Idegenvezető nélkül, három nyelven – magyarul, románul és angolul – harminc tanösvényen végigsétálva lehet majd megismerni Csíkszereda környékén a természet látványosságait, amint nyilvánosan is elérhető lesz a Pogány-havas Kistérségi Társulás legújabb, uniós támogatással készülő okostelefonos alkalmazása. Az alkalmazást már tesztelik, a részletekről Váli Csongorral, a kistérségi társulás menedzserével beszélgettünk a borzsovai feredőnél.

Idegenvezető nélkül a természetben. Váli Csongor megmutatta, mire készül a kistérségi társulás

Fotó: László F. Csaba

Váli Csongor elmondta: az volt az elképzelésük, hogy a Csíkszereda környéki, a vidékre jellemző látványosságokat tanösvényszerűen összekötik. Összesen harminc tanösvényt hoztak lére, amelyeket idegenvezető nélkül, okostelefonos alkalmazás segítségével lehet végigjárni. Az alkalmazás teljes letöltése után internethozzáférés nélkül is elérhető lesz, elég, ha a GPS-rendszer működik az okostelefonokon. Az alkalmazás segítségével az élővilágról, a különböző látványosságokról, kulturális sajátosságokról és geológiai jellemzőkről nyújtanak tájékoztatást. Aki szeretné, kipróbálhatja már most Kérdésünkre elmondta: az alkalmazást jelenleg még tesztelik. A harminc tanösvényből húsz már teljesen elkészült, a maradék tíz tanösvény esetében van szükség még további tesztelésre. A tervek szerint júliusban teszik nyilvánosan elérhető a mobilalkalmazást. Jelenleg a béta változatát tesztelik, aki már most kíváncsi rá, hogyan működik, jelentkezhet tesztelőnek az info@poganyhavas.ro villámpostacímen vagy a 0755–541812-es telefonszámon. Mint részletezte, sok turista és helyi fiatal jár a környéken, akik nem ismerik a helyi jellegzetességeket, ehhez kívántak segítséget nyújtani nekik. Természetesen nemcsak az okostelefonos alkalmazásban, hanem a hozzá tartozó honlapon is elérhetők a tudnivalók. Így már otthonról, még indulás előtt ki lehet választani az éppen szimpatikusnak tűnő tanösvényt. Váli Csongor elmondta: a tanösvények hossza rövid, „emberbarát”, azaz három-öt kilométer hosszú. Ezeket az ösvényeket úgy alakították, hogy mindegyik megmutasson legalább öt érdekességet, ahol érdemes elidőzni. Széles közönséghez szólnának Hozzáfűzte, a kezdeményezésük célja az volt, hogy a régió sajátos jellemzőit megismertessék szélesebb közönséggel. – A jelenlegi helyzetben, úgy véljük, ez az alkalmazás nagy segítség lesz mindenkinek, aki szeretne kimenni a természetbe, de nem tudnak csoportosan, idegenvezetővel végigsétálni a környéken. Adott esetben nem tudják, hogy egy általuk megfigyelt növény különlegesnek számít-e vagy sem. Mi ezzel az alkalmazással tudunk segíteni ebben ezeknek az embereknek – részletezte Váli Csongor. Hozzáfűzte: arra is gondoltak, hogy különböző civil szervezetekkel, egyesületekkel, iskolákkal működjenek együtt. Az iskolákat játékos formában vonnák be, hogy a gyerekek ne csak otthon üljenek, hanem menjenek ki a természetbe. A tanösvények látogatása akár az Iskola másként hétnek is része lehet. Hiszen ha a gyerekek végigjárják a Csíkszereda környékén található harminc tanösvényt, tényleg többet fognak megtudni a körülöttük levő természeti szépségekről, különlegességekről. A projektet egyébként vissza nem térítendő támogatás formájában az európai uniós és román kormány támogatta az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztási Alapból (EMVA), az Országos Vidékfejlesztési Progam (PNDR) 19-es számú LEADER intézkedése keretében. Egy különleges hely Váli Csongor ugyanakkor elmondta: nem véletlenül épp a borzsovai feredőt választotta beszélgetésünk helyszínének. A „feredő” ugyanis az egyik helyszíne ezeknek a tanösvényeknek. Különleges hely. Nemcsak a növényvilága miatt, hanem kulturális jellegzetessége miatt is. A borzsovai fürdő tanösvény két kilométeres útvonalat takar öt állomással. A környéken csupa védett vízi élőlény él: tarajos gőte, pettyes gőte, gyepi béka, folyami rák és szitakötő, ugyanakkor láthatunk szibériai hamuvirágot és tarka moszatot is. Az alkalmazásban mindegyikről készült fénykép, és rövid leírás is olvasható. – Kulturális érdekesség, hogy ezt a helyet már hagyományosan is fürdőnek használták, illetve ma is folyamatosan annak használják. A közösség tartja fenn, senkihez nem tartozik, nincs belépőjegy, mindössze annyi a látogatókkal szemben támasztott elvárás, hogy aki használja, az úgy hagyja e helyet, ahogy kapta – részletezte Váli. Hozzáfűzte: a látogatóknak sajnos nem mindig „sikerül” úgy hagyniuk a területet, ahogy kapták, ezért időközönként kalákákat szerveznek – főleg borzsovaiak részvételével –, és összeszedik az eldobált szemetet. A környező legelők és maga a „feredő” is közbirtokossági tulajdonban van, de a közbirtokosság erre nem tud nagyobb forrásokat szánni, vagy ha mégis, akkor meg híján van szükséges „emberi erőforrásnak”, hogy rendszeresen karban tudják tartani. Kérdésünkre elmondta: fokozottan oda kell figyelni az itt élő védett fajokra, ezért a mobilalkalmazás fejlesztésekor is mérlegelték, hogy mennyire pontosan tüntessék fel a nagyon kis területen élő védett növényfajok pontos helyét. A nagyon ritka növények pontos lelőhelyét nem volt célszerű feltüntetni, mert elég, ha mindenki csak egy szálat visz haza belőle ahhoz, hogy végleg eltűnjön.

Kiss Előd-Gergely