borús égbolt
Október 1-től hatályos, egyelőre kísérleti jelleggel
Ahhoz már nem fér kétség, hogy a tiltakozások és kifogások ellenére is október 1-től egyelőre kísérleti jelleggel bevezetésre kerül a megosztott fizetési rendszer az áfában, az, amelyről a Hivatalos Közlöny augusztus 31-i számában megjelent 2017/23-as kormányrendelet rendelkezik. Már a jogszabálytervezet nyilvánosságra hozását követően a szakértők, az adótanácsadók, patronátusi érdekképviseletek, valamint különböző szakmai szervezetek részéről komoly kifogások, fenntartások fogalmazódtak meg. Ebbe a keretbe helyezhető az is, hogy az új áfafizetési rendszer bevezetését célszerűbbnek tartották volna elnapolni, illetve a kísérleti jelleggel történő alkalmazását meghosszabbítani.
Európa-szerte törekednek az áfacsalás visszaszorítására, mi több, az Európai Unió az áfára vonatkozóan négy új modellt is kidolgozott, s abban szerepel ez a rendszer is. Amúgy az Európai Tanács által jóváhagyott új áfabeszedési szabály lehetőséget teremtett arra, hogy egy termék vagy szolgáltatás értékének kifizetésére megosztva kerüljön sor. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a számla nettó értéke az értékesítés kifizetője felé, míg az áfatartalom egy adószámlára kerül kifizetésre. Mivel a számlát mind a kiállító, mind pedig a befogadó lejelenti az adóhatóság felé, nincs lehetőség az adófizetés megkerülésére, a kifizetés megosztása pedig lehetővé teszi az áfatartalom meg nem fizetését. Nos, mindezt szem előtt tartva döntött a kormány arról, hogy él az Európai Tanács által is úgymond felkínált jogszabályozási lehetőséggel, és kormányrendelet révén bevezeti a speciális áfafizetési metódust, a megosztott áfafizetési rendet. Ezzel nem is lenne baj, de a jelek szerint a kormány ez esetben is kapkodott, elsiette a dolgokat, nem mérlegelte kellőképpen annak minden egyes vonzatát, illetve következményeit a vállalkozói szférára, s azon belül az áfafizetőkre nézve. Márpedig ilyen következmények lesznek, beleértve a „mélyen zsebbenyúlást is”… Ennek okán emelték fel szavukat az elmúlt hetek során is egyre hangosabban egyes érdekképviseletek. Így például a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) által végzett felmérés szerint a vállalkozóknak 97,5%-a ellenzi az új rendszer bevezetését, mindenekelőtt annak okán, hogy cégeik tevékenységére nézve annak negatív hatásai lesznek, lehetnek.
A tanács elnöke, Florin Jianu szerint valóságos zárlat fog bekövetkezni a hazai gazdaságban, lévén, hogy a hazai több mint 300 000 áfafizetőnek egy nap folyamán körülbelül egymillió számlát kell kibocsátania. Nos, ez a folyamat nem bizonyulhat semmiképp gördülékenynek, illetve azt nem lesz képes uralni az országos adóügynökség.
Az adószerveknek lehetnek gondjaik
Sokat hallani arról, hogy a cégek számára műszaki és pénzügyi szempontból problémát fog jelenteni az IT-rendszerek „átrendezése”, továbbá készpénzfizetési gondokkal is szembesülhetnek, amelyeket az áfa új mechanizmusa válthat ki. E tekintetben egyes szakértők szerint mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe. Az egyik tekintélyes szakértő, Liviu Drăgan szerint számítástechnikai beszállítók szempontjából a cégek szoftjainak a módosítása nem jelenthet különösebb gondot, de azok drágák, a kis cégek számára kényes kérdést jelenthetnek. Szerinte az Országos Adóügynökség szervei számára lesz nagy gond több millió új folyószámla ügykezelése. Daniel Florin Anghel, az Országos Adóügynökség (ANAF) alelnöke másként látja, a minap azt állítva, hogy az ügynökség felkészült az október 1-től bevezetésre kerülő új rendszerre, de ugyanakkor elismerte, hogy a szaktárca szintjén még vannak némi problémák a személyzetet és az IT-rendszert illetően. Hogy mennyibe kerülhet ez az átállás a cégeknek, azt esete válogatja. Így például az egyik legjelentősebb hazai gyorspostai szolgáltató, a Fan Curier számítástechnikai illetékesei szerint a cégnek 300 000–400 000 euróba fog kerülni az új rendszerre való áttérés. A pénzügyminisztériumnál viszont azt állítják, hogy eltúlzottak ezek a számok, hozzáfűzve azt is, hogy az állami kincstár semminemű jutalékot nem fog felszámítani. És ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy az új rendszer megköveteli az IBAN-kód struktúrájának a módosítását is. Erre vonatkozóan a Hivatalos Közlöny szeptember 11-i számában jelent meg a közpénzügyi miniszter 2017/2379-es rendelete, amely révén módosította és kiegészítette a 2004/1271-es rendeletet. Egyesek szerint ez a rendelet is megkésve jelent meg. De akkor mit mondjunk egy másik rendeletről, amely ugyancsak a gyakorlatba ültetéssel kapcsolatos. Arról a rendeletről van szó, amely révén megállapítódik az áfaszámlán lévő összegek átutalására vonatkozó hatáskör, eljárás és jóváhagyási feltételrendszer. Az ANAF alelnöke szeptember 21-én azt állította, hogy a szóban forgó rendelet tervezetét a pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották. Mi is utánanéztünk, s kiderült, hogy nem a minisztérium, hanem az adóügynökség honlapján hozták azt nyilvánosságra, s állítólag az észrevételeket szeptember 30-ig lehet benyújtani. Ez mind szép és jó, de a jogszabály, ha kísérleti jelleggel is, október 1-től hatályossá válik. Apropó kísérleti jelleg: adótanácsadók szerint a jogszabály révén rendelkezni kellett volna egy 12-18 hónapos próbaidőről is, s amely tanulságait levonva kellett volna kötelező jelleggel bevezetni az új rendszert, de csak a sérülékeny adófizetői szegmensek esetében. Ami pedig azt a próbaidőt illeti, annak során opcionális módon alkalmazták volna. Sajnos, most már kár erről elmélkedni, mert ott kopog az ajtón október 1-je.
Figyelmeztet a kamara
Nemrégiben megfogalmazta álláspontját az egyik legtekintélyesebb és legilletékesebb szakmai szervezet is, az Adótanácsadók Kamarája (CCF). A nyilvánosságra hozott közleményükben mély aggodalmuknak adtak hangot annak okán, hogy a 2017/23-as kormányrendelet olyan gyakorlati jellegű problémákat vet fel, amelyekre az nem ad választ. Ilyen összefüggésben többek között utalás van arra, hogy az abban előírt intézkedések úgymond nincsenek összhangban a követett céllal, s ebből kifolyólag a becsületes és korrekt cégek tevékenysége körülményessé válhat, akár el is lehetetlenülhet. Kifogásolják továbbá azt is, hogy túlontúl hamar fogadták el ezt a kormányrendeletet, mellőzve a széles körű és beható szakmai konzultációt. Ugyanakkor szám szerint 13 olyan konkrét problémát is felsorolnak, amelyek gondokat, problémákat jelenthetnek az új áfafizetési rend bevezetése, illetve alkalmazása során. Nemcsak a jogszabályozási előírásokat vitatják, hanem virtuális példákkal is próbálják bebizonyítani, hogy valós gondok támadhatnak a rendszer bevezetését követően. Ezekre nem térnénk ki, mert jobbára a szakmabelieket érdeklő technikai jellegű kérdésekről van szó.
