Pénzkiutalás helyi fejlesztésekre: Fogytán a tartalékalap
A kormány hétfői ülésén elfogadásra került az a kormányhatározat, amelyről már jó három hete hallani lehetett, s amely értelmében újabb pénzalapokat utaltak ki az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) I-es és II-es szakaszában kivitelezett létesítmények finanszírozására. Ezt a pénzkiutalást előzetesen többször is bejelentették, de a kívülállók számára ismeretlen okokból arra a tegnapelőtti kormányülésig mégsem került sor. Amúgy az államelnök, valamint a liberális párt csúcsvezetése az utóbbi időben a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból történő pénzkiutalásokat rosszallotta, azt hangoztatva, hogy azoknak a szociáldemokrata párthoz közel álló területi-közigazgatási egységek a haszonélvezői.
Vannak dolgok, amelyeket lehet rosszallani és kifogásolni, s ebbe a körbe tartozhatnak akár kormányhatározatok is. Ám az nem vitatható, hogy az ügyvivő kormánynak nincs döntéshozatali joga, legalábbis bizonyos kérdéskörökben. Ez esetben is lehet kifogást megfogalmazni, de az is igaz, hogy olyan munkálatokról van szó, amelyeket elvégeztek a kivitelezők és azokat ellentételezni kell. Vagy arról is kár vitatkozni, hogy miért is utalt ki még a regnáló kormány a tartalékalapból például pénzalapokat a távfűtési rendszerek finanszírozására most a fűtési idény elején. (Ilyen rendeltetésű pénzkiutalásban részesült például Gyergyószentmiklós.) A felvezetőben már említett, a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból történő pénzkiutalásra vonatkozó kormányhatározat a Hivatalos Közlöny tegnapi számában jelent meg. A 2019/767-es kormányhatározatról van szó, amely értelmében 400 millió lejt utaltak ki az Országos Helyi Fejlesztési Program finanszírozására. Ez a pénzalap átkerül a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium költségvetésébe, s majd az „továbbítja” a program keretében elvégzett, illetve folyamatban lévő munkálatok finanszírozására. Azt pontosan nem tudni, hogy kik a jótéteményesei a mostani pénzkiutalásnak, mert arra vonatkozóan sem a kormány, sem pedig a szaktárca részéről nem hoztak nyilvánosságra közleményt. A kormányülést követően ugyan sajtótájékoztatót tartott Daniel Suciu távozófélben lévő kormányfőhelyettes, régiófejlesztési és közigazgatási miniszter, de ő úgy általában foglalta össze a program keretében eszközölt beruházásokat. Többek között arra utalt, hogy az első szakasz keretében 17,4 milliárd lej kiutalására került sor a finanszírozásba belefoglaltatott 5501 létesítmény, ugyanakkor a jótéteményezett területi-közigazgatási egységek száma 2559 volt. Ismertette a különböző finanszírozott létesítményi kategóriákat is: 2408 megyei és községi út, 1628 ivóvízellátási és kanalizálási hálózat, 1174 iskolai egység, 169 híd és áteresz, 15 egészségügyi egység és 107 másabb típusú létesítmény. Megemlítette azt is, hogy a PNDL I-es szakasza 2013-mal kezdődött meg, s jelenleg a programban szereplő létesítményeknek több mint 80%-át, azaz közel 3500 létesítményt befejeztek, a többiek esetében pedig a kivitelezés a végső stádiumhoz közeledik. A második szakasz keretében mintegy 30 milliárd lej értékű finanszírozásról van szó, amely révén 7261 beruházási létesítményt finanszíroztak, finanszíroznak. A jótéteményezett területi-közigazgatási egységek száma pedig 2495. Mit is jelent mindez? Daniel Suciu szerint 2135 megyei és községi utat, 1320 ivóvízellátási és kanalizálási hálózatot, 2259 iskolai egységet, 458 hidat és átereszt, 596 egészségügyi egységet és 493 másabb típusú létesítményt. A magunk részéről a tisztánlátás érdekében a miniszteri „leltár” kapcsán megjegyeznénk, hogy nem minden esetben van szó új létesítményekről, mert a beruházások egy része a meglévők korszerűsítését, bővítését, rehabilitálását szolgálta. Ezt közvetve elismerte Daniel Suciu is, amikor arra utalt, hogy a finanszírozás prioritását képezték az engedéllyel nem rendelkező iskolai és egészségügyi egységek, valamint azok a létesítmények, amelyek tűzvédelmi szempontból nem feleltek rá a törvényes előírásokra.
A hétfői 400 millió lejes pénzkiutalás kapcsán megjegyezte, hogy az a valós szükségletek mintegy 40%-át fedezi, és ez gondot jelenthet számos területi-közigazgatási egység esetében. Ugyanakkor úgy félszájjal arra is célzott, hogy nem kizárt egy újabb kormányhatározat elfogadása a jövő hét elejéig, amely révén hasonló célzatú kiutalásra kerül(ne) sor a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból.
Hecser Zoltán