Miután a múlt hétfőn az Európai Bizottság közzétette az uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus gazdasági ajánlásait, amelyek Románia esetében figyelmeztetéseket is tartalmaznak, hasonló jellegű közleményt hozott nyilvánosságra a Nemzetközi Valutaalap (FMI) is. Arról a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésről van szó, amelyet a FMI küldöttségének márciusi bukaresti látogatása során végzett felmérésen alapszik. Nos, ebben a jelentésben is találunk figyelmeztető jellegű megállapításokat, illetve ajánlásokat. Ugyanakkor a gazdasági növekedésre és a GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzések sem „klappolnak” a hazai hatóságokéval. A jelek szerint a két említett dokumentum nem nyerte el a kormány tetszését, s még kevésbé a szociáldemokrata pártét, s ennek okán álláspontot fogalmaztak meg. A Nemzetközi Valutaalap terjedelmes jelentésében többek között ellenvetéseket fogalmaztak meg a majdani közszférai egységes bérezési kerettörvénnyel szemben, azt hangoztatva, hogy az összesen 61,2 milliárd lejes kiadást fog generálni, vagyis a GDP-nek 6,6%-át, ami becsléseik szerint mintegy 2,6 százalékkal gerjesztheti a GDP-arányos költségvetési hiányt. „A törvénytervezet célul tűzte ki a közszférai javadalmazás megszervezését, de jelentős fiskális kockázatokat vált majd ki, ugyanakkor egyes vetületek nem eléggé világosak” – áll a FMI jelentésében. Ez utóbbi megállapítás kapcsán tételesen utalás van arra, hogy a különböző személyzeti csoportok esetében a törvény előírásainak az első években történő gyakorlatba ültetése tekintetében vannak tisztázatlan kérdések, olyanok, amelyeknek fiskális kihatásai igen kedvezőtlenek lehetnek. Továbbá utalás van arra is, hogy a minimálbér függvényében történő majdani béremelések igen képlékenyekké válhatnak, mert a minimálbér alakulása egyelőre ismeretlen. Nem térnénk ki a közszférai bérezési kerettörvény előírásaival kapcsolatos, jobbára technikai jellegű észrevételekre és ajánlásokra, de mindenképpen megemlítendő az érdembeni konklúzió: a törvényt ajánlatos lenne fokozatosan gyakorlatba ültetni a fiskális mozgás térfüggvényében, a bérrácsoknak egy egyszerűbb struktúrája kellene hogy legyen és szem előtt kellene tartani a privát szektori bérszinteket is. Úgyszintén a majdani törvény a fenntarthatóság, a méltányosság és a transzparencia világos elvein kellene alapuljon. Ami pedig a várható GDP-arányos költségvetési hiányt illeti, az INF szerint az idén 3,7%-os lehet, a jövő esztendőben pedig akár 3,9%-os. Az idei gazdasági növekedés az IMF illetékesei szerint 4,2% körül lehet, s e tekintetben kitapinthatók bizonyos kockázatok. Reagált a pénzügy-minisztérium A Valutaalap igazgató bizottsága konklúzióit tartalmazó jelentésre még aznap, azaz csütörtökön reagált a közpénzügyi minisztérium: az Agerpres hírügynökségnek egy ugyancsak terjedelmes közleményt juttatott el. Helyszűke miatt annak részletes ismertetésére ugyancsak nem térhetünk ki. A sokat bírált bérezési kerettörvény kapcsán a szaktárcai közlemény emlékeztet arra, hogy annak előírásai gyakorlatba ültetésére több szakaszban kerül sor 2022-ig terjedően, azaz egy ötéves időszak során, a béremelések pedig differenciáltak alkalmazotti kategóriákra vonatkozóan és ugyancsak lépcsőzetesen válnak hatályossá a mellékletekben feltüntetett maximális szintek eléréséig. Nyomatékolják azt is, hogy az évenkénti béremelések részaránya a GDP-ben egy fenntartható szinten marad, nevezetesen 8% körül. Az idei esztendőben a beütemezett béremelések összessége legfeljebb 500 millió lej lehet, ez pedig lehetővé teszi a 3% alatti hiánycél tiszteletben tartását. Továbbá nyomatékolják azt is, hogy a tárca és a FMI képviselői közötti kétoldalú konzultációk finalizálását követően a Valutaalap igazgató bizottsága elismerte Románia gazdasági helyzetének jobbulását, azt az előrehaladást, amelyet jegyzett országunk a pénzügyi krízist követően. Ilyen összefüggésben pedig utalás van arra, hogy a gazdasági növekedés erőteljesnek bizonyult, növekedett az új munkahelyek száma és alacsony szintű a közadósság. Tételesen ugyan nem cáfolták meg a FMI igazgató bizottságának következtetéseit, megállapításait, de a sorok között az olvasható, hogy azokkal nemigen értenek egyet. Magyarázatot vár… A szociáldemokrata párt első embere, a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea is megszólalt az Európai Bizottság ajánlásai és az IMF jelentése ügyében. Igen kemény hangon fogalmazott és elégedetlenségének adott hangot a két dokumentumban foglalt megállapítások és ajánlások egyike-másika kapcsán. Csütörtökön bejelentette, hogy egy hivatalos levelet fog intézni az Európai Bizottság elnökéhez, Jean Claude Junkerhez, amelyben magyarázatot fog kérni a bizottság ama „magatartására” vonatkozóan, amely országunk esetében kritikusnak bizonyult a prognózisok tekintetében. Ugyanakkor Dragnea úgy vélekedett, hogy a FMI bírálatai sem alapulnak a realitásokon, megkockáztatva azt a feltételezést is, miszerint esetleg a kormányprogrammal szemben táplált bizalmatlanság fokozását kívánnák elérni valakik. (Nemigen érthető, hogy az EB-hez intézendő levél ügyében miért kavarta bele a Valutaalapot is.) Konkrét számadatokra utalva azt hangoztatta, hogy az év elejétől eltelt négy hónap folyamán a költségvetési többlet kedvezően alakult, azaz növekedett, s jelenleg 1,3 milliárd lej körül van. Visszautasította az EB ama bírálatát is, miszerint országunk túlzottan a belső fogyasztásra támaszkodik, azt hangoztatta, hogy míg uniós viszonylatban a GDP-arányos fogyasztás 76,5%-os, az Románia esetében csak 75,9%. A költségvetési hiány kapcsán ugyancsak azt hangoztatta, hogy azt „szelektív módon” közelíti meg az EB. Franciaországban, Spanyolországban például 3%-ot meghaladó a költségvetési hiány, de azért nem aggódnak, s Románia esetében sem aggódtak a tavaly, amikor a Cioloș-kormány az előre jelzett 2,8%-kal szemben 3%-on zárt. A nyilatkozatában végezetül feltette a költői kérdést: ha nincs valós ok az aggodalomra, akkor mi is az EB vagy a FMI szándéka. Lehet, hogy erre választ fog kapni, amennyiben el is küldi az EB elnökének az egyelőre csak kilátásba helyezett levelét. Hecser Zoltán