Cukorbetegség és pajzsmirigypanaszok. Az átlagember nem feltétlenül lát összefüggést a két betegség között, pedig mindkettőért a belső elválasztású mirigyeink nem megfelelő működése a felelős. Ezekről a betegségekről érdeklődtünk a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba nemrég visszatért endokrinológus és diabetológus szakorvostól, dr. Ruff Rudolftól. [caption id="attachment_44311" align="aligncenter" width="1000"] Dr. Ruff Rudolf Fotó: László F. Csaba[/caption] Az endokrinológia az úgynevezett belső elválasztású mirigyekkel és az ezek által kiváltott betegségekkel foglalkozik. E mirigyek jellegzetessége, hogy olyan anyagokat, vagyis hormonokat termelnek, amelyeket a mirigyek közvetlenül a véráramba juttatnak. Ezek a pajzsmirigy, az agyalapi mirigy, a tobozmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a csecsemőmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, illetve a herék és a petefészkek. Pajzsmirigyzavarok A mirigyeket érintő betegségek közül a leggyakrabban a pajzsmirigy betegségeivel találkozunk, de a gyermekkori növekedési zavarok, a nemi érés problémái, valamint a nemi működési zavarok is ebbe a kategóriába tartoznak – ismertette dr. Ruff Rudolf. Kiegészítette: az endokrinológia a csont és a kalciumháztartás bizonyos zavaraival, az agyalapi mirigy sajátos patológiájával, a mellékvese betegségeivel és tágabb értelemben a cukorbetegséggel is foglalkozik. – A pajzsmirigybetegségek visz­onylag gyakoriak, felnőtt és idősebb nők körében a legelterjedtebbek. A legismertebb tünet, amellyel orvoshoz fordulnak, a golyva megjelenése, amely a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, és úgynevezett göbök képződhetnek benne. A göbök nagyrészt jó­indulatú daganatok, viszont minden esetben kivizsgálást igényelnek – részletezte a szakorvos. A pajzsmirigy működési zavarai közül annak alulműködése, vagyis a csökkent hormontermelés a leggyakoribb probléma. A betegség autoimmun eredetű és az elhízásban, általános levertségben, memóriazavarban, az anyagcsere lassulásában nyilvánul meg. Súlyosabb formában a bőrön vizenyős beszűrődés jelentkezik, amelyet szaknyelvben mixödémának neveznek. A szakorvos megnyugtatott, hogy a pajzsmirigy-elégtelenség nagyon jól kezelhető hormonpótlással. A pajzsmirigytúltengés hormontúltermelést jelent, ennek tünetei a fogyás, idegesség, gyors szívverés, lelassult anyagcsere. Gyakran társul hozzá golyva. A pajzsmirigy-alulműködéssel szem­ben, kezelése nehézkesebb, de gyógyszerekkel és sebészeti beavatkozással jó eredményeket lehet elérni. A pajzsmirigybetegségek ese­t­é­ben a jódhiány kockázati tényező, pótlása hatósági szinten történik, például a konyhasó jódozásával. Ezenkívül a terhes nők számára nagyon ajánlott a jódpótlás. A cukorbetegség A tágabb értelemben vett endokrinológiához a diabetológia is hozzátartozik, de mivel nagyon sok cukorbetegséggel élő ember van – egyes országokban, így Romániában is – indokolttá vált, hogy a diabetológia külön szakterület legyen. – A cukorbetegség előfordulása az egész világon nő, és elterjedése egyértelműen összefügg az egészségtelen életmóddal, az elhízással, a stresszel – figyelmeztetett a szakorvos. – Azzal is kapcsolatban áll, hogy a várható élettartam egyre magasabb, az idősebb korosztály körében jelentkezik a betegség. A cukorbetegséget sokszor véletlenszerűen fedezik fel, valamilyen más okból végzett rutinvizsgálat kapcsán. Minél idősebb korban jelentkezik a betegség, annál hajlamosabb az érintett figyelmen kívül hagyni a jeleket, mint például a szájszárazságot, a fokozott szomjúságot, a nagy mennyiségű vizeletürítést. A túlsúlyos betegek esetében a magas inzulintermelés bizonyos tünetei jelentkezhetnek: az éhségérzet, izzadás vagy remegés. Egyes és kettes típus Az egyes típusú diabétesz a hasnyálmirigy inzulintermelő képességének abszolút megszűnését jelenti, ezért a beteget kötelező módon inzulinnal kezelik. Hagyományosan gyermek- és fiatalkorban jelentkezik, és minél fiatalabb korban kezdődik, annál látványosabbak a tünetek. A kettes típusú cukorbetegség esetében a vérben található inzulin hatástalansága okozza a problémát. Az inzulin a vércukorszint csökkentésében játszik fontos szerepet, elősegíti a glukózmolekulák sejtekbe történő behatolását, ez a szervezet fő energiaforrása. A magas vércukorszint azt jelenti, hogy a glukózmolekulák nem kerültek el a felhasználási helyükre, hanem a vérben maradnak. – Úgy képzelhetjük ezt el, mintha a fát a kályha előtt halmoznánk fel és nem tudnánk megrakni vele a tüzet. Az inzulin az a kulcs, amellyel a sejtek ajtaját meg tudjuk nyitni a glukózmolekulák irányába. Az egyes típusú cukorbetegség esetében ez a kulcs teljesen hiányzik, tehát a kályha ajtaját nem tudjuk kinyitni. A kettes típusú cukorbetegség esetében van ugyan kulcs, de elromlott a zár. A hasnyálmirigy kezdetben túltermeli az inzulint, de nem tudjuk vele kinyitni az ajtót, mert ellenállásba ütközünk. Ez az ellenállás legtöbb esetben az elhízás. A kettes típusú cukorbetegséggel élők általában szív-érrendszeri betegségekkel is küszködnek: magas vérnyomás, magas vérzsírérték – magyarázta dr. Ruff Rudolf. Cél az életmódbeli váltás A cukorbetegségnek mind heveny, vagyis akut, mind pedig idült, vagyis krónikus szövődményei is vannak. A heveny szövődmények, mint például a ketoacidózisos kóma, sokszor a cukorbetegség bevezető tünetei gyermekkorban. Az idült szövődmények az évek alatt alakulnak ki, és tulajdonképpen az egész szervezetet érintik: a szívinfarktus, az agyi érbetegség, a stroke vagy az alsó végtagi verőérbetegség, valamint a vese, a látás, az idegrendszer (központi és környéki) érintettsége is jellemző. – A cukorbetegek esetében kötelező az életmódbeli kezelés: sajátos étrendből és jól megszabott fizikai aktivitásból kell állnia. Természetesen ez személyre szabott, függ a beteg életkorától, a társbetegségektől, teherbíró képességétől stb. Hangsúlyozom, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a cukorbetegek életminősége semmivel sincs az átlagemberé alatt. Diétájuk a nem cukorbeteg embernek is javasolt, ez egészséges étrend bizonyos szabályok betartásával. Nem kell ugyanis megvárnunk, hogy megbetegedjünk, és így szembesüljünk azzal, hogyan kellett volna addig táplálkoznunk – fejtette ki a szakorvos. Hozzátette, a cukorbetegség kimenetelét elsősorban az érrendszeri szövődmények határozzák meg, a kezelések fő célja pedig, hogy a beteg anyagcseréjét ellenőrzés alatt tartsák, így az idült szövődményeket megelőzhetik.