hargita megyében. Idén már nem csökkent ilyen drasztikusan a gazdák száma, de vissza sem tértek a rendszerbe azok, akik korábban valamiért átadták, bérbe adták birtokaikat. Jelenleg 26 ezer gazda 173 ezer hektárra kért támogatást, ami 170 ezer parcellára tagozódik. A területek szétdaraboltsága mindenki számára feltűnik, ha csak a mezőt járja. Bár lenyűgöző és egyedi látványt nyújtanak a színes parcellacsíkok, sőt a természet szempontjából is kedvezőbb ez a birtokszerkezet a több ezer hektáros monokultúráknál, mégis minden gazdaságosságot és rációt felülír.
Ma sok esetben a támogatásokra gyúrnak a gazdák – hallgatom az egyik szakembertől a napokban, s meglepődök kijelentésén. Majd hosszas érvelése után nem kérdezek vissza, tényleg nehéz elhinni azt, hogy egy gazdának megéri a több tíz parcella között ingázni traktorral: szántáskor, vetéskor, ültetéskor, permetezéskor vagy éppen betakarításkor.
A támogatási rendszer felülírja az ésszerűséget. Szintén e rendszerről, beszélgetve kételkedve hallgatom azt az állítást, miszerint a törzskönyvezett szarvasmarhákra 1200 eurós támogatás jár a gazdáknak. Aztán visszakérdezés után is marad az összeg: 1200 euró állatonként. Igaz, amire minden gazda elkezd majd ilyen irányba „gyúrni”, addig már nem lesz ilyen magas a támogatás. Pedig az állatok törzskönyvezésének fontosságát eddig sem hallgatta el senki, csak nem mindenki figyelt arra, mit mondtak némelyek...
Közben arra sem árt figyelni, hogy miközben itt az uniós támogatási rendszer alaposan beetette a gazdákat a támogatásokkal, most éppen ropog a Bábel-torony, ami akár maga alá temetheti a gazdasági érdekek mentén összekovácsolt, hegesztett Uniót, és akkor a támogatásoknak is annyi.
Ha igaz, hogy a támogatásoknak köszönhetően olyan gondozottak most a szántók, legelők és kaszálók, vajon ennek fordítottja is igaz lesz? Ha nincs támogatás, már a kaszáló, legelő sem fog kelleni senkinek?
Ahogy a kérdés, úgy a válaszadás sem időszerű, de azért érdemes legalább elgondolkodni azon, mi lesz, ha majd nem lesz az uniós zsebbenyúlás.
Daczó Dénes
-min.jpg)