Az olasz példa
Augusztus 28-i lapszámunkban már írtunk arról, hogy a hazai jogszabály kidolgozásánál valószínű, hogy szem előtt tartották az olaszországi példát. Erre ugyan nincs utalás egyetlen hazai hivatalos közleményben sem, de a kormányrendelet áttanulmányozásából ez kikövetkeztethető. A gond az, hogy az Olaszországban jobbára bevált metódust túlontúl „alkotó módon” dolgozták át. Így például az olasz modellben jól körülhatárolt az érintettek köre: a közszféra által beszerzett termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a megosztott fizetés hatálya. A szabályozás egyértelműen meghatározza a derogáció által érintettek – a közszféra minden tényezője, az állam, az állami szervek, szervezetek, kamarák, helyhatóságok, egészségügyi és szociális intézmények, egyetemek, kutatási és oktatási intézmények – körét. Tehát ott csak adott szegmensekre terjed ki a megosztott áfafizetési rend. Az arra való rátérés pedig több évet vett igénybe. Amúgy a lengyelországi új adótervezetben is szerepel a megosztott fizetési rendszer bevezetése, de az ottani elképzelés szerint is ez a rendszer nem lenne kötelező, azaz az választható lenne. Egyelőre viszont nem döntöttek arról, hogy a jövő esztendőtől azt bevezetnék-e.
A magánszemélyt nem érinti
A magánszemélyt mint vásárlót az új áfafizetési rend gyakorlatilag nem érinti (bár kivételes esetekben igen, nevezetesen akkor, amikor a magánszemély esetében is fennáll vagy bekövetkezik az áfafizetési kötelezettség). A megosztott fizetés lényege az, hogy az ellenérték kifizetésekor a vevő (a szolgáltatás igénybe vevője) a fizetést két részre osztja: a vételár nettó összegét az eladó bankszámlájára, míg az áfa összegét az eladó speciálisan erre a célra fenntartott áfafolyószámlára utalja át. Ez a megosztott fizetés egy dedikált átutalás keretén belül történik, amelyben a vevőnek fel kell tüntetnie a számlaszámot, az eladó adószámát, a nettó és az áfaösszeget. Az áfacsalás elleni harc szempontjából ez a megoldás azért bizonyulhat hatékonynak, mert az eladó – akinek kötelezettsége egyébként a vevőtől beszedett áfát az adóhatóság felé befizetni – nem tud időközben „eltűnni” a pénzzel. Ugyanakkor azonban ez a gyakorlat megfosztja az eladót, hogy ő maga rendelkezzen ideig-óráig azzal a pénzösszeggel, amely mint áfa az államot illeti meg, de a befizetés időpontja (mármint az állam felé) nem azonos a bevételezés időpontjával. Ez az egyik nagy gond, ami aggaszthatja a vállalkozói szféra egy részét. Ugyancsak ez a „kettős”, azaz megosztott fizetési rend a kereskedelmi szektorban bonyolult és időigényes eljárást feltételez például annak okán, hogy a pénztárban lévő összeg egy része az államot illeti meg, a másik része pedig magát az eladót stb. stb.
Hecser Zoltán
Európa-szerte törekednek az áfacsalás visszaszorítására, mi több, az Európai Unió az áfára vonatkozóan négy új modellt is kidolgozott, s abban szerepel ez a rendszer is. Amúgy az Európai Tanács által jóváhagyott új áfabeszedési szabály lehetőséget teremtett arra, hogy egy termék vagy szolgáltatás értékének kifizetésére megosztva kerüljön sor. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a számla nettó értéke az értékesítés kifizetője felé, míg az áfatartalom egy adószámlára kerül kifizetésre. Mivel a számlát mind a kiállító, mind pedig a befogadó lejelenti az adóhatóság felé, nincs lehetőség az adófizetés megkerülésére, a kifizetés megosztása pedig lehetővé teszi az áfatartalom meg nem fizetését. Nos, mindezt szem előtt tartva döntött a kormány arról, hogy él az Európai Tanács által is úgymond felkínált jogszabályozási lehetőséggel, és kormányrendelet révén bevezeti a speciális áfafizetési metódust, a megosztott áfafizetési rendet. Ezzel nem is lenne baj, de a jelek szerint a kormány ez esetben is kapkodott, elsiette a dolgokat, nem mérlegelte kellőképpen annak minden egyes vonzatát, illetve következményeit a vállalkozói szférára, s azon belül az áfafizetőkre nézve. Márpedig ilyen következmények lesznek, beleértve a „mélyen zsebbenyúlást is”… Ennek okán emelték fel szavukat az elmúlt hetek során is egyre hangosabban egyes érdekképviseletek. Így például a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) által végzett felmérés szerint a vállalkozóknak 97,5%-a ellenzi az új rendszer bevezetését, mindenekelőtt annak okán, hogy cégeik tevékenységére nézve annak negatív hatásai lesznek, lehetnek.
A tanács elnöke, Florin Jianu szerint valóságos zárlat fog bekövetkezni a hazai gazdaságban, lévén, hogy a hazai több mint 300 000 áfafizetőnek egy nap folyamán körülbelül egymillió számlát kell kibocsátania. Nos, ez a folyamat nem bizonyulhat semmiképp gördülékenynek, illetve azt nem lesz képes uralni az országos adóügynökség.
Az adószerveknek lehetnek gondjaik
Sokat hallani arról, hogy a cégek számára műszaki és pénzügyi szempontból problémát fog jelenteni az IT-rendszerek „átrendezése”, továbbá készpénzfizetési gondokkal is szembesülhetnek, amelyeket az áfa új mechanizmusa válthat ki. E tekintetben egyes szakértők szerint mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe. Az egyik tekintélyes szakértő, Liviu Drăgan szerint számítástechnikai beszállítók szempontjából a cégek szoftjainak a módosítása nem jelenthet különösebb gondot, de azok drágák, a kis cégek számára kényes kérdést jelenthetnek. Szerinte az Országos Adóügynökség szervei számára lesz nagy gond több millió új folyószámla ügykezelése. Daniel Florin Anghel, az Országos Adóügynökség (ANAF) alelnöke másként látja, a minap azt állítva, hogy az ügynökség felkészült az október 1-től bevezetésre kerülő új rendszerre, de ugyanakkor elismerte, hogy a szaktárca szintjén még vannak némi problémák a személyzetet és az IT-rendszert illetően. Hogy mennyibe kerülhet ez az átállás a cégeknek, azt esete válogatja. Így például az egyik legjelentősebb hazai gyorspostai szolgáltató, a Fan Curier számítástechnikai illetékesei szerint a cégnek 300 000–400 000 euróba fog kerülni az új rendszerre való áttérés. A pénzügyminisztériumnál viszont azt állítják, hogy eltúlzottak ezek a számok, hozzáfűzve azt is, hogy az állami kincstár semminemű jutalékot nem fog felszámítani. És ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy az új rendszer megköveteli az IBAN-kód struktúrájának a módosítását is. Erre vonatkozóan a Hivatalos Közlöny szeptember 11-i számában jelent meg a közpénzügyi miniszter 2017/2379-es rendelete, amely révén módosította és kiegészítette a 2004/1271-es rendeletet. Egyesek szerint ez a rendelet is megkésve jelent meg. De akkor mit mondjunk egy másik rendeletről, amely ugyancsak a gyakorlatba ültetéssel kapcsolatos. Arról a rendeletről van szó, amely révén megállapítódik az áfaszámlán lévő összegek átutalására vonatkozó hatáskör, eljárás és jóváhagyási feltételrendszer. Az ANAF alelnöke szeptember 21-én azt állította, hogy a szóban forgó rendelet tervezetét a pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozták és közvitára bocsátották. Mi is utánanéztünk, s kiderült, hogy nem a minisztérium, hanem az adóügynökség honlapján hozták azt nyilvánosságra, s állítólag az észrevételeket szeptember 30-ig lehet benyújtani. Ez mind szép és jó, de a jogszabály, ha kísérleti jelleggel is, október 1-től hatályossá válik. Apropó kísérleti jelleg: adótanácsadók szerint a jogszabály révén rendelkezni kellett volna egy 12-18 hónapos próbaidőről is, s amely tanulságait levonva kellett volna kötelező jelleggel bevezetni az új rendszert, de csak a sérülékeny adófizetői szegmensek esetében. Ami pedig azt a próbaidőt illeti, annak során opcionális módon alkalmazták volna. Sajnos, most már kár erről elmélkedni, mert ott kopog az ajtón október 1-je.
Figyelmeztet a kamara
Nemrégiben megfogalmazta álláspontját az egyik legtekintélyesebb és legilletékesebb szakmai szervezet is, az Adótanácsadók Kamarája (CCF). A nyilvánosságra hozott közleményükben mély aggodalmuknak adtak hangot annak okán, hogy a 2017/23-as kormányrendelet olyan gyakorlati jellegű problémákat vet fel, amelyekre az nem ad választ. Ilyen összefüggésben többek között utalás van arra, hogy az abban előírt intézkedések úgymond nincsenek összhangban a követett céllal, s ebből kifolyólag a becsületes és korrekt cégek tevékenysége körülményessé válhat, akár el is lehetetlenülhet. Kifogásolják továbbá azt is, hogy túlontúl hamar fogadták el ezt a kormányrendeletet, mellőzve a széles körű és beható szakmai konzultációt. Ugyanakkor szám szerint 13 olyan konkrét problémát is felsorolnak, amelyek gondokat, problémákat jelenthetnek az új áfafizetési rend bevezetése, illetve alkalmazása során. Nemcsak a jogszabályozási előírásokat vitatják, hanem virtuális példákkal is próbálják bebizonyítani, hogy valós gondok támadhatnak a rendszer bevezetését követően. Ezekre nem térnénk ki, mert jobbára a szakmabelieket érdeklő technikai jellegű kérdésekről van szó.
Az olasz példa
Augusztus 28-i lapszámunkban már írtunk arról, hogy a hazai jogszabály kidolgozásánál valószínű, hogy szem előtt tartották az olaszországi példát. Erre ugyan nincs utalás egyetlen hazai hivatalos közleményben sem, de a kormányrendelet áttanulmányozásából ez kikövetkeztethető. A gond az, hogy az Olaszországban jobbára bevált metódust túlontúl „alkotó módon” dolgozták át. Így például az olasz modellben jól körülhatárolt az érintettek köre: a közszféra által beszerzett termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a megosztott fizetés hatálya. A szabályozás egyértelműen meghatározza a derogáció által érintettek – a közszféra minden tényezője, az állam, az állami szervek, szervezetek, kamarák, helyhatóságok, egészségügyi és szociális intézmények, egyetemek, kutatási és oktatási intézmények – körét. Tehát ott csak adott szegmensekre terjed ki a megosztott áfafizetési rend. Az arra való rátérés pedig több évet vett igénybe. Amúgy a lengyelországi új adótervezetben is szerepel a megosztott fizetési rendszer bevezetése, de az ottani elképzelés szerint is ez a rendszer nem lenne kötelező, azaz az választható lenne. Egyelőre viszont nem döntöttek arról, hogy a jövő esztendőtől azt bevezetnék-e.
A magánszemélyt nem érinti
A magánszemélyt mint vásárlót az új áfafizetési rend gyakorlatilag nem érinti (bár kivételes esetekben igen, nevezetesen akkor, amikor a magánszemély esetében is fennáll vagy bekövetkezik az áfafizetési kötelezettség). A megosztott fizetés lényege az, hogy az ellenérték kifizetésekor a vevő (a szolgáltatás igénybe vevője) a fizetést két részre osztja: a vételár nettó összegét az eladó bankszámlájára, míg az áfa összegét az eladó speciálisan erre a célra fenntartott áfafolyószámlára utalja át. Ez a megosztott fizetés egy dedikált átutalás keretén belül történik, amelyben a vevőnek fel kell tüntetnie a számlaszámot, az eladó adószámát, a nettó és az áfaösszeget. Az áfacsalás elleni harc szempontjából ez a megoldás azért bizonyulhat hatékonynak, mert az eladó – akinek kötelezettsége egyébként a vevőtől beszedett áfát az adóhatóság felé befizetni – nem tud időközben „eltűnni” a pénzzel. Ugyanakkor azonban ez a gyakorlat megfosztja az eladót, hogy ő maga rendelkezzen ideig-óráig azzal a pénzösszeggel, amely mint áfa az államot illeti meg, de a befizetés időpontja (mármint az állam felé) nem azonos a bevételezés időpontjával. Ez az egyik nagy gond, ami aggaszthatja a vállalkozói szféra egy részét. Ugyancsak ez a „kettős”, azaz megosztott fizetési rend a kereskedelmi szektorban bonyolult és időigényes eljárást feltételez például annak okán, hogy a pénztárban lévő összeg egy része az államot illeti meg, a másik része pedig magát az eladót stb. stb.
Hecser Zoltán
