Az elmúlt héten az Országos Statisztikai Intézet (INS), akárcsak az Eurostat újabb közleményt hozott nyilvánosságra a hazai, illetve az uniós tagállamok GDP-je első évnegyedi alakulásával kapcsolatosan. A most nyilvánosságra hozott számadatok ugyan továbbra is ideiglenes jellegűek, de most már egyértelművé vált, hogy országunk gazdasági növekedése az első évnegyed folyamán 5,7%-os (szezonális kiigazításban pedig 5,6%) volt a megelőző esztendő azonos évnegyedéhez viszonyít­va. Ilyenképpen pedig uniós viszonylatban az első helyet foglalta el, s az 5,7-5,6%-os növekedést még csak meg sem közelítette egyetlen ország sem. [caption id="attachment_51234" align="aligncenter" width="1000"] Sorin Grindeanu: megerősítést nyert, hogy országunknak van a legjelentősebb növekedése[/caption] Mindenképp örvendetes és sokatmondó ez a gazdasági növekedési arány, mert arra enged következtetni, hogy makrogazdasági szempontból országunkban kedvező a helyzet, illetve a tendencia. Ez utóbbi kapcsán meg kell említenünk azt is, hogy a megelőző évnegyedhez viszonyítva (azaz 2016 negyedik évnegyedéhez viszonyítva) a növekedési arány országunk esetben 1,7%-os volt, ami ugyancsak a legiramosabbnak bizonyult. Amúgy a toplista második helyét 5%-os GDP-növekedéssel Szlovénia foglalta el, a harmadikat Észtország 4,9%-kal, a negyediket pedig Litvánia 4,1%-kal. (Magyarország a toplista hetedik helyére került, a 3,8%-os gazdasági növekedésével.) Érdemes megemlítenünk azt is, hogy uniós viszonylatban a GDP növekedése a megelőző esztendő első évnegyedéhez viszonyítva 2,1%-os volt, s ugyancsak kedvező tendenciáról beszélhetünk a megelőző időszakokhoz viszonyítva. A számsorok áttekintéséből az is kiderül, hogy egyes iparilag fejlett országokban a növekedés mérséklődéséről lehet beszélni, például Franciaország esetében, ahol csak 1%-kal gyarapodott a GDP az Eurostat statisztikája szerint. Az ipar volt a „motor” A mostani közlemények sokkal részletesebben taglalják a GDP alakulását, választ adva arra is, hogy abban milyen szerepe volt a különböző szektoroknak, azaz „miként járultak hozzá” annak gyarapodásához. Az INS közleményét megelőzően a szakelemzői vélemények megoszlottak: egyesek továbbra is úgy értékelték, hogy a „motor” továbbra is a belső fogyasztás volt, mások viszont ama feltételezésüknek adtak hangot, miszerint annak a helyét átvette, átvehette az ipar. Ezt arra alapozták, hogy az előzetes számadatok szerint a kiskereskedelem üzleti forgalma éves viszonylatban 6,9%-kal gyarapodott, míg az iparé a 2016-os esztendő folyamán alig 1,7%-kal. Most, amikor a statisztika jóvoltából nyilvánosságra kerültek a GDP összetevői is, bebizonyosodott, hogy igenis az ipar úgymond átvette a belső fogyasztás helyét: annak okán, hogy az első évnegyed folyamán látványosan több mint 7%-kal növekedett, a GDP-ben vállalt részaránya is megemelkedett, elérve az 1,5%-ot, míg ez a belső fogyasztás esetében csak 1,4%-ot jelentett. A dolgok ilyenszerű alakulása okán a múlt heti kormányülésen Sorin Grindeanu kormányfő megelégedésének adott hangot, azt nyomatékolva, hogy az Eurostat adatai úgymond alátámasztják a kormánynak ama célkitűzését, miszerint éves viszonylatban a GDP-növekedés eléri az 5,2%-ot. Úgyszintén utalt arra is, hogy „most a dolgok teljesen világossá váltak, főleg azok számára, akik eddigelé kétségbe vonták ezeket az adatokat”. (Azokra az adatokra utalt, amelyeket május 16-án hoztak nyilvánosságra, s amelyeknek „jelzés” jellegük volt.) Nem akarunk csomót keresni a káka tövén, de a statisztikai intézet közleménye tartalmazta adatok áttanulmányozásából az is kiderül, hogy egyes szektorokban jelentős mértékben megnőtt a készletek volumene, s annak is megvolt a szerepe a GDP kedves alakulásában. Amennyiben viszont ezek a készletek (például az autóiparban) végül is exportra kerülnek, akkor nem lehet gond, sőt meglehet a szerepük a külkereskedelmi mérleg kedvezőbb alakulásában. Amúgy a nettó kivitel nem járult hozzá a GDP növekedéséhez, nem is járulhatott, mert az import volumene meghaladta az exportét. Egy másik probléma lehet a jövőre nézve a belső fogyasztás további mérséklődése, amit máris „megjósoltak” egyes gazdasági elemzők. Mindezt összevetve nem kevés azon hazai és külföldi szakértőknek, pénzintézeteknek a száma, amelyek továbbra is kétségesnek tartják Románia esetében a GDP idei 5,2%-os növekedését, sőt azt mindenképp 5% alattiként jelöli meg. És ha már az elkövetkező időszakról esett szó, megemlíthető az is, hogy amennyiben nem sikerül fokozni a beruházásokat, s azon belül a közberuházásokat, valamint nem alakul kedvezően az idei mezőgazdasági termés, akkor ugyancsak problémák, gondok merülhetnek fel a szóban forgó kormányzati cél teljesítése tekintetében. Amúgy a kormányprogramban még szerepelnek olyan előirányzatok, amelyeknek meglehet a maguk szerepe a gazdasági növekedés tekintetében is, de azok közül is egyesek, s ezt maga a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea is elismerte vasárnap este, „meginogni” látszanak. Hecser Zoltán