Hétfőn, gyakorlatához híven, az Európai Bizottság közzétette az uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait. Erre egy sajtótájékoztató keretében került sor, amelyen részt vettek a bizottság egyes biztosai, élükön Valdis Dombrovskisszal, az Európai Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnökével. Amúgy nagyjából hasonló jellegű ajánlásokat fogalmazott meg a múlt esztendő júliusában az Európai Unió tanácsa is. Az amolyan jelentésként kezelhető ajánlásokat minden tagállam számára kidolgozzák, illetve megfogalmazzák, de azoknak nincs az érintettekre nézve kötelező jellegük. [caption id="attachment_50120" align="aligncenter" width="1000"] Valdis Dombrovskis: „Több beruházásra van szükség”...[/caption] A bizottság meglátása szerint az Európai Unió tartósan túllendült a válságon, ugyanakkor még nem sikerült felszámolni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Továbbá az országspecifikus ajánlásaiban a bizottság nagy figyelmet szentelt a versenyképes munkaerőképzésnek, illetve a vállalkozói terhek enyhítésének. Ebben a keretben minden egyes tagállamra vonatkozóan iránymutatásokat olvashatunk arra nézve, hogy az Európai Bizottság milyen lépéseket várna el annak érdekében, hogy az Unió gazdaságát minél jobban össze tudja hangolni a fejlődés érdekében. Íme, miként nyilatkozott a bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis: „Megfelelő készségekre van szükség, támogatnunk kell az innovációt, több beruházásra van szükség. Az ajánlásaink jelentős része arra koncentrál, hogy erősítsünk a beruházásokon, javítsunk a jogszabályi kereteken és a sok teherrel járó adminisztratív közigazgatási szabályokon.” Nem általános értékű ez az értékelés, de Romániára mindenképpen ráillik. Figyelmeztetésországunknak Ami Romániát illeti, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem is annyira ajánlásokról, mint komoly figyelmeztetésekről van szó. Mondjuk ezt annak okán, hogy az Európai Bizottság szerint 2016 folyamán jelentős eltérés mutatkozott a költségvetési hiánycél elérésének az útvonalától, ami középtávon problémákat okozhat. Amúgy a 2017-es esztendőre vonatkozóan az Európai Bizottság továbbra is 3,5%-os GDP-arányos költségvetési hiányt jósol Románia esetében, s ugyanakkor becslései szerint az 2018-ban is meg fogja haladni a 3%-os szintet. Közvetlenül nem idetartozik, de megemlíthetjük azt is, hogy az Eurostat áprilisban közölt előzetes becslései szerint az Európai Unió négy tagállamában feltételezhető, hogy 3%-os vagy annál nagyobb lesz a GDP-arányos költségvetési hiány. Spanyolország esetében azt 4,5%-osra vizionálták, Franciaország esetében 3,4%-ra, Románia és Nagy-Britannia esetében pedig 3%-ot meghaladó arányt helyeztek kilátásba. Az anyaország esetében is nagy vonalakban hasonló ajánlásokat fogalmaztak meg, nevezetesen hármat: olyan költségvetési irányvonal követését, amely egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát; az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheinek mérsékelését; az adószerkezet egyszerűsítését, elsősorban az ágazatspecifikus adók csökkentésével. Ezek mellett a közbeszerzések terén fennálló verseny erősítését és az átláthatóság fokozását is szorgalmazták. Nagy a kockázat Az Európai Bizottság figyelmeztető jellegű ajánlásait akár meglepőnek is minősíthetnénk, olyan körülmények között, amikor is uniós viszonylatban is országunk jegyezte a legjobb teljesítményt az esztendő első évnegyede folyamán a gazdasági növekedés, valamint az infláció mérsékelése tekintetében. Hétfői lapszámunkban erről az igen kedvező helyzetről beszámolva, arra is utaltunk, hogy vannak figyelmeztető jelek, s végeredményben azok közé sorolhatók a bizottsági ajánlások is. Igen, mert vannak olyan makrogazdasági ismérvek, amelyek arra utalnak, hogy az elsősorban a belső fogyasztásra alapozó gazdasági növekedés nem bizonyulhat tartósnak, s bekövetkezhet a telítettség, illetve a „kifulladás”. A költségvetési kiadások jobbára a fogyasztást serkentették, serkentik, s ez nincs rendjén, főleg azért nincs rendjén, mert a közberuházások hovatovább elvékonyodnak, elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések. Így például az első évnegyed folyamán a közberuházások volumene jóval kisebb volt, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Az idei évre beütemezett mintegy 39 milliárd lej értékű beruházásoknak még csak 4%-a sem valósult meg az első évnegyed folyamán. Érdemes megszívlelni azt is, amit az Európai Bizottság ajánlásának ismeretében, de nem azzal kapcsolatosan hangoztatott ugyancsak hétfőn egy szakmai értekezleten Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója: „Az ebben a pozícióban eltöltött hosszas karrierem során, azaz az utóbbi 27 esztendő során nem láttam ennél jobb makrogazdasági helyzetet, de hasonlóképpen igaz az is, hogy nem láttam nagyobb kockázatokat. Nincs szó ellentmondásról, nincs szó konfliktusról. Egy metaforával élve azt kell mondanom, hogy amikor ilyen magasra jutsz, az esés kockázata nagyobb és annak következményei is nagyobbak.” Hecser Zoltán