Egyelőre nem tudni, hogy végül is mi lesz a sorsa a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyó törvénynek. A liberális honatyák állítólag benyújtották az egészségügyben újabb bérkiigazítást, illetve -növelést előirányzó törvénnyel szembeni kifogásukat az Alkotmánybírósághoz, s talán a kormány is. (Amúgy egyik oldalról sem erősítették meg hivatalosan ezt az értesülést.) A törvénnyel kapcsolatos szócsata tovább folytatódik, s a minap a költségvetési tanács hozott nyilvánosságra azt illetően komoly fenntartásokat, kifogásokat. Ugyanakkor azonban olyan jogszabályok is napvilágot láttak, amelyek óhatatlanul pluszkiadást jelenthetnek adott költségvetések számára. Emlékeztetnénk: november 2-án jelent meg ama 2016/­193-as törvény, amely értelmében kiegészül a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2010/­254-es kerettörvény. Többek között olyan értelemben, hogy adott feltételek teljesítése, illetve körülmények közepette a doktori címmel rendelkező személyek jogosultak lesznek az alapbérükre számított 15 százalékos pótlékra, azaz egy adott fajta bérkiegészítésre. A törvényt annak idején a Cioloș-kormány az alkotmánybíróságnál megtámadta, többek között arra hivatkozva, hogy a gyakorlatba ültetés olyan pluszkiadást jelentene, amelyre nincs költségvetési fedezet. Hasonlóképpen történt, mármint a kormány részéről egy másik, most megjelent törvény kapcsán is: a Hivatalos Közlöny november 8-i számában jelent meg ama 2016/198-as törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették az egészségügyi reformra vonatkozó 2008-as törvényt. A most hatályba lépett törvény értelmében az egészségügyi minisztérium, valamint a többi saját egészségügyi hálózattal rendelkező minisztérium ezentúl az orvosi és a szakszemélyzetnek havi pénzügyi ösztönzőket nyújthat az országos garantált minimálbér kétszeresének a korlátai között. Ezen ösztönzők finanszírozása az adott egészségügyi egységek saját bevételeiből finanszírozandóak a jóváhagyott költségvetés keretei közepette. Egy átfogalmazott szakasz (a 199-es) értelmében a helyi közigazgatási hatóságok ezentúl részt vállalhatnak adott egészségügyi egységek egyes működési és ügykezelési költségeinek, valamint személyzeti kiadásai finanszírozásában. Ez azt jelenti, hogy finanszírozhatnak beruházásokat, főjavításokat, korszerűsítéseket, orvosi eszközvásárlást stb. a helyi költségvetésben erre a célra jóváhagyott költségvetési hitelek korlátai közepette. Továbbá a helyi közigazgatási hatóságok a saját hálózatukba tartozó közkórházak orvosi és szakszemélyzetét havonta ösztönzésben részesíthetik ugyancsak az országos minimálbér kétszeresének az értékhatárán belül. Erre vonatkozóan a helyhatósági döntéshozóknak kell határozatot hozniuk a jóváhagyott költségvetés keretein belül. Mindez nem jelent egyebet, mint egy újabb lehetőséget arra, hogy a költségvetési források függvényében a szóban forgó ösztönzések révén amolyan bérkiegészítésben részesülhessenek a közkórházak egyes személyzeti kategóriájába tartozó alkalmazottai. Amúgy a szóban forgó törvény tervezetét még ez év februárjában nyújtotta be a szociáldemokrata párt és az időközben megszűnt UNPR 32 honatyája. Azzal szemben az államelnöki kihirdetést megelőzően, július 8-án alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a kormány. Abban többek között az állt, mármint a beadványban, hogy a gyakorlatba ültetés a személyzeti kiadások megemelkedése nyomán csak az idei esztendőben 3,2 milliárd lejes költségvetési pluszköltséget okozna, 2017-ben pedig 5,5 milliárd lejest. Erre a pluszköltségre pedig nincs fedezet és a honatyák sem jelöltek meg esetleges forrásokat. Az Alkotmánybíróság viszont másként látta és nem adott helyet a kormány beadványának, a vonatkozó döntését október 11-én hozta meg, s az a Hivatalos Közlöny november 3-i számában jelent meg. Ezt követően még aznap kihirdette a törvényt Johannis államelnök. Egy dolog azonban biztos: a kései hatályba léptetés okán a kormánynak már nem kell aggódnia azért, hogy honnan teremti elő azt a3,2 milliárd lejes pluszkiadás fedezetét. Hecser Zoltán