Tegnap délelőtt hozta nyilvánosságra a fogyasztói árak alakulására vonatkozó szokásos havi közleményét az Országos Statisztikai Intézet (INS). Abból többek között az derül ki, hogy júniusban egyes termékek olcsóbbak lettek, de egyes idényáruk esetében szinte érthetetlen módon kedvezőtlen tendencia mutatkozott meg. Például most, a nyár derekán olyan termények is vannak, amelyek többe kerülnek, mint 2018 decemberében. A megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói árak 3,8%-kal emelkedtek, az éves inflációs ráta pedig elérte a 3,9%-ot. Megemlítendő, hogy ezen arányszámok kedvezőbbek, mint a múlt havi közleményben szereplők. Továbbá a fogyasztói árak átlagos rátája az utóbbi 12 hónap során (2018 június – 2019 május) a megelőző 12 hónaphoz viszonyítva (2017 július – 2018 június) 4,1%-os volt. Összességükben a fogyasztói árak júniusban 0,23%-kal voltak kisebbek, mint a megelőző hónapban, ugyanakkor 2,98%-kal nagyobbak, mint 2018 decemberében. Ellentmondásos a kép A közlemény szerint júniusban az élelmiszerek ára összességben 0,47%-kal csökkent májushoz viszonyítva, de 4,11%-kal voltak nagyobbak, mint 2018 decemberében. Erre mondják, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet… Amúgy a májusi szerénynél is szerényebb árcsökkenés csak néhány termény, illetve termékféleség javára írható: a szemes paszuly és a gyökeresek 0,61%-kal voltak olcsóbbak, a krumpli 11,51%-kal, a többi zöldségfélék pedig 8,78%-kal került kevesebbe. Megemlítendő, hogy mindezen termékféleségek árai decemberhez viszonyítva növekedtek, s ilyenképpen hat hónap viszonylatában továbbra is „csúcstartó” a krumpli, amely májusban 37,39%-kal kóstált többet, mint 2018 decemberében. A friss gyümölcsök esetében sem következett be a várva várt árcsökkenés, sőt azok a megelőző hónaphoz viszonyítva 5,81%-kal drágultak. Ezt bárki megtapasztalhatja megyénkben is ezekben a napokban: Csíkszeredában például egy kilogramm cseresznyéért akár 15 lejt is elkérnek, a barackért 7 lejt, az igen silány nyári almáért pedig 4 lejt. A déligyümölcsök árai sem topogtak egy helyben, azok 3,2%-kal voltak magasabbak, mint a megelőző hónapban és 19,84%-kal kerültek többe, mint 2018 decemberében. Régóta hallani lehet arról, hogy „felfelé tör” a sertéshús ára, de ez nemigen tükröződött a hivatalos statisztikákban, most viszont igen: május hónaphoz viszonyítva 1,04%-os drágulás következett be, 2018 decemberéhez viszonyítva pedig 3,86%-os. Ennek meg vannak a maga sajátos okai, s nem csupán országunkban érződik ez a kedvezőtlen tendencia. Hazai viszonylatban egyesek szerint jóval nagyobb arányú drágulásról lehet szó, mint amilyen arányú szerepel a statisztikai jelentésben. Amúgy a sertéshúsellátás egyes vetületeire az elkövetkezőkben még visszatérünk. Különben a húskészítmények is megdrágultak 1,01%-kal. A szerénynél szerényebb árcsökkenés tekintetében utalhatunk a telemea típusú tehéntúróra (–0,17%), a tojásra (–0,27%) és a cukorra (–0,04%). A többi élelmiszerféleségek esetében elenyésző arányú növekedésről „számol” be az INS. Az ipari árucikkek esetében 0,24%-os árcsökkenés következett be, azon belül említésre méltó az üzemanyagok 1,52%-os „árzsugorodása”, de ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy azok 4,6%-al voltak drágábbak, mint 2018 decemberében. A többi ipari árucikk ára szinte „észrevétlenül” változott, akárcsak a szolgáltatásoké, de voltak olyanok is, amelyek a májusival azonos árszinten állapodtak meg. „Bőséges” az import A kiskereskedelmi árak alakulásában mindig szerepe van a behozatalnak. Hazai viszonylatban különösképpen, mert az ország kereskedelmi mérlege, s azon belül a fogyasztási javak import-exportjának a mérlege kedvezőtlenül alakult, egyre növekedve a deficit. Lehet ugyan azzal dicsekedni, hogy 2018-ban európai viszonylatban is rekordszámba menő búza- vagy kukoricatermést értünk el, ennek ellenére jelentős importra is sor került, és a jelek szerint ez a jövőben sem lesz másképp. Az üzleti környezetért, a kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős minisztériumtól származó adatok szerint országunk az uniós tagállamokból az első évnegyed folyamán 17%-kal több törökbúzát importált, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, elérve a 170 ezer tonnát. Ezen import értéke meghaladta a 68 millió eurót. A búzaimport is növekedett: nevezetesen 89,9%-kal, elérve a 197 183 tonnát, annak értéke 40,8 millió euró lévén. A krumpli esetében 132%-os importbővülés következett be, annak mennyisége 65 564 tonna lévén, a hagyma- és a fokhagymaimport is iramosan növekedett, nevezetesen 141%-kal, elérve a 21 015 tonnát. A túróféleségekből 12,9%-kal több érkezett az uniós tagállamokból, annak mennyisége elérve a 21 535 tonnát, a különböző friss vagy mélyhűtött zöldségek esetében az importbővülés 21%-os volt, elérve a 25 101 tonnát (annak értéke 36,9 millió euróra rúgott), paradicsomféleségekből az első évnegyedben 10,8%-kal érkezett több, mint 2018 azonos időszakában. Lehet beszélni a hazai termesztés fellendítéséről és kirukkolni ilyen-olyan programokkal, de a tények tények maradnak: egyelőre a fogyasztói igényeket nemigen tudják kielégíteni a hazai „források”, s ebben kétségtelen, hogy szerepet játszott és játszik az uniós átlagnál jóval kisebb hektárhozamok vagy haszonállatok esetében a súlygyarapodás „hatékonysága”, illetve az egy takarmányozott tehénre jutó átlagos árutejhozam. Szóval van amit még tenni annak érdekében, hogy bőségesebb legyen a hazai kínálat, lehetővé téve a kiskereskedelmi árak esetleges csökkenését is. Hecser Zoltán