Több szakemberrel együtt tankönyvben összegezte a mellkast érintő poszt-Covid-szindrómák terén az elmúlt két évben kialakult tapasztalatait dr. Adrian-Cristian Dobrică mellkassebész főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház mellkassebészeti részlegének vezetője. A szakembert arról kérdeztük, milyen problémákkal találkozott a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél, milyen tünetekkel járnak ezek a poszt-Covid-megbetegedések, és hogy milyen kezelési lehetőségek vannak. – Mit jelent a poszt-Covid-szindróma, mi tartozik ennek a körébe? – A poszt-Covid-szindróma egy új orvosi kifejezés és témakör, gyakorlatilag egy olyan megbetegedéscsoport, amely az utóbbi két évben körvonalazódott ki, miután észrevették, hogy egyes koronavírus-fertőzöttek a fertőzésből való kigyógyulásuk után is számos egészségügyi problémával küzdenek. Olyan betegek, akik a vírusfertőzsből kigyógyultak, hazamentek, később ismét kórházba kerültek olyan problémákkal, amlyeket közvetlen kapcsolatba lehet hozni a vírusfertőzéssel, de nem feltétlenül csak a légzőszervekre koncentrálódnak. Sőt, ezek a problémák gyakran nemcsak egy szervre vagy szervrendszerre terjednek ki, hanem nagyon összetettek lehetnek. Az orvosi szakirodalom az utóbbi hónapokban nagyon sokat írt a Covidról, több ezer publikáció született a SARS-CoV-2-fertőzés témájában, és ezek közül számos már a koronavírus-fertőzés utáni állapotokat is tárgyalja. Leírtak olyan poszt-Covid-szindrómát, amely a légzőszerveket, a tüdőt, a mellkas szerveit érintette, továbbá olyanokat, amelyek a szív- és érrendszerre lokalizálódtak, olyanokat, amelyeket az emésztőrendszeren, vagy amelyeket a vese és húgyutakon figyeltek meg. Előfordult neurológiai, pszichiátriai poszt-Covid-szindróma is. A poszt-Covid-szindrómák kialakulhatnak a fertőzés nyomán, lehetnek annak a komplikációi, de kialakulhatnak esetlegesen a kezelés komplikációi nyomán is, azokban az esetekben, amikor a beteg például vérhígítót kapott. – Hogyan nyilvánul meg a poszt-Covid-szindróma a mellüregi szervek esetében? – A mellkasi érintettségű poszt-Covid-szindrómák esetén azokról a problémákról beszélünk, amelyek a tüdőt, a légcsövet, a mellhártyát, a mellkasüreget érintik. A leggyakoribb, a mellkast érintő ilyen poszt-Covid-megbetegedés például a légmell. Ennek a spontán formája szokott kialakulni, jellemzően a Covid-megbetegedés utáni rekuperációs fázisban, általában két-három héttel azután, miután a beteg már negativizálódott és gyógyultan távozott a kórházból. A légmell erős mellkasi fájdalommal jelentkezik, köhögés és erős légszomj, fulladásérzet jellemzi. Mindez hirtelen jelentkezik, akár egy kisebb erőfeszítés, például székelés vagy szexuális aktus után. Ebben a kórképben lényegében szétrobban a tüdő, annak következményeként, hogy sok Covid-betegnél, főként azoknál, akik a betegség súlyos formáján mentek keresztül, a tüdő gyógyulása nem tökéletes. A tüdő szintjén elváltozások jelennek meg a betegség során, gyakorlatilag hólyagok, mint a szappanbuborékok, amelyek lehetnek kisebbek-nagyobbak, egyedülállók vagy csoportosak, és amelyek egy minimális erőfeszítés nyomán szétpukkanhatnak. Ezt követően, népies kifejezéssel élve, a tüdő leereszkedik. A levegő a tüdőből a mellkasba áramlik ki, a mellűrbe, és ahogy ez a fokozatos levegővesztés előrehalad, nő a nyomás a mellkasban. A légzés akadályozottá válik, egyrészt mert csökken a levegő a tüdőben, másrészt pedig mert nő a nyomás a mellkasban. Közben a keringést is zavarja ez a történés, hisz összenyomódik a szív és a vérerek. Ilyenkor kötelező a sebészeti beavatkozás, a mellkasi drenázs, hisz ennek hiányában a beteg elhalálozhat. A légmellesetek nagy többsége nagy sürgősségként kerül vissza a kórházba, súlyos, akut légzési elégtelenséggel, hirtelen csökkenő szaturációval. Ha valaki aránylag jól volt, és hirtelen nehézlégzést tapasztal, akkor azonnal mentőt kell hívni, hisz nagy eséllyel spontán légmell kialakulásáról lehet szó. – A megoldás minden ilyen esetben sebészeti? – Igen, sebészeti beavatkozásra van szükség, súlyos légzési elégtelenség fennállása esetén nincs más megoldás. Egy aránylag egyszerű, rutin sebészeti beavatkozásról van szó, amely a mellkassebészet egyik alapműtéte, és amelyik meg tudja menteni a páciens életét. A beavatkozás révén a légmell jó eséllyel túlélhető, a műtétet követően kórházi kezelésre van szükség. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a másik tüdő is érintett lesz, és előfordulhat visszaesés. Ugyanis a tüdő ezen buborékos elváltozása, illetve a tüdőfibrózis, amely egyes pácienseknél szintén előfordul, visszafordíthatatlanok. Kórházunkban nagyon sok beteget láttunk el légmell miatt, intézményi szinten nemcsak Romániában, Európa-szinten is kiemelkedő ez a betegszám, és ennek a tapasztalatnak az alapján azt mondhatom, hogy sok beteg visszatér a másik tüdőt is érintő probléma miatt. A légmell lehet egy időben kétoldali is, egy erőfeszítés nyomán mindkét tüdőt érinthetően is kialakulhat. A Covid-betegek számára a gyó- gyulás után sem ajánlott az erőfeszítés, és semmiképpen nem ajánlott az erőltetett rekuperáció, például a légzőgyakorlatok. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a spontán légmell más megbetegedések komplikációjaként is kialakulhat. A más megbetegedés során kialakuló légmellek során a mi statisztikánkban az elhalálozás egy százalék alatti, szinte minden beteget sikerült megmenteni. Ezzel szemben a poszt-Covid-légmell-esetekben az elhalálozási arány nagyon magas, több mint negyven százalék. Nincs ennek tudományosan meghatározott oka, tapasztalatom alapján azonban úgy látom, hogy a Covid után kialakuló légmell elrontja azt a törékeny egyensúlyt, amely a fertőzés által megviselt szervezetben a légzőszervek és a keringés szintjén kialakult, mondhatni az utolsó csepp lesz a pohárban. És ezt az egyensúlyt már nagyon nehéz helyreállítani. – Még milyen visszamaradó problémák lehetnek a Covid után a tüdő szintjén? – Vannak visszafordíthatatlan és időszakos problémák. Előbbiek között említettem már a tüdő buborékos elváltozását és a fibrózist, az időszakos, tehát idővel megoldódó gondok között pedig említeném például a szövetközi ödémát vagy az apró, teljesen nem felszívódó tüdőgyulladásos gócokat. Szintén visszafordíthatatlanok azok a tágulások, amelyek a hörgőkben alakulnak ki, és amelyek folyamatos köhögést okoznak, illetve a későbbiekben további tüdőgyulladások helyei lehetnek. – Említette, hogy az elmúlt két évben sok poszt-Covid-esetet ellátott. Hány és milyen esetekről van szó? – Az általam kezelt poszt-Covid-komplikációk között a légmell mellett megemlítem a mediastinalis levegőgyülemet, ez a második leggyakoribb, a mellkast érintő poszt-Covid-probléma. Ha a léggyülem kisebb, akkor a pihenés és az oxigénterápia elegendő ahhoz, hogy felszívódjon, ha azonban nagyobb és nyomást gyakorol a vérerekre, akkor szintén sebészeti beavatkozásra van szükség. Egy másik ilyen poszt-Covid-komplikáció, amikor a szívburok telik fel levegővel, ezekben az esetekben szintén sebészeti úton kell felszabadítani a kialakuló nyomást. Összességében a csíkszeredai mellkassebészeti részlegen több mint 250-300 poszt-Covid-komplikációs esetet oldottunk meg az elmúlt két évben műtéti vagy konzervatív úton. – Ezt a tapasztalatot egy tankönyvben is összefoglalta… – Közösen egy marosvásárhelyi csapattal és egy főorvos asszonnyal, aki a bukaresti Alexandru Trestioreanu Onkológiai Intézetben dolgozik, úgy döntöttünk, hogy állítsunk össze egy tankönyv típusú kiadványt elsősorban a fiatal mellkassebészek számára, amelyben összegezzük az alapvető mellkassebészeti technikákat. Én a Covid nyomán kialakuló légmell és a mellkasi levegőgyülem sebészeti kezelésének leírását vállaltam. A könyvben megjelenő képek, műtéti és radiológiai felvételek szintén a kórházunkból származnak. A kiadványnak jó fogadtatása volt, most már a folytatás előkészítésén dolgozunk. Azt gondolom, elsősorban azért fogadták jól, mert gyorsan léptünk, mondhatni, országos premier, hogy tankönyvet adtunk ki ebben a témában. Erre azért is volt lehetőség, mert a kórházunk vonzáskörzete nagy, a mellkassebészeti részlegen nemcsak megyebeli, hanem a szomszédos megyékből küldött betegeket is ellátunk. – Milyen következéseket fogalmazna meg a nagyközönség számára az ellátott poszt-Covid-esetek kapcsán? – Elsősorban azt, hogy ne bagatellizáljuk el a tüneteket. Ne legyintsünk rá, hogy majd elmúlik, mert ha légmellről van szó, akkor biztos, hogy nem fog elmúlni. Ha a Covid súlyos formáján estünk át, akkor nagyon figyeljünk oda a felépülésre, és neessünk túlzásokba, hisz fontosak a mezőn vagy a ház körül elvégzendő feladatok, és a családi teendők, de a legfontosabb az egészségünk. Akiket súlyosan megbetegített a koronavírus-fertőzés, azoknál nagy eséllyel előfordulhatnak az említett utólagos problémák, ezért vegyék komolyan a felépülést, az egészségüket. És a legkisebb tüneteknél forduljanak orvoshoz.

R. Kiss Edit