Immár több mint 14 éve, hogy hatályos a munkanélküli segélyezési rendszerre és a munkaerő-foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó 2002/76-os törvény. Amint a megnevezéséből is kiolvasható, az arra hivatott, hogy adott feltételek közepette anyagi támogatást lehessen nyújtani a munkanélkülieknek, s ezzel együtt és ezen túl különböző eszközök révén ösztönözni a munkaerő foglalkoztatását. Ez a törvény, sajnos, igen labilisnak bizonyult, mondjuk ezt annak okán, hogy eddigelé azt 51-szer módosították és egészítették ki, pontosabban 52-szer, mert december 2-án hatályba lépik egy újabb módosító és kiegészítő jellegű jogszabály. Az október 4-én megjelent 2016/60-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely – amint már arra utaltunk – ezen a héten, pontosabban december 2-től válik hatályossá. Csak úgy mellékesen említjük meg, hogy ha valaki megpróbálná összevetni az utólag módosított és kiegészített 2002-es törvényt annak mostani megszövegezésével, meglepetéssel tapasztalhatná, hogy gyakorlatilag az elmúlt 14 esztendő folyamán azt épphogy nem átírták. Ilyen összefüggésben arra is utalhatunk, hogy a most hatályba lépő sürgősségi kormányrendelet megindokolásában többek között az szerepel, hogy az ország egyes régióiban megmutatkozó munkaerőhiány sürgősen olyan intézkedések foganatosítását követeli meg, amelyek a munkaerő belső mobilitását serkenthetnék, ösztönözhetnék. Továbbá utalás van arra is, hogy a rendelkezésre álló vissza nem térítendő európai alapokat maradéktalanul fel kell használni, s azok révén a fiatalok munkába való beilleszkedését kell előtérbe helyezni, különösképpen azon 16–24 életév közti fiatalokét, akiknek nincs munkahelyük, nem folytatják tovább iskolai tanulmányaikat és nem vesznek részt szakmai képzéseken sem, valamint azon munkanélküliekét, akik hosszú ideje már, hogy állástalanok. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a 2014–2020-as időszakban a rendelkezésre álló, a humánerőforrás „témakörére” fordítható európai alapok körülbelül 230 millió eurót jelentenek. Ezek szerint tehát a kormány több szemponttal is számolt, amikor meghozta ezt a sürgősségi kormányrendeletet. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy nem mindenütt talál kedvező visszhangra ez a sürgősségi kormányrendelet, pontosabban annak egyes előírásai, mindenekelőtt a belső mobilitást „szorgalmazóak” igen, mert egyes politikusok szerint indokoltabb és célirányosabb lenne a munkaerő, mindenekelőtt a fiatalok szülőföldön tartásának az előtérbe helyezése és annak hathatósabb támogatása. Tény, ami tény Romániai viszonylatban az elmúlt 20-25 esztendő során megmutatkozott egy erőteljes tendencia, nevezetesen a munkaerő mobilitása tekintetében, ami a külföldre való kitelepedésben nyilvánult meg. Vannak olyan többé-kevésbé alátámasztható becslések, miszerint a hárommilliót is meghaladja azon román állampolgárok száma, akik külföldön tartózkodnak, illetve dolgoznak már évek óta, de olyan is, amely szerint számuk egy- és kétmillió között mozoghat. Visszavándorlás nemigen következett be, de az utóbbi években jelentkezett egy másabb jelenség is: az ország egyes régióiban, főleg az északnyugati és a nyugati régiókban (de nem csupán) munkaerőhiány érződött, főleg egyes szektorokban és egyes szakmákban. Arról is tudni, hogy a nyugati határ menti településekre már Magyarországról és Szerbiából is érkeztek, érkeznek vendégmunkások. Így az sem véletlen, hogy egyes régiókban, illetve településeken az utóbbi évek során a bérek iramosan növekedtek, viszonylag jóval nagyobb arányban, mint az országos átlag. Ugyanakkor megpróbálják odacsalogatni a potenciális munkavállalókat különböző béren kívüli juttatásokkal. De nem kell messzire menni, mert a szomszédos Neamț megyei Săvinești helységben található Comes Rt. megyénkben is hirdetést tett közzé bizonyos szakképesítésű munkások alkalmazására, vonzó fizetéscsomagot, étkezési értékjegyeket stb. ajánlva, valamint lakhatást is biztosít. (Amúgy a belső mobilitás nem sajátos romániai jelenség, többek között Magyarországon is az előtérbe került, éppenséggel a különböző régiók közti fejlettségi szinteltérések okán, kapcsán.) Ösztönzés két síkon A 2016/60-as sürgősségi kormányrendelet két különböző típusú intézkedést helyez kilátásba egyrészt a majdani alkalmazottakat illetően, másrészt pedig a munkáltatókra vonatkozóan anélkül, hogy felsorolnánk mindazt, amit tartalmaz a kormányrendelet, csupán néhány lényegesebb intézkedés ismertetésére szorítkoznánk. December 2-től arrafelé 500 lejes támogatás jár minden olyan regisztrált álláskeresőnek (munkanélkülinek), aki nem részesül munkanélküli segélyben, és legalább három hónapra alkalmazzák, ez egy egyszeri támogatás. Más: az eddig hatályos törvényes előírások értelmében azok a munkáltatók, akik munkanélküli fiatal végzősöket, fogyatékkal élőket, vagy 45 évesnél idősebb személyeket alkalmaztak másfél évig, havonta 500–750 lejes állami támogatásban részesültek. Ez már a múlté, ugyanis a szóban forgó kategóriák alkalmazása esetében ezentúl a szóban forgó összeg 900 lejre emelkedik, és az ugyancsak másfél évig folyósítandó havonta. Ugyancsak havi 900 lej jár másfél évig annak a munkaadónak is, aki az úgynevezett NEET-kategóriába tartozó 16–25 életév közti fiatalt alkalmaz. (A NEET kategóriába azok tartoznak, akik egy adott időben regisztrált munkanélküliek és nem folytatják tovább tanulmányaikat és nem vesznek részt semmilyen képzési formában.) A szóban forgó kategóriák esetében a támogatás 12 hónapig folyósítandó minden egyes alkalmazott személy vonatkozásában, de a munkaadó kötelezettséget vállal arra, hogy azokat legalább 18 hónapig foglalkoztassa. Térjünk vissza a mobilitásra: támogatásban fognak részesülni, úgynevezett besorolási prémiumban azok, akik legkevesebb 15 km-re dolgoznak lakhelyüktől. Ez 0,5 lej/km, de nem haladhatja meg a napi 55 lejt arányosan azon napok számával, amelyek során az adott személy tényleges tevékenységet fejt ki a munkáltatónál. Ez a támogatás egy 12 hónapos periódusra nyújtható, mindazon esetekben, amikor a regisztrált munkanélküli egy olyan helységben vállal munkát, amely 15 km-nél nagyobb távolságra van azon helységtől, ahol neki lakhelye van. Erre vonatkozóan amúgy van egy országos mobilitási terv is, s abban 12 Hargita megyei település is szerepel, nevezetesen Korond, Székelyandrásfalva, Siménfalva, Kányád, Máréfalva, Kászonaltíz, Parajd, Újszékely, Csíkszentmár­ton, Csíkszentsimon, Tusnádfürdő és Balánbánya. A mobilitásösztönzés vonatkozásában van egy másabb juttatás is, az úgynevezett beilleszkedési prémium. Amennyiben egy regisztrált munkanélküli egy, a lakhelyétől távol eső helységben vállal munkát, s ennek okán megváltoztatta lakhelyét is, 12 500 lej értékű ilyen jellegű juttatásra lesz jogosult. Amennyiben a lakhelyváltoztatáskor vele tart családja is, akkor a szóban forgó összeg 15 500 lejre emelkedik. Továbbá, ha mindkét házastárs jogosult lenne a szóban forgó juttatásra, akkor az egyik megkapja a 12 500 lejes összeget, a másik viszont csak 3500 lej értékűt. Amennyiben viszont a munkáltató szolgálati lakást biztosít vagy fedezi a majdani alkalmazottjának a lakhatással járó költségeket (házbér stb.), akkor ez a letelepedési juttatás értéke 3500–6500 lej között mozoghat. Amint már arra többször is utaltunk, sürgősségi kormányrendelet december 2-től válik hatályossá, s a gyakorlatba ültetésnek előfeltétele volt két módosító jellegű kormányhatározat meghozatala is. Az egyik a 2002/76-os törvény alkalmazásának módszertani normáit jóváhagyó 2002/174-es kormányhatározat újólagos módosítására vonatkozó. Ez meg is jelent a Hivatalos Közlöny október 21-i számában, a 2016/767-es kormányhatározatról van szó. A másik viszont nem, amely arra lett volna hivatott, hogy újólag módosítsa és kiegészítse a munkaerő-foglalkoztatás ösztönzésére vonatkozó eljárásokat jóváhagyó 2002/377-es kormányhatározatot. Nos, ezzel a kormányhatározattal adós maradt a Cioloș-kormány. Csak úgy zárójelben: nem az első ilyen jellegű adóssága. Hecser Zoltán