Egyre nagyobb szerepet kap az Európai Unió döntéshozatalában a Régiók Európai Bizottsága (RéB), amelyben az alelnöki tisztség hatékonyabb érdekérvényesítést tesz lehetővé – derült ki többek közt Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnökének lapunknak írásban elküldött válaszából. A nemrég a RéB alelnökévé választott elöljáró szerint az új tisztség lehetővé teszi számára, hogy hangsúlyosabban foglalkozzon az erdélyi magyarságot leginkább érintő kisebbségi kérdésekkel, szakoktatással vagy éppen környezetvédelemmel.

Fotó: László F. Csaba

Az Európai Régiók Bizottsága alapvetően tanácsadó testület, az Unió döntéshozó szerveinek konzultálnia kell vele az önkormányzatokat érintő kérdésekről. Borboly Csaba korábban is tagja volt a testületnek, ezért azt kérdeztük tőle, hogy eddigi tapasztalatai szerint az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament milyen mértékben veszi figyelembe a régiók bizottságának javaslatait? Az EU nem kerüli meg a helyi önkormányzatokat Az elöljáró válaszában kifejtette: a Régiók Európai Bizottsága azt a szakadékot hivatott áthidalni, amely az állampolgá­rok és az EU között van, vagyis hogy az európai integrációs folyamatban jelen legyenek a helyi közösségek igényei is, kezdve a fővárosoktól a legkisebb településekig. A Régiók Európai Bizottsága egyébként 25 évvel ezelőtt alakult meg. A tagjai a tagállamok helyi, regionális önkormányzati vezetőinek, tanácsosainak a soraiból kerülnek ki. Ez nem véletlen, hiszen az EU-s jogszabályok nagy részét éppen helyi, regionális szinten kell gyakorlatba ültetni. Működési formáját tekintve egyfajta miniparlamentnek nevezhető. A bizottság tagjainak egyébként az a feladata, hogy egy-egy uniós szakpolitikai kérdésben jelentést készítsenek. Ez azért történik így, mert „a szubszidiaritás és a polgárközelség alapelve mentén az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek kötelessége konzultálni a Régiók Bizottságával minden olyan kérdésben, amely érinti a helyi, regionális önkormányzati munkát” – írja válaszában az elöljáró. – 2012-től vagyok tagja a bizottságnak, ezalatt öt ilyen jelentést készítettem el kollégáim segítségével és Csák László vidékfejlesztési szakember hathatós hozzájárulásával. Fenntartható épületekről, oktatás- és ifjúságpolitikai kérdésekről, valamint a konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítéséről dolgoztunk ki jelentéseket. Utóbbinak volt a legnagyobb visszhangja. Valamennyi jelentésről a bizottság szavaz, elfogadja vagy visszautasítja. Az én esetemben mind az öt jelentést elfogadták, így azok az EU intézményeihez kerültek – fejtette ki az elöljáró. Hozzáfűzte: egyre több szerepet kap a bizottság, így egyre jobban bevonják a tagállamok polgárait az EU-s döntéshozatali folyamatba. Mint részletezte: a fent említett jelentéseket számos szakmai találkozó előzi meg helyi és nemzetközi színtéren is. – Amióta a bizottság tagja vagyok, már többször be tudtuk bizonyítani, hogy ha akad egy jó csapat, amely dolgozik, akkor Hargita megyét jellemző problémákat is napirendre tudunk tűzni, uniós szinten. Példa erre a medveprobléma, az erről szóló jelentést tavaly januárban terjesztettem a testület elé, amit el is fogadtak. Egy évig készítettük, széles körű konzultáció előzte meg – emlékeztetett az elöljáró. Európai prioritás a környezetvédelem Mint részletezte: a RéB elnökségében azért is jó ott lenni, mert meghatározza a testület politikai irányvonalait és felügyeli annak végrehajtását, akárcsak a szakbizottságok munkáját. Emellett pedig rendkívüli üléseket is tartanak az EU Tanácsának elnökségét betöltő tagországban. Az elnökség a mindenkori elnök és az első alelnök mellett tagországokként egy, azaz összesen 27 alelnökből, a tagállamok delegációinak vezetőiből és a politikai frakciók vezetőiből áll. – Most, hogy én is helyet kaptam a vezetőségben, egy olyan feladatot, lehetőséget kaptunk, amely révén még nagyobb hangsúllyal jeleníthetjük meg a közösségünket foglalkoztató problémákat. Köztük a medvekárokat, de hangsúlyosabban foglalkozhatunk kisebbségi kérdésekkel, szakoktatással vagy a környezetvédelemmel, ami a következő időszakban az Unió prioritása lesz. Az Európai zöld megállapodás (angolul Green Deal) az egyik legambiciózusabb intézkedéscsomagja az Európai Bizottságnak. Fő célja, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljunk. Ebben a kontextusban pedig az olyan helyi problémáink is megoldhatók, mint a Szent Anna-tó elmocsarasodása – fejtette ki Borboly Csaba.

Kiss Előd-Gergely